Angolába látogat március végén Orbán Viktor

Több évtizedes elmaradását pótolja a magyar diplomácia, miután a rendszerváltás óta először miniszterelnöki delegáció látogat el Fekete-Afrikába. Orbán Viktor március 26-án Angolába utazik; legutóbb 34 évvel ezelőtt a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának vezetője, Losonczi Pál kereste fel a szubszaharai térséget.

A magyar miniszterelnök útja a külgazdasági érdekekre helyezi a hangsúlyt: a kormányzati tervek szerint ugyanis a jövőben a hazai vállalatok afrikai terjeszkedését fogják támogatni.

– nyilatkozta tegnap Angolában Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter. Hozzátette: Magyarország kormánya is azért kezdte el a déli nyitás politikáját, hogy minél több vállalatot tudjon gazdasági sikerhez segíteni az afrikai gazdasági térségben. Szijjártó a távirati irodának elmondta: az Eximbank negyvenmillió eurós alapot hozott létre azért, hogy támogatást nyújtson a magyar vállalatok angolai gyártó- és kutatás-fejlesztési kapacitásainak kiépítésére. Emellett a pénzintézet 135 millió eurós hitelkerettel is segíti a két ország vállalatai közötti kereskedelem előmozdítását.

Felmerül persze a kérdés, hogy miért épp az évtizedeken át tartó, véres polgárháborújáról elhíresült afrikai államot keresi fel elsőként a térségben a kormányfő. Maris Zsolt luandai nagykövet lapunknak elmondta: Angola az elmúlt évtizedekben a térség egyik hatalmi pólusává nőtte ki magát, ráadásul mind politikai, mind gazdasági szempontból jól illeszkedik a magyar érdekekhez.

– kezdte Maris Zsolt. A diplomata szerint Angola gazdasága kiváló terep lehet a magyar befektetéseknek. Mindenekelőtt ilyen terület a közlekedési infrastruktúra. Az afrikai ország harmincmillió fős lakosságának kétharmada lakik a fővárosban, illetve a tengerpart mentén, a belső régiók fejlesztése, összeköttetése a sűrűn lakott térségekkel sürgető feladat. A magyar iparnak pedig a nagykövet szerint itt is van keresnivalója.

– érzékeltette az üzlet mértékét Maris Zsolt. A nagykövet szerint az angolai agrárium fejlesztése is gyorsan fejlődő piac, de a magyar tőkének az energetikában is van keresnivalója. Angola olajban gazdag ország, ugyanakkor energiafelhasználása egyoldalú, a nemzetgazdaság nagyban a kőolajtól függ. Ennek veszélyét a saját bőrén érzi az ország. Angolában 2002-ben ért véget a közel harminc évig tartó polgárháború, ezt követően az ország gazdasága gyors fejlődésnek indult. A stabil, éveken át két számjegyű GDP-növekedést követő 2014-es kisebb olajválság megviselte az ország gazdaságát. Válaszul Angola előremenekül: gazdaságának több ágazatát, mint a mezőgazdaságot, a kereskedelemhez szükséges infrastruktúrát fejleszti, energiafüggőségét pedig mindenekelőtt megújuló forrásokkal biztosítaná.

– folytatta Maris.

A vízenergia hasznosításában transzformátorokra, a gázerőművekhez pedig turbinákra van szükségük. Magyarország persze nincs egyedül az angolai piacon. Számos nagyhatalom, mindenekelőtt az afrikai ország fejlődését hitelező Kína van a riválisok között, de a gazdasági reformok az Egyesült Államok, Németország, Brazília, Nagy-Britannia, a volt gyarmattartó Portugália, valamint Franciaország, Spanyolország, Belgium és Iz­rael érdeklődését is felkeltette. Magyarországnak azonban előnye, hogy az elmúlt években gyorsan fejlődtek a politikai kapcsolatok. A 2017-es választásokon újrázott az egykori felszabadítási mozgalom pártja, az Angolai Népi Felszabadítási Mozgalom (MPLA), amely számos külpolitikai kérdésben a magyar kormány álláspontjához hasonló nézeteket vall.

– mondja a luan­dai nagykövet. Angola ugyanis migrációs célország: a szomszédos Kongói Demokratikus Köztársaságból érkeznek a legtöbben.

Forrás: Magyar Nemzet; Fotó: MTI