Pesti Srácok

Ismét felfüggesztett börtönre ítélték a kitiltási ügyben megvádolt férfit

Ismét felfüggesztett börtönre ítélték a kitiltási ügyben megvádolt férfit

A megismételt eljárásban is két év, három évre felfüggesztett börtönbüntetésre ítélték első fokon az amerikai kitiltási botrányként elhíresült ügyben megvádolt férfit. A vád szerint a vádlott 2014-ben egy külföldi agrár- és élelmiszeripari társaság tanácsadójának azt mondta: kétmilliárd forintért cserébe a kormány stratégiai partnerségi megállapodást kötne a céggel. Ajánlata szerint az étolajtermékeket terhelő áfakulcsot csökkentették volna 27 százalékról 5 százalékra, továbbá a külföldi cég egyik versenytársának járó 16 milliárd forint - jogszerűen visszaigényelt - áfát visszatartották volna.

A Fővárosi Törvényszék szerdai közleményében felidézte: a Fővárosi Ítélőtábla 2017 áprilisában hatályon kívül helyezte a törvényszék korábbi elsőfokú határozatát. Mostani döntésében a törvényszék kétrendbeli befolyással üzérkedés bűntettében ismét bűnösnek találta a férfit. Kifejtették: a vádlott 2014-ben egy külföldi agrár- és élelmiszeripari társaság tanácsadójának azt mondta, kétmilliárd forintért cserébe a kormány stratégiai partnerségi megállapodást kötne a céggel. Ajánlata szerint az étolajtermékeket terhelő áfakulcsot csökkentették volna 27 százalékról 5 százalékra, továbbá a külföldi cég egyik versenytársának járó 16 milliárd forint - jogszerűen visszaigényelt - áfát visszatartották volna. A kétmilliárd forintot egy ismert emberhez kötődő alapítvány, illetve egy cég részére kellett volna kifizetni. A bíróságnak most is abban kellett állást foglalnia, hogy szavahihetőnek tartja-e a koronatanút, akivel kapcsolatban a vádlott azt nyilatkozta: félreértette az ajánlatát, és szándékosan valótlanságokat állít vele kapcsolatban. A törvényszék részletes indokolása szerint a vádlottnak ez a védekezése alaptalan. A bíróság enyhítő körülményként vette figyelembe a vádlott büntetlen előéletét és azt, hogy két kiskorú gyermek eltartásáról gondoskodik, valamint az esemény óta eltelt időt. A súlyosító körülmények között hangsúlyozta, hogy az ügy negatív hatást gyakorolt az országimázsra. A döntés nem jogerős, a vádlott felmentésért, az ügyészség pedig súlyosításért fellebbezett - olvasható a törvényszéki közleményben.

A Fővárosi Főügyészség közleménye szerint a vádlott azt a látszatot keltette, hogy az összegből hivatalos személyek is részesülnének. A vádlottnak amerikai vízuma volt, amelyet az amerikai hatóságok megszüntettek, miután az ügyről tudomást szereztek. A Napi Gazdaság internetes oldala 2014 októberében közölte értesülését, amely szerint több amerikai érdekeltségű intézménnyel és céggel szemben is adóhatósági vizsgálat folyik Magyarországon. A budapesti amerikai nagykövetség ezután arról tájékoztatott: arról van információjuk, hogy "bizonyos magyar magánszemélyek" korrupciós cselekményekben vesznek részt vagy azokból hasznot húznak, és ezért nem léphetnek be az Egyesült Államokba. Az akkori ideiglenes amerikai ügyvivő hat érintettről beszélt, aki a kormány alkalmazottja vagy kapcsolatban áll a kabinettel. Vida Ildikó, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) akkori elnöke a Magyar Nemzetnek elismerte, hogy több kollégájával együtt azok között van, akiknek korlátozták a beutazását az Egyesült Államokba. A vádat rágalomnak nevezte, amely ellen eljárásokat helyezett kilátásba.

A Fővárosi Főügyészség 2015 decemberében jelentette be, hogy vádat emelt az amerikai kitiltási botránnyal kapcsolatos ügyben egy budapesti férfi ellen, aki 2014 májusában egy találkozón azt állította az amerikai tulajdonú étolajgyártó Bunge Zrt. lobbistájának: kétmilliárd forintért eléri hivatalos embereknél, hogy az étolaj áfájának mértéke 27-ről 5 százalékra csökkenjen.

PestiSracok facebook image

Forrás/fotó: MTI

Ajánljuk még

Vérrel írt üzenet, fegyverarzenál, eltévedt lövedék – Fokozódik a feszültség a déli határnál

Exkluzív 2023 szeptember 5.
Tovább súlyosbodott a helyzet a déli határunk szerb oldalán azóta, hogy Az Akta bemutatta a terrorista embercsempész bandák táborait, akiknek az egymással folytatott háborúja a helyi magyarok életét veszélyezteti. Ahogy riportunkban bemutattuk, afgán és észak- afrikai terrorista csoportok tanyáznak a Szabadka környéki erdőkben, sorozatlövő, gránátvető fegyverekkel és gránátokkal ellátva, és most már naponta vannak tűzharcok, lőnek és robbantanak, gyakran a lakóházak közelében. Ezek a bandák szervezik a napi több száz, Zágrábból a Délvidékre érkező illegális migráns továbbjuttatását. Az elmúlt napokban fokozódott az amúgy is tarthatatlan helyzet. A lövöldözések maradványait, lőszerhüvelyeket néhány tíz méterre a határtól százával találni – már a határon lőnek, miközben 300–400 fős csoportok invázióját irányítják neki a kerítésnek. És már nem létráznak: végigvágják a kerítést, azon tuszkolják át az embereket az akciót fegyveresekkel fedező embercsempészek. A PestiSrácok.hu számos exkluzív felvételt kapott a terroristákról és a felkutatásukra irányuló akciókról. Megtaláltuk a TikTokon az embercsempész bandák egymásnak szóló hadüzeneteit, különböző üzenetekkel ellátott videóit. Ezek a felvételek is jól mutatják, hogy elit terrorista csoportok háborúja dúl az embercsempész piacért, illetve területekért. A BIRN balkáni oknyomozó portálnak pedig a csoportok vezetőit is sikerült beazonosítania, és belső informátoraik által a területfelosztási harcok eseményeit is feltérképezték. Hat hónapon át tartó kutató-elemző munkájukból az is kiderül, hogy a marokkói és afgán bandák háborújához főleg Koszovóból albán bűnözői körök biztosítják a fegyvereket, méghozzá igencsak borsos áron.

A Közel-Kelet következő időzített bombája: a kurdok

Exkluzív 2016 július 22.
A Közel-Keleten gyakran összefolyik a külpolitika és a belpolitika, a vallási, etnikai és persze gazdasági érdekek mentén kitörő konfliktusokban sokszor követhetetlen, hogy ki kivel van és miért. Ebben az örök háborús térségben a híradásokat napok óta uraló Törökország az egyik legerősebb játékos. Most a puccs a húzótéma, ám Erdoğan elnök külföldön és belföldön egyaránt olyan aktív politikát folytat, hogy mindig történik valami az országával. Van azonban valami, amin mindig megakad a törökök szeme, bármelyik közel-keleti szomszédjuk felé néznek: a kurdok. A török-szír-iraki-iráni határvidéken élő 30-40 milliós lélekszámú népnek nincs saját állama, ez pedig olyan feszültségeket szül folyamatosan, hogy akár ők lehetnek a jövőbeli híradók főszereplői.