Pesti Srácok

A kárpátaljai magyarság helyzetéről tárgyalt Beregszászon az Amerikai Magyar Koalíció küldöttsége

A kárpátaljai magyarság helyzetéről tárgyalt Beregszászon az Amerikai Magyar Koalíció küldöttsége

A kárpátaljai magyarság vezetőivel tárgyalt és a közösség helyzetéről tájékozódott kétnapos látogatása során Beregszászon az Amerikai Magyar Koalíció (AMK) küldöttsége.

George Pataki, New York állam volt kormányzója, Maximilian Teleki, az AMK tiszteletbeli elnöke és Szekeres Zsolt, a szervezet kincstárnoka szombaton találkozott a kárpátaljai magyar szervezetek vezetővel, a történelmi egyházak püspökeivel és megyei önkormányzati képviselőkkel. A találkozón a közösség vezetői tájékoztatták a vendégeket a kárpátaljai magyarok helyzetéről és a kisebbségi jogaik védelmében folytatott küzdelmükről. Az AMK küldöttsége vasárnap délelőtt szentmisén vett részt a beregszászi római katolikus templomban. A szertartás végén George Pataki beszédet mondott a templomot zsúfolásig megtöltő hívek előtt. A volt kormányzó aggodalmának adott hangot a kárpátaljai magyarságot a központi ukrán hatalom részéről sorozatban érő jogsértések miatt. Hangsúlyozta: Kijevnek tudomásul kell vennie, hogy a kárpátaljai magyarok lojális polgárai Ukrajnának, amit azzal is bizonyítottak, hogy eddig 13 magyar esett el a kelet-ukrajnai harcokban, és több száz magyar vett és vesz részt katonaként az ország védelmében.

- húzta alá.

PestiSracok facebook image

New York állam volt kormányzója elismerően szólt a kárpátaljai magyar szervezetek és Brenzovics László, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) elnöke, az ukrán parlament képviselője jogvédő tevékenységéről, valamint a magyar kormánynak a kárpátaljai magyarok melletti kiállásáról. A kárpátaljai magyarságot erős közösségnek nevezve annak a meggyőződésének adott hangot, hogy Beregszászon és Kárpátalján 100 év múlva is lesz magyar szó. Befejezésül hallgatóságát arról biztosította, hogy az amerikai magyarok közössége mindig ki fog állni a kárpátaljai magyarság mellett.

Az AMK-delegáció tagjai délután újságírókkal találkoztak a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskolán. A sajtótájékoztatón Maximilian Teleki elmondta: szoros figyelemmel követi a kárpátaljai magyarság helyzetének alakulását, és szomorúnak tartja, hogy Ukrajnában elnyomó intézkedéseket hoznak a magyar kisebbséggel szemben. Emlékeztetett, hogy öt évvel ezelőtt ő maga is együtt tüntetett Washingtonban több száz amerikai ukránnal az ukránok szabadságküzdelme mellett. Ha Ukrajna deklaráltan a NATO és az Európai Unió felé közeledik, akkor tiszteletben kell tartania és magáénak kell vallania azok alapértékeit, így az emberi és kisebbségi jogokat, valamint a szabadságjogokat - hangoztatta, hozzátéve, hogy Kijevnek teljesítenie kell vállalt nemzetközi kötelezettségeit és azokat a megállapodásokat, amelyeket Ukrajna 1991-es függetlenné válása után írt alá.

Teleki azt is elmondta, hogy a helyszínen szerzett információk birtokában az AMK fel fogja vetni a kárpátaljai magyarság problémáit az Egyesült Államokban úgy a külügyminisztériumban, mint a kongresszusban, valamint más fórumokon. Ugyancsak kilátásba helyezte, hogy az ügyben felveszik a kapcsolatot az amerikai ukránok szervezeteivel is. George Pataki kifejtette: számára érthetetlen, hogyan válhat egy nemzeti kisebbség elnyomójává egy olyan nép, amely maga is hasonló elnyomásnak volt kitéve, mint kisebbség az egykori Szovjetunióban. Hozzáfűzte: az Egyesült Államok mindenben támogatja Ukrajnát az orosz agresszióval szemben, de - mint fogalmazott - megengedhetetlen, hogy sérüljenek a kárpátaljai magyarok anyanyelvű oktatáshoz és anyanyelvük szabad használatához fűződő jogai. Ismételten jelezte, hogy az amerikai magyarok fel fogják emelni a szavukat a kárpátaljai magyarság jogainak védelmében.

Forrás: MTI; Fotó: MTI

Ajánljuk még

Rabok legyünk vagy szabadok? - Halkó Petrával, az új könyvéről beszélgetünk a csütörtöki Polbeat-felvételen

‎Polbeat 2025 június 11.
A szabadságelvűségünk magyar? Volt-e valaha szabad a magyar nemzet, vagy mindig is a nemzetközi ideológiák társadalomátalakító kísérleteinek terepeként szolgált? A rendszerváltoztatás idején, 1989–1990-ben valóban visszaszereztük a szabadságunkat vagy csak egy illúziónak, esetleg egy átverésnek estünk áldozatul? Halkó Petra, a XXI. Század Intézet vezető elemzője Rabok legyünk vagy szabadok? című könyvében ezekre a kérdésekre keresi a választ, Stefka István és Huth Gergely pedig ezeket a témákat feszegeti majd a Polbeat következő, június 12-i, csütörtöki nyilvános felvételén, melyre ezúttal is az R56 Gasztrosörözőben kerítünk sort. Természetesen nem némi, hanem sok aktualitással fűszerezve, mert a szabadságharcosok és hazaárulók vetélkedése - sajnálatosan - örök!