Pesti Srácok

Molinón sem lehetnek jelen a magyar és a székely jelképek a csíkszeredai városházán

Molinón sem lehetnek jelen a magyar és a székely jelképek a csíkszeredai városházán

A marosvásárhelyi táblabíróság kedden kimondott ítéletében jogerősen elutasította Csíkszereda polgármesterének a fellebbezését, és megállapította, hogy molinón sem lehetnek jelen a magyar és a székely jelképek, illetve a város címere a csíkszeredai városháza tanácstermében. Az ítélet kivonata a romániai bíróságok portálján jelent meg.

A székelyföldi magyar feliratok és jelképek elleni pereskedésre szakosodott Méltóságért Európában Polgári Egyesület (ADEC) keresete nyomán hozott ítéletben a táblabíróság megerősítette az eső fokú ítéletet, mely arra kötelezte Csíkszereda polgármesterét, hogy távolítsa el a tanácsteremből a Magyarország zászlaját, a székely zászlót és a Csíkszereda címerét ábrázoló molinókat. A csíkszeredai polgármesteri hivatal 2016 novemberében szintén az ADEC keresete nyomán volt kénytelen eltávolítani a tanácsteremből a magyar, a székely és a városzászlót. Nem sokkal később Ráduly Róbert polgármester kihúzható molinókon állította ki a hatóságok által tiltott jelképeket a tanácsteremben.

Az ADEC újabb keresetében úgy értékelte, hogy Csíkszereda polgármestere trükkhöz folyamodott azért, hogy ne hajtsa végre a korábbi jogerős ítélet által előírt kötelezettségeit, és "törvénytelenül helyezett el egyes jelképeket a román állam egyik közintézményében". A törvény szellemére hivatkozva kérte a molinók eltávolítását. Az ADEC - a bíróságok portálja szerint - több, mint 160 pert indított elsősorban székelyföldi önkormányzatok és közintézmények ellen a székely vagy magyar zászló használatát, valamint a magyar nyelvű feliratokat kifogásolva. A perek többségét megnyerte.

Forrás: MTI; Fotó: foter.ro

PestiSracok facebook image
Ajánljuk még

Rabok legyünk vagy szabadok? - Halkó Petrával, az új könyvéről beszélgetünk a csütörtöki Polbeat-felvételen

‎Polbeat 2025 június 11.
A szabadságelvűségünk magyar? Volt-e valaha szabad a magyar nemzet, vagy mindig is a nemzetközi ideológiák társadalomátalakító kísérleteinek terepeként szolgált? A rendszerváltoztatás idején, 1989–1990-ben valóban visszaszereztük a szabadságunkat vagy csak egy illúziónak, esetleg egy átverésnek estünk áldozatul? Halkó Petra, a XXI. Század Intézet vezető elemzője Rabok legyünk vagy szabadok? című könyvében ezekre a kérdésekre keresi a választ, Stefka István és Huth Gergely pedig ezeket a témákat feszegeti majd a Polbeat következő, június 12-i, csütörtöki nyilvános felvételén, melyre ezúttal is az R56 Gasztrosörözőben kerítünk sort. Természetesen nem némi, hanem sok aktualitással fűszerezve, mert a szabadságharcosok és hazaárulók vetélkedése - sajnálatosan - örök!