Pesti Srácok

Angolába látogat március végén Orbán Viktor

Angolába látogat március végén Orbán Viktor

Harmincnégy év szünet után először utazik magyar vezető Angolába.Március 26-án Orbán Viktor miniszterelnök Angolába utazik; a látogatást Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter tegnap készítette elő az afrikai országban. A luandai nagykövet a Magyar Nemzetnek elmondta: számos piacon van tere a magyar vállalatoknak, a nemzetközi verseny ugyanakkor Angolában egyre élesebb.

Több évtizedes elmaradását pótolja a magyar diplomácia, miután a rendszerváltás óta először miniszterelnöki delegáció látogat el Fekete-Afrikába. Orbán Viktor március 26-án Angolába utazik; legutóbb 34 évvel ezelőtt a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának vezetője, Losonczi Pál kereste fel a szubszaharai térséget.

A magyar miniszterelnök útja a külgazdasági érdekekre helyezi a hangsúlyt: a kormányzati tervek szerint ugyanis a jövőben a hazai vállalatok afrikai terjeszkedését fogják támogatni.

PestiSracok facebook image

– nyilatkozta tegnap Angolában Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter. Hozzátette: Magyarország kormánya is azért kezdte el a déli nyitás politikáját, hogy minél több vállalatot tudjon gazdasági sikerhez segíteni az afrikai gazdasági térségben. Szijjártó a távirati irodának elmondta: az Eximbank negyvenmillió eurós alapot hozott létre azért, hogy támogatást nyújtson a magyar vállalatok angolai gyártó- és kutatás-fejlesztési kapacitásainak kiépítésére. Emellett a pénzintézet 135 millió eurós hitelkerettel is segíti a két ország vállalatai közötti kereskedelem előmozdítását.

Felmerül persze a kérdés, hogy miért épp az évtizedeken át tartó, véres polgárháborújáról elhíresült afrikai államot keresi fel elsőként a térségben a kormányfő. Maris Zsolt luandai nagykövet lapunknak elmondta: Angola az elmúlt évtizedekben a térség egyik hatalmi pólusává nőtte ki magát, ráadásul mind politikai, mind gazdasági szempontból jól illeszkedik a magyar érdekekhez.

– kezdte Maris Zsolt. A diplomata szerint Angola gazdasága kiváló terep lehet a magyar befektetéseknek. Mindenekelőtt ilyen terület a közlekedési infrastruktúra. Az afrikai ország harmincmillió fős lakosságának kétharmada lakik a fővárosban, illetve a tengerpart mentén, a belső régiók fejlesztése, összeköttetése a sűrűn lakott térségekkel sürgető feladat. A magyar iparnak pedig a nagykövet szerint itt is van keresnivalója.

– érzékeltette az üzlet mértékét Maris Zsolt. A nagykövet szerint az angolai agrárium fejlesztése is gyorsan fejlődő piac, de a magyar tőkének az energetikában is van keresnivalója. Angola olajban gazdag ország, ugyanakkor energiafelhasználása egyoldalú, a nemzetgazdaság nagyban a kőolajtól függ. Ennek veszélyét a saját bőrén érzi az ország. Angolában 2002-ben ért véget a közel harminc évig tartó polgárháború, ezt követően az ország gazdasága gyors fejlődésnek indult. A stabil, éveken át két számjegyű GDP-növekedést követő 2014-es kisebb olajválság megviselte az ország gazdaságát. Válaszul Angola előremenekül: gazdaságának több ágazatát, mint a mezőgazdaságot, a kereskedelemhez szükséges infrastruktúrát fejleszti, energiafüggőségét pedig mindenekelőtt megújuló forrásokkal biztosítaná.

– folytatta Maris.

A vízenergia hasznosításában transzformátorokra, a gázerőművekhez pedig turbinákra van szükségük. Magyarország persze nincs egyedül az angolai piacon. Számos nagyhatalom, mindenekelőtt az afrikai ország fejlődését hitelező Kína van a riválisok között, de a gazdasági reformok az Egyesült Államok, Németország, Brazília, Nagy-Britannia, a volt gyarmattartó Portugália, valamint Franciaország, Spanyolország, Belgium és Iz­rael érdeklődését is felkeltette. Magyarországnak azonban előnye, hogy az elmúlt években gyorsan fejlődtek a politikai kapcsolatok. A 2017-es választásokon újrázott az egykori felszabadítási mozgalom pártja, az Angolai Népi Felszabadítási Mozgalom (MPLA), amely számos külpolitikai kérdésben a magyar kormány álláspontjához hasonló nézeteket vall.

– mondja a luan­dai nagykövet. Angola ugyanis migrációs célország: a szomszédos Kongói Demokratikus Köztársaságból érkeznek a legtöbben.

Forrás: Magyar Nemzet; Fotó: MTI

Ajánljuk még

Heteken át lesték, zaklatták a kászoni gyermekeket az Átlátszó Erdély újságírói

Exkluzív 2023 július 12.
Három héten át majdnem minden nap lesben álltak, fotóztak és követték is a kászonimpéri otthonban nevelkedő gyermekeket az erdélyi balliberális lapok újságírói, hogy minél szaftosabb sztorival tudjanak odasózni Böjte Csaba ferences szerzetesnek és alapítványának – tudta meg a PestiSrácok.hu. A történtek rendkívül felzaklatták a fiatal kamaszokat, akik addigra már maguk mögött hagyták az elszenvedett traumákat, és a nevelők, valamint szakpszichológusok munkája által feldolgozták a korábban elszenvedett szexuális és egyéb bántalmazásokat. Lapunk elkísérhette Böjte Csabát a napokban Kászonba, ahová azért látogatott el, hogy meggyőződjön róla, minden segítséget megadnak az érintett gyermekek lelki és mentális fejlődése, traumáik feldolgozása érdekében. A tapasztaltak megnyugtatóak: motivált, lelkes fiatalokkal találkoztunk, akik ma már kifejezetten azt kérik, hagyják őket békén és senki ne is emlékeztesse őket az átéltekre, mert csak így tudnak valóban továbblépni. Sportversenyekre járnak, ministrálnak, aktív hitéletet élnek és tervezik a jövőt. Egyikük tűzoltóversenyekre jár és ér el kiváló eredményeket, gondol rá, hogy majd akár egyenruhát öltsön; egy másik fiú történelemtanárnak készül és rengeteget olvas.