Pesti Srácok

Szijjártó Péter: Magyarországot nem lehet bokszzsákként püfölni

Szijjártó Péter: Magyarországot nem lehet bokszzsákként püfölni

Magyarország nem egy bokszzsák, amit lehet püfölni mindenféle következmény nélkül. Mi egy több, mint ezeréves államisággal rendelkező ország vagyunk, amellyel nem lehet csak úgy szórakozni - jelentette ki az Echo TV Bayer Show című műsorában Szijjártó Péter. A külgazdasági és külügyminiszter a migránskártyákra is kitért, amellyel kapcsolatban veszélyre hívta fel a figyelmet, hiszen nem lehet tudni, mennyi pénzt akarnak elvenni a tagállamoktól, hogy migránsoknak adhassák.

Magyarország kormányának kötelessége, hogy tájékoztassa a magyar embereket arról, hogy milyen tervek vannak Brüsszelben, a brüsszeli bürokrácia milyen döntéseket akar meghozni, amelyek aztán hazánkra jelentős hatással lesznek. Azt is világossá kell tenni, hogy azért, mert valaki az Európai Bizottság elnöke, még nem bírálhatatlan - magyarázta Szijjártó Péter a Bayer Show-ban.

- emelte ki a külgazdasági és külügyminiszter.

PestiSracok facebook image

Szijjártó Péter kitért a migránskártyákra is; ezzel kapcsolatban feltette a kérdést, hogy ki hatalmazta fel az ENSZ-et vagy az Európai Uniót arra, hogy az európai adófizetők pénzét migránsoknak adják. Veszélyes lehet, mennyi pénzt akarnak majd elvenni a tagállamoktól azért, hogy migránsoknak adhassák - fejtette ki. Hozzátette: az egész csomagjuk erről szól, hogy ugyanolyan ellátást kell biztosítani a migránsoknak, mint amit az adott ország bármely más polgárának.

- hangsúlyozta Szijjártó Péter.

Forrás: Echo TV; Vezető kép: Echo TV

Ajánljuk még

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.

Így történt a Pápay-klán lemészárlása a dunaszerdahelyi Fontana bárban – Hihető vajon Bodoky Károly vallomása? (Videó)

Az alvilág titkai 2024 március 19.
Az 1999. március 25-én, a dunaszerdahelyi Fontana bárban történt tízes gyilkosság ügyében beismerő vallomást tett az egyik elkövető, a rimaszombati Bodoky Károly. Vallomásában mindent a Turek néven ismert magyarországi maffiózóra, valamint néhai Szamaránszky Árpádra (alias "Paprika") kent. Bodoky állítja: ő Kalasnyikovval sakkban tartotta a Fontana földszintjén a vendégeket, míg az emeleti kártyaszobában Kalasnyikovokból 117 lövéssel szitává lőtte Turek és Paprika a Pápay-klán főnökét, Pápay Tibort és kilenc alvezérét. Bodoky vallomása kerek, logikus, krimiszerű fordulatokkal teli, ám hihetünk-e neki? A szlovák ügyészek mindenesetre nem igyekeznek vádba foglalni a vallomás tartalmát.