Köztársasági elnököt választ Észak-Macedónia
Új köztársasági elnököt választ vasárnap Észak-Macedónia, Gjorge Ivanov államfő mandátuma ugyanis május 12-én lejár. A választáson három jelölt indul, a várakozások szerint azonban az új államfő vagy a szociáldemokraták, vagy a jobboldal által támogatott jelölt közül kerül ki; az albán kisebbségi jelölt szavazatai egy esetleges második fordulóban képezhetik a mérleg nyelvét.
A köztársasági elnököt az állampolgárok közvetlen, titkos szavazással választják meg öt évre. Az 1,8 millió szavazópolgár 7 és 19 óra között járulhat az urnák elé. Amennyiben az első fordulóban valamelyik jelölt megszerzi a voksok több, mint 50 százalékát, akkor nem kell második kört tartani, ellenkező esetben május 5-én tartják meg a második fordulót, amelybe a két legtöbb szavazatot szerzett jelölt kerül be. A közvélemény-kutatások alapján nem egyértelmű, hogy inkább a kormányzó Macedóniai Szociáldemokrata Szövetség (SDSM) által támogatott Sztevo Pendarovszki, vagy inkább a legnagyobb ellenzéki párt, a jobboldali Belső Macedón Forradalmi Szervezet - Macedón Nemzeti Egység Demokratikus Pártja (VMRO-DPMNE) által jelölt Gordana Sziljanovszka-Davkova szerzi-e meg a szavazatok többségét. A felmérések szerint mindkét jelölt támogatottsága 30 százalék körül mozog.
Sztevo Pendarovszki mellett szól, hogy ő a NATO-tagságért felelős főtárgyaló, és a kormánykoalíció pártjai mind jelezték, hogy támogatják jelölését. Gordana Sziljanovszka-Davkova pedig azért lehet rokonszenves a szavazóknak, mert párton kívüli, ő az első női elnökjelölt az ország történetében, és egyetemi tanárként ő ellenezte a legerőteljesebben az ország nevének megváltoztatására vonatkozó görög-macedón megállapodást, amely a jobboldal szerint elfogadhatatlan. A harmadik induló az albán nemzetiségű Blerim Reka, ám rá várhatóan csak az albán kisebbség egy része szavaz majd, így nem számít igazi ellenfélnek sem a jobb-, sem a baloldal számára. Egyes elemzők szerint a valódi kérdés az, hogy érvényes lesz-e az elnökválasztás, mert a politikából kiábrándult szavazópolgárok úgy is dönthetnek, hogy nem vesznek részt a pártok további csatározásában, és el sem mennek voksolni.
Macedónia és Görögország között tavaly nyáron jött létre megállapodás Macedónia nevének megváltoztatásáról, és ezzel lezárult a 27 évig tartó névvita a két ország között. A névváltoztatásról szóló alkotmánymódosítás február 12-én lépett életbe, így azóta a délszláv országot Észak-Macedóniának hívják. Ilyen név alatt ez lesz az első választás az országban.
Forrás: MTI; Fotó: MTI
