Az SPD megemelné a migránsok "zsebpénzét", a CDU tiltakozik a német kormánykoalíció vitájában
Újabb vita kezdődött a menekültügyi szabályozásról a német kormánypártok között, ezúttal a menedékkérőknek járó juttatások ügyében - írta a Bild am Sonntag című vasárnapi német lap.
A beszámoló szerint a szociáldemokrata (SPD) vezetésű munkaügyi minisztérium újabb kísérletet tesz a menedékkérők juttatásainak rendezésére, de törekvése a koalíciós társ kereszténydemokraták (CDU) ellenállásába ütközik. A harmadik éve húzódó ügyben kidolgozott újabb javaslat alapján emelkedne a menedékkérők szabadon felhasználható készpénzjuttatásának összege: egy egyedülálló felnőtt esetében havi 135 euróról (41 ezer forint) 150 euróra, házasok esetében fejenként 122 euróról 136 euróra. A szálláson és ellátáson felül járó, zsebpénznek is nevezett támogatás célja, hogy a menedékkérő részt vehessen a társadalmi életben, finanszírozni tudjon szabadidős, kulturális programokat.
A zsebpénzemelés "nem jó üzenet a származási országok felé", mert tovább növelheti a német menekültügyi rendszer vonzerejét - mondta a lapnak Thorsten Frei, a CDU és a bajor testvérpárt, a Keresztényszociális Unió (CSU) szövetségi parlamenti (Bundestag) frakciójának helyettes vezetője. Kiemelte, hogy most is Németország fizeti a legmagasabb összegű szociális támogatásokat, amelyek jelentős ösztönzést adnak arra, hogy a menedékkérők éppen Németországban nyújtsák be kérelmüket. Ezért inkább a megszorításokra kellene törekedni, "minden lehetőséget meg kell ragadni a támogatások csökkentésére" - mondta a CDU-s politikus.
Kifejtette: a lehető legnagyobb mértékben vissza kell fogni mindazon menedékkérők juttatásait, akikről megállapítják, hogy a menekültügyet szabályozó úgynevezett dublini előírások alapján kérelmük elbírálásában nem Németország, hanem valamely más EU-tagállam illetékes. Az úgynevezett Dublin-eseteknél "semmi másnak nem szabad járnia, mint egy visszaútra szóló menetjegynek" - mondta Thorsten Frei. A juttatások körüli vita alapja egy 2012-ben hozott alkotmánybírósági döntés, amely szerint az államnak biztosítania kell az emberhez méltó létminimumot a menedékkérőknek, függetlenül attól, hogy mennyi ideig maradnak az országban és elfogadják-e a kérelmüket.
A testület az emberi méltóság alapelvéből levezetett létminimum fogalmára hivatkozva alkotmányellenesnek minősítette a menedékkérők ellátásáról rendelkező törvény egyes rendelkezéseit, a törvényhozás pedig új rendszert vezetett be, amely a szociális támogatás leggyakoribb formájához, a létminimum fenntartását szolgáló Hartz IV segélyhez kötötte a menedékkérők ellátását. A rendszer alapján a menedékkérők juttatását is növelni kell, ha emelkedik a Hartz IV segély. Ez azonban 2016 óta nem történt meg, mert a törvényhozás tartományi kormányokat összefogó kamarája, a Bundesrat elutasította a munkaügyi minisztérium akkori javaslatát.
Forrás: MTI
