Pesti Srácok

Több, mint 320 venezuelai katona és rendőr dezertált az elmúlt napokban

Több, mint 320 venezuelai katona és rendőr dezertált az elmúlt napokban

Több, mint 320 venezuelai katona és rendőr dezertált az elmúlt napok során - derült ki kedden médiajelentésekből.

A kolumbiai bevándorlási hivatal adatai szerint szombat óta 326 venezuelai katona és rendőr menekült át az országba a venezuelai-kolumbiai határon keresztül - jelentette az El Tiempo című kolumbiai lap kedden. A kolumbiai bevándorlási hatóságok a vasárnap elrendelt határzárat kedden éjfélig meghosszabbították. A venezuelai katonák szombaton kezdtek dezertálni. Nicolás Maduro elnök kormányzata aznap lezárta a kolumbiai határt. A hétvégén a venezuelai-kolumbiai határnál felhalmozódott segélyszállítmányok miatt zavargások törtek ki, melyek során több határállomásban is károk keletkeztek, ezek javítása jelenleg is folyamatban van. A Venezuelának szánt humanitárius segély bejuttatása vált a gyújtópontjává a hivatalban lévő államfő és a több, mint 50 ország, köztük Kolumbia által is elismert, önmagát ideiglenes államfőnek kikiáltó Juan Guaidó közötti hatalmi harcnak. A világ kormányai megosztottak Guaidó elismerésében: míg Oroszország mellett Kína és például Törökország is Madurót támogatja, addig az Egyesült Államokkal az élen mintegy ötven állam, köztük számos európai ország is elismerte az ellenzéki politikust ideiglenes venezuelai elnöknek. A latin-amerikai országban jelentős hatalmi tényezőt formáló hadsereg változatlanul a jelenlegi elnök, Nicolás Maduro mellett áll. Eddig csupán kis számú, és jórészt kevés befolyással bíró venezuelai katonatiszt csatlakozott az ellenzékhez, illetve annak vezetőjéhez. Múlt szerdán például Pedro José Chirinos, Venezuela ENSZ-hez delegált helyettes katonai attaséja határolódott el Madurótól.

Forrás: MTI

PestiSracok facebook image

Ajánljuk még

Rabok legyünk vagy szabadok? - Halkó Petrával, az új könyvéről beszélgetünk a csütörtöki Polbeat-felvételen

‎Polbeat 2025 június 11.
A szabadságelvűségünk magyar? Volt-e valaha szabad a magyar nemzet, vagy mindig is a nemzetközi ideológiák társadalomátalakító kísérleteinek terepeként szolgált? A rendszerváltoztatás idején, 1989–1990-ben valóban visszaszereztük a szabadságunkat vagy csak egy illúziónak, esetleg egy átverésnek estünk áldozatul? Halkó Petra, a XXI. Század Intézet vezető elemzője Rabok legyünk vagy szabadok? című könyvében ezekre a kérdésekre keresi a választ, Stefka István és Huth Gergely pedig ezeket a témákat feszegeti majd a Polbeat következő, június 12-i, csütörtöki nyilvános felvételén, melyre ezúttal is az R56 Gasztrosörözőben kerítünk sort. Természetesen nem némi, hanem sok aktualitással fűszerezve, mert a szabadságharcosok és hazaárulók vetélkedése - sajnálatosan - örök!