Pesti Srácok

Rétvári: A nemzet érdeke az első, nem a nemzetközi ideológiáké

Rétvári: A nemzet érdeke az első, nem a nemzetközi ideológiáké

Nemzeti alapú, a nemzet érdekeit minden más elé helyező politikára van szükség, nem pedig olyan nemzetközi ideológiák támogatására, mint a kommunizmus, a nácizmus vagy a globalizmus – mondta az Emberi Erőforrások Minisztériuma parlamenti államtitkára egy csütörtöki budapesti rendezvényen.

Rétvári Bence a Konrad Adenauer Alapítvány, a Kommunizmus Bűnei Alapítvány és a Nemzeti Emlékezet Bizottsága által szervezett, a Tanácsköztársaságról szóló konferencián párhuzamot vont a száz évvel ezelőtt történtek és a mai politikai helyzet között, és a balközép és a jobbközép pártok történelmi felelősségére hívta fel a figyelmet. Szerinte ezeknek a politikai erőknek el kell dönteniük, mi a fontosabb a számukra: a polgári demokratikus gondolkodás megvédése, vagy az, hogy a hatalomért képesek szélsőségekkel egyezkedni. Az államtitkár felidézte, voltak szociáldemokraták, akik az első és a második világháború után kiegyeztek a kommunistákkal és ezzel a hatalomba segítették őket. Rétvári Bence megdöbbentőnek nevezte, hogy politikai szereplők, akik korábban a kommunista rendszer bűneit próbálták letagadni vagy relativizálni, az utóbbi időben a náci eszmék mai politikai követőivel toleránsak. Szerinte a szélsőségekre kikacsintgatók, ha kell, kádári nosztalgiával próbálják meg relativizálni negyven év kommunista diktatúra bűncselekményeit, és ha kell, azokkal a politikai erőkkel is összeállnának, akik korábban kicsit rasszista, kicsit antiszemita retorikával igyekeztek a politika világába betörni.

A polgári, középpárti gondolkodás minden szélsőséget egyformán visszautasít, és van olyan gondolkodás, ami számára ez nem jelent gátat. Az államtitkár hozzátette: ez utóbbi az, ami Magyarország számára már két tragédiát is okozott, a Tanácsköztársaságot és a negyven év kommunizmust. Rétvári Bence arra hívta fel a figyelmet, hogy a kommunizmus és a nácizmus is meg akarta változtatni az emberek gondolkodását a hagyományos értékekről, és szerinte ma a globalizmus is hasonló veszélyt rejt. Vannak olyan alapértékek, amelyek Európa, és benne Magyarország számára évszázadokon keresztül biztos alapot jelentettek; ezek a nemzet, a hit és a család – mondta. Utóbbira utalva úgy fogalmazott: minden nemzetközi beavatkozás, ami lehet akár nemzetközi bíróság, bizottság, nyomásgyakorlás, elvárás, norma, elemzők jelentése, monitoring bizottság vizsgálata, ami a család hagyományos és természetes fogalmát próbálná átírni, a számunkra nem elfogadható – jelentette ki. Frank Spengler, a Konrad Adenauer Alapítvány magyarországi képviseletvezetője a Tanácsköztársaságot a XX. századi kommunista hatalomgyakorlás első brutális megjelenésének nevezte. Felidézte, hogy az embertelen eszme mind Magyarországon, mind pedig Németországban az első világháború utáni zűrzavaros időkben tűnt fel. Spengler szerint a Tanácsköztársaság százharminchárom napjáról folytatott vita aktualitását jelzi az is, hogy feléledt a diszkusszió a korszak áldozataira emlékező Kossuth téri emlékmű újraállításáról.

Forrás: MTI; Fotó: Horváth Péter Gyula/PestiSrácok.hu

PestiSracok facebook image
Ajánljuk még

Boros Lajos, az "erkölcsi nulla", a "tégla" – Így lett a KISZ dalnokából a Hanglemezgyár cenzora

A Hálózat 2020 június 14.
Boros Lajos, a ma is népszerű "Lali király" a Danubius Rádiónál, Bochkor Gábor társaként lett igazán ismert. A hetvenes években még politikai csasztuskákat énekelt, olyan gyengén, hogy azt még az akkori sajtó is kritizálta. A KISZ egyik kedvence eredetileg mérnök volt, de olyan jól helyezkedett, hogy 1973-ban már ő is kimehetett a berlini VIT-fesztiválra. Egy másik rendszerkedvenc duó szerint Boros feljegyzéseket írt róluk, ők ezért nem mehettek a következő VIT-re, Kubába, holott Fidel Castro öccse is rajongott értük. Ők egyszerűen "téglának" nevezték Borost. Tény, hogy Boros jól helyezkedett, mert a Hanglemezgyárnál folytatta, ahol Bors Jenő és Erdős Péter befolyásos munkatársa lett. Galla Miklós szerint Boros "erkölcsi nulla" volt, és szándékosan gyereklemezként adta ki az albumukat. A ma már kevéssé ismert, de akkor nagyon népszerű Névtelen Nulla szerint nekik is Boros tartott be, legnagyobb sikereik idején nem adta ki a lemezüket, és később is C kategóriásak lettek. Boros Lajos ismeretlen története.

Volt egyszer egy magyar maffiaháború - Húsz éve végezték ki Portik riválisát, Seres Zoltánt

Az alvilág titkai 2019 április 13.
Húsz évvel ezelőtt, 1999. április 12-én Tahitótfaluban, a nyílt utcán, az autójában gyilkolták meg az éjszakai életben korábban „Igazságosnak” nevezett Seres Zoltán vállalkozót. A motoros merénylők nemcsak vele, hanem olasz üzlettársával, Sforza Nazzarenoval is végeztek, aki néhány órával később, a kórházban hunyt el. A gyilkosok a fegyvert eldobták, majd elhajtottak a helyszínről. A kocsi az AK-47-es gépkarabélyból leadott, legalább 15-20 lövés után az egyik családi ház falába csapódott, és a támadást csak a hátsó ülésen ülő, majd sokkot kapó tolmács élte túl.