Pogátsa Zoltán: Magyarország a neoliberális dogmák totális cáfolata
Az utóbbi harminc évben a magyarok nem tudták, mire jó a szakszervezet. Ez érthető is, hiszen a pártállamban a szakszervezet nem volt más, mint a kommunista párt gumipecsétje. Nem csoda, ha a rendszerváltás után az embereknek fogalmuk sem volt, mire jók a kapitalizmusban a szakszervezetek. Ennek következménye volt a szakszervezetek harminc évig tartó szereptévesztése, amelyet egyes szakszervezeti vezetők végtelen romlottsága és korruptsága is súlyosbított – ezt Pogátsa Zoltán szociológus, az Új Egyenlőség alapítója mondta a Heteknek adott, pénteken megjelent interjújában.
Pogátsa reagált a sikeres Audi-sztrájkkal szemben mind kormányoldalról, mind balliberális oldalról hangoztatott ellenérvre, amely szerint ha drágább lesz a munkaerő, akkor a multik elmennek az országból. Szerinte ha a tőke számára a bérszínvonal lenne az egyetlen releváns kritérium, vagyis ha a tőke oda menne, ahol olcsó a munkaerő, ahol pedig drága, onnan menekül, akkor az Európai Unió tagországai közül Bulgáriába kellene a legtöbb működő tőkének áramolnia, míg Svédországból menekülnie kellene a tőkének. Ehhez képest a tőke messze elkerüli Bulgáriát, míg Svédországba özönlik, mert magas hozzáadott érték előállítására képes, jól képzett munkavállalókat talál ott – mondta a szakember a Heteknek. A szociológus szerint több hazai példa is azt mutatja, hogy nincs összefüggés a bérnövekedés és a tőke kivonulása között egy adott országról. Pogátsa emlékeztetett rá: az első Orbán-kormány idején, 2001-2002-ben drasztikus minimálbér-emelést hajtottak végre az országban – 25500 forintról 2001 januárjában negyvenezer, majd egy évvel később ötvenezer forintra emelkedett a minimálbér, és ennek közvetlen vagy közvetett folyományaként körülbelül egymillió ember jövedelme növekedett jelentősen. Pogátsa Zoltán szerint a neoliberális közgazdászok drámát és tragédiát vizionáltak, sőt, elképesztő módon vannak köztük, akik utólag is ezt mondják, miközben a valóságban a minimálbéremelésnek az egymillió nyerteséhez képest csupán elhanyagolható negatív hatása volt.
Szintén magyar példa, hogy az utóbbi években ismét radikális minimálbéremelés a jellemző, amit ezúttal komoly, évente négy-ötszázalékos reálbérnövekedés is kísért. Pogátsa úgy látja: a neoliberális dogmák alapján ebből az következne, hogy a foglalkoztatás visszaesik, ehhez képest semmilyen negatív hatást nem látunk, a foglalkoztatás folyamatosan bővül. Ugyanez figyelhető meg a visegrádi övezet többi országában is – tette hozzá. Ebben az értelemben Magyarország és a visegrádi régió a neoliberális dogmák totális cáfolata – jelentette ki Pogátsa Zoltán, aki hozzátette: Audi-sztrájk ide vagy oda, a német nagytőke számára Magyarország még mindig rendkívül kedvező befektetési célpont. Uniós ország vagyunk, így az itteni befektetéseket az uniós jog is védi, és nincsenek vámok. Ugyanakkor rendkívül alacsony a társasági nyereségadó – amely a németországinak kevesebb, mint a harmada –, és elképesztő mértékűek az állami támogatások is. Ráadásul a bajorországi Ingolstadt, az Audi központja közelebb van Győrhöz, mint például Hamburghoz. Nincs oka a német tőkének elmenni az országból – hangsúlyozta a szakember az interjúban. Pogátsa Zoltán beszámolt arról is, hogy egy, az Új Egyenlőség által szervezett konferencián szakszervezeti vezetők beszámoltak róla, hogy hogyan telepedtek rá az általuk szervezett tüntetésre az ellenzéki törpepártok politikusai. A szociológus szerint nehéz mit kezdeni a macronista Momentum szelektív szociális érzékenységével, hiszen az ő testvérpártjuk az, amely Franciaországban mindent megtesz a munkavállalói jogok minél drasztikusabb megnyirbálásáért, rendőrei pedig sokkal keményebben lépnek fel a sárgamellényes tüntetőkkel szemben, mint a magyar rendőrség tette azt decemberben.
Forrás: Hetek; Fotó: Mandiner
