Pesti Srácok

Harminc évet követően lemondott Nazarbajev kazah elnök

Harminc évet követően lemondott Nazarbajev kazah elnök

Bejelentette lemondását Nurszultan Nazarbajev kazah elnök, aki 1990 óta vezette a volt szovjet tagköztársaságot - közölték kedden orosz hírügynökségek.

Nazarbajev a kazah tévécsatornák által közvetített beszédében jelentette be döntését, majd aláírt egy rendeletet, amely értelmében március 20-tól befejezi elnöki megbízatását.

- mondta Nazarbajev.

PestiSracok facebook image

- fűzte hozzá.

A 78 éves politikus ugyanakkor a széles jogkörökkel rendelkező Nemzetbiztonsági Tanács elnöke marad.

- mondta Nazarbajev.

Hangsúlyozta, hogy a nép és az ország aggodalmai továbbra is az ő aggodalmai maradnak.

- emelte ki a kazah vezető.

A kazah Alkotmányossági Tanács február 15-én adott tájékoztatást Nazarbajev kérésére a kazah alaptörvény 42 cikkelye harmadik pontjának értelmezéséről, amely az elnöki megbízatás idő előtti megszakítását szabályozza. A testület megállapította, hogy az államfőnek jogában áll lemondani. A Ria Novosztyi hírügynökség jelentése szerint az elnökválasztásig Kaszimdzsomart Tokajev, a szenátus elnöke látja el az államfői teendőket. A 78 éves politikus csaknem három évtizede, 1990 óta áll Kazahsztán élén, legutóbb 2015 áprilisában választották újra - ötödször - köztársasági elnökké.

Nazarbajev 1991. december 1-je óta tölti be az államfői tisztséget. Bár az alkotmány szerint az államfő hivatalosan két ízben választható újra, Nazarbajev - akinek hivatalos címe "Kazahsztán első elnöke" - egy 2012-es alkotmánymódosítás lehetővé tette számára, hogy akárhányszor újraválasztható legyen. Hatalmi bázisát rokonai és bizalmasai alkotják, akiket vezető állami tisztségekbe helyezett. Megfigyelők szerint az utód is ebből a személyi körből kerül majd elő. Politikai vonalon 1969-ben kezdődött karrierje Komszomol-titkárként. 1984 és 1989 között a Kazah Szovjet Szocialista Köztársaság minisztertanácsának élén állt. E tisztségében nagy tekintélyre tett szert, mint a köztársasági regionális gazdasági önelszámolás elveinek egyik kidolgozója és megvalósítója. 1989-ben megválasztották a köztársasági kommunista párt központi bizottsága első titkárának, 1990-ben pedig bekerült a Szovjet Kommunista Párt Politikai Bizottságába. Ugyanabban az évben a közép-ázsiai köztársaságban is bevezették az elnöki rendszert, s a parlament Nazarbajevet választotta meg államfőnek. Az 1991. december 1-jei elnökválasztáson a választók megerősítették megbízatását, a szavazatok 98,8 százalékával lett a Kazah Köztársaság elnöke. Szovjet és kazah kommunista párti tagságáról a moszkvai puccs hatására, 1991 augusztusában mondott le.

Ajánljuk még

Vérrel írt üzenet, fegyverarzenál, eltévedt lövedék – Fokozódik a feszültség a déli határnál

Exkluzív 2023 szeptember 5.
Tovább súlyosbodott a helyzet a déli határunk szerb oldalán azóta, hogy Az Akta bemutatta a terrorista embercsempész bandák táborait, akiknek az egymással folytatott háborúja a helyi magyarok életét veszélyezteti. Ahogy riportunkban bemutattuk, afgán és észak- afrikai terrorista csoportok tanyáznak a Szabadka környéki erdőkben, sorozatlövő, gránátvető fegyverekkel és gránátokkal ellátva, és most már naponta vannak tűzharcok, lőnek és robbantanak, gyakran a lakóházak közelében. Ezek a bandák szervezik a napi több száz, Zágrábból a Délvidékre érkező illegális migráns továbbjuttatását. Az elmúlt napokban fokozódott az amúgy is tarthatatlan helyzet. A lövöldözések maradványait, lőszerhüvelyeket néhány tíz méterre a határtól százával találni – már a határon lőnek, miközben 300–400 fős csoportok invázióját irányítják neki a kerítésnek. És már nem létráznak: végigvágják a kerítést, azon tuszkolják át az embereket az akciót fegyveresekkel fedező embercsempészek. A PestiSrácok.hu számos exkluzív felvételt kapott a terroristákról és a felkutatásukra irányuló akciókról. Megtaláltuk a TikTokon az embercsempész bandák egymásnak szóló hadüzeneteit, különböző üzenetekkel ellátott videóit. Ezek a felvételek is jól mutatják, hogy elit terrorista csoportok háborúja dúl az embercsempész piacért, illetve területekért. A BIRN balkáni oknyomozó portálnak pedig a csoportok vezetőit is sikerült beazonosítania, és belső informátoraik által a területfelosztási harcok eseményeit is feltérképezték. Hat hónapon át tartó kutató-elemző munkájukból az is kiderül, hogy a marokkói és afgán bandák háborújához főleg Koszovóból albán bűnözői körök biztosítják a fegyvereket, méghozzá igencsak borsos áron.

A Közel-Kelet következő időzített bombája: a kurdok

Exkluzív 2016 július 22.
A Közel-Keleten gyakran összefolyik a külpolitika és a belpolitika, a vallási, etnikai és persze gazdasági érdekek mentén kitörő konfliktusokban sokszor követhetetlen, hogy ki kivel van és miért. Ebben az örök háborús térségben a híradásokat napok óta uraló Törökország az egyik legerősebb játékos. Most a puccs a húzótéma, ám Erdoğan elnök külföldön és belföldön egyaránt olyan aktív politikát folytat, hogy mindig történik valami az országával. Van azonban valami, amin mindig megakad a törökök szeme, bármelyik közel-keleti szomszédjuk felé néznek: a kurdok. A török-szír-iraki-iráni határvidéken élő 30-40 milliós lélekszámú népnek nincs saját állama, ez pedig olyan feszültségeket szül folyamatosan, hogy akár ők lehetnek a jövőbeli híradók főszereplői.