Pesti Srácok

Németországból elutasított menedékkérőket szállítottak vissza Afganisztánba

Németországból elutasított menedékkérőket szállítottak vissza Afganisztánba

Harmincnyolc elutasított afgán menedékkérőt szállítottak vissza Németországból repülőgépen kedden az afgán fővárosba, Kabulba - közölték reptéri tisztviselők. A repülőgép Frankfurtból indult és kedd reggel landolt Afganisztánban; 2016 decembere óta ez volt a 21. ilyen kitoloncolt csoport. Ezt megelőzően 474 afgánt szállítottak vissza hazájába. A kitoloncolások számos esetben ellentmondásosak voltak.

Tavaly júliusban egy 23 éves férfi öngyilkosságot követett el azt követően, hogy kiutasították. Nyolc évig élt Németországban, mielőtt visszaküldték volna Afganisztánba. Egyes szakértők szerint Afganisztán még mindig veszélyes hely ahhoz, hogy oda visszaküldjék az elutasított menedékkérőket.

A szélsőséges tálibok és az Iszlám Állam dzsihadista fegyvereseinek a katonai őrhelyek elleni támadásaiban rendszeresen civilek is meghalnak. Tavaly a fővárosban elkövetett 22 nagy terrortámadásban 550 ember halt meg. A múlt héten a szélsőségesek az ország déli részén egy határellenőrző állomáson ütöttek rajta, ahol a biztonsági erők 30 tagját gyilkolták meg.

A közép-ázsiai országban további bizonytalanságot kelt az, hogy Donald Trump amerikai elnök a közelmúltban kijelentette: kivonják az országban tartózkodó amerikai katonákat. Ezzel egy időben történtek erőfeszítések arra, hogy az Amerikai Egyesült Államok képviselői és a tálibok közötti tárgyalásokon politikai megoldást találjanak a konfliktusra. Washington abban bízik, hogy ezek a megbeszélések elvezetnek a tálibok és az afgán központi kormány közötti közvetlen tárgyalásokhoz. Az amerikai-tálib megbeszélések következő fordulója február 25-én lesz Katarban.

PestiSracok facebook image

Forrás: MTI; Fotó: hirado.hu

Ajánljuk még

„Rákos daganat” – Simonyi András és a KGB-hez sorolt DIVSZ, avagy egy hálózati aranyifjú fantasztikus pályafutása

A Hálózat 2021 január 20.
Simonyi András ex-nagykövet különösen durva nyilatkozatot tett nemrégiben, amelyben „rákos daganatot” emlegetett. Pedig neki illene hallgatnia. Simonyi apja Dániában dolgozó „kereskedelmi tanácsos” volt a diktatúrában, a fiú nemzetközi iskolába járt, ahol remekül megtanult dánul és angolul. Bár egy kései interjú szerint már akkor rocker és lázadó volt, valójában hazatérve a KISZ-ben folytatta, elnyerte a támogatott fiataloknak járó AIESEC-ösztöndíjat, majd a Londonban megalapított, de a szovjetek által irányított DIVSZ munkatársa lett. Ma már tudjuk, hogy utóbbi a KGB alá tartozott. Ugyanitt dolgozott a mindig a talpára eső Fodros István vagy az az Elbert János, akit sokak szerint éppen a KGB tett el láb alól. Maga Simonyi tovább emelkedett, lázadóként az MSZMP-ben folytatta, a nyolcvanas években már az Állami Ifjúsági Bizottság „nemzetközi osztályának” vezetőjeként ment Bécsbe. Elképesztő, de rendszerszerű, hogy a NATO brüsszeli központja mellé akkreditált nagykövet lett belőle 1995-ben, hogy az szt-tiszt Medgyessy Péter miniszterelnökségének idejétől (2002) az egykori ősellenségnél, washingtoni nagykövetként folytassa. Érdekes, hogy van-e bizonyíték a beszervezettségére? Nem igazán, nem ettől volt a hálózat egyik megfutatott aranyifjúja.