Pesti Srácok

Fukuyama szerint Orbánnak komoly problémái vannak az illiberális demokráciával

Fukuyama szerint Orbánnak komoly problémái vannak az illiberális demokráciával

Az egyik leghíresebb filozófus és politikai gondolkodó tanácstalanul áll a jövő előtt. „Bárcsak tudnám, mit hoznak a következő évek.” Optimista, mert nem látja alternatíváját a liberalizmusnak, Orbánnak pedig komoly problémái vannak az illiberális demokráciájával - írja a hvg.hu.

Mindenre kiterjedő, de végig izgalmas interjút adott az El Paísnak Francis Fukuyama populizmusról, Amerikáról, Brexitről, Európáról – azon belül pedig kitér Orbán Viktorra és Magyarországra is.

Fukuyama máig leghíresebb műve az 1992-ben megjelent A történelem vége és az utolsó ember (eredeti angol nyelvű címén The End of History and the Last Man), amiben a kommunista rezsimek összeomlását követően azt állította, hogy a történelmi haladás, mint ideológiák közti harc tulajdonképpen véget ért, és a hidegháború időszaka, a berlini fal lebontása után a világban a liberális demokrácia uralmának kora következik, a politika és gazdasági liberalizmus elkerülhetetlen győzelmével.

PestiSracok facebook image

Azt már korábban kifejtette, hogy huszonhat évvel könyve megjelenése után az Egyesült Államoktól Oroszországig, Törökországtól Lengyelországig és Magyarországtól Olaszországig az illiberalizmus töretlenül halad előre. Fukuyama erre most azt mondta, amit 1992-ben írt, hogy az emberek békét és jólétet akarnak, csakhogy kiderült: a tömegek többre vágynak.

A filozófustól most is megkérdezik, amit szinte mindig: mit gondol ’92-es könyvéről. Fukuyama most erre azt mondta, amit A történelem végében leírt, az valami olyasmi, mint Donald Trump megválasztása és elnöklése. Harminc évvel ezelőtt két kockázatot említ, a nacionalizmust és a vallási szembenállásokat, most – akkori óva intéseire visszaemlékezve – ami leginkább meglepi a világban, az Amerika, a Brexit és az Egyesült Királyság helyzete.

A mozgások alatt Fukuyama azt érti, hogy populista jobbratolódást lát, ami veszélyt jelent a liberális demokráciára. Azonban később, az interjú egy másik pontján azt mondja:

Általában véve ugyanis optimista: úgy véli, a liberális demokráciáknak nincs globális alternatívája.

Elmondja véleményét a migrációs válságról is: szerinte a megoldás az lehet, ha Európának sikerül olyan identitást teremteni, ami nem nézi a rasszokat és a bőrszínt, ráadásul tömegek tudnak vele azonosulni.

Az ellenőrzött bevándorlásból előnye származhat az EU-nak, az ellenőrizetlen azonban veszélyes, a kontinensnek meg kell védenie külső határait – mondta.

Az amerikai belpolitikáról pedig azt mondja, Trump ellen egy olyan embernek lenne esélye, mint a középen álló Joe Biden, csak ő 76 éves: kellene belőle egy 20 évvel fiatalabb kiadás. Alexandria Ocasio-Cortez (ő a demokraták legbalosabbika) szerinte azért lehet sikeres, mert a választók megpróbálnak a lehető legtávolabb kerülni Trumptól, ezért Ocasio-Corteznél találnak politikai menedékre.

Forrás: hvg.hu; Fotó: MTI

Ajánljuk még

Rabok legyünk vagy szabadok? - Halkó Petrával, az új könyvéről beszélgetünk a csütörtöki Polbeat-felvételen

‎Polbeat 2025 június 11.
A szabadságelvűségünk magyar? Volt-e valaha szabad a magyar nemzet, vagy mindig is a nemzetközi ideológiák társadalomátalakító kísérleteinek terepeként szolgált? A rendszerváltoztatás idején, 1989–1990-ben valóban visszaszereztük a szabadságunkat vagy csak egy illúziónak, esetleg egy átverésnek estünk áldozatul? Halkó Petra, a XXI. Század Intézet vezető elemzője Rabok legyünk vagy szabadok? című könyvében ezekre a kérdésekre keresi a választ, Stefka István és Huth Gergely pedig ezeket a témákat feszegeti majd a Polbeat következő, június 12-i, csütörtöki nyilvános felvételén, melyre ezúttal is az R56 Gasztrosörözőben kerítünk sort. Természetesen nem némi, hanem sok aktualitással fűszerezve, mert a szabadságharcosok és hazaárulók vetélkedése - sajnálatosan - örök!