Pesti Srácok

Ősztől jöhet az 5G

Ősztől jöhet az 5G

Ősszel hirdetheti ki az ötödik generációs (5G) célokra is használható mobilfrekvenciák értékesítésének eredményét a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) - közölte egy szerdai budapesti háttérbeszélgetésen a testület elnöke.

A dokumentum tervezetének közzétételét nyár elejére jósolta Karas Monika, aki azt hangsúlyozta: a verseny eredménye hosszú távon határozza majd meg a hazai digitális ökoszisztéma fejlődését. Azt is elmondta: a 700 megahertzes (MHz) sávban kétszer 25, a 2100-asban kétszer 15, a 2600-asban 15, a 3600-asban pedig 310 MHz-nyi sávszélességet nyerhetnek el a pályázók tizenöt plusz öt éves hasznosításra. Kérdésre válaszolva az elnök kijelentette: a hatóságnak nincsen elvárása azzal kapcsolatban, hány cég osztozzon a frekvenciákon. Az NMHH elnöke megemlítette: a tavalyelőtt publikált nemzeti ütemterv szerint halad az értékesítés előkészítése. Egyelőre nem mutatkozik piaci érdeklődés a kiváló lehetőségeket rejtő 26 GHz-es sáv iránt, ezért annak használatba adását a későbbiekben tervezik.

Beszélt arról is, hogy az 5G-hálózatok zalaegerszegi tesztüzeme során az NMHH munkatársai is végeztek méréseket; a sávtisztaságot, a zavarmentességet és az elektromágneses sugárzást vizsgálták. Utóbbi kapcsán jelezte, hogy az elhanyagolható mértékű, és nagyságrendekkel az egészségügyi határértékek alatt marad. Aranyosné Börcs Janka főigazgató elmondta: a 700 MHz-es csomag csak jövő szeptembertől használható, mert azon addig a digitális földfelszíni (DVB-T) televíziós hálózatok működnek, amelyeknek jövőre lejáró jogosultságát szintén idén pályáztatják. Feltétel, hogy a jelenleg 12 ingyenes televíziós csatornát és négy közszolgálati rádiót változatlanul érjék el a felhasználók két hálózaton, ugyanakkor a jelenleg 47 adó műsorát továbbító három fizetős multiplexet a jobb adásminőséget biztosító második generációs, DVB-T2 technológiára állítják át - ismertette.

Megjegyezte: "abszolút nem kizárt, sőt elvárt", hogy a DVB-T hálózatot most működtető Antenna Hungaria mellett más pályázó is versenybe szálljon a lehetőségért, az indulás előtt pedig elegendő idő áll rendelkezésre akár egy új műsorszóró hálózat kiépítésére is. Utalt arra: az új pályázót már nem kötelezik, hogy szerződjön az országos kereskedelmi televíziós csatornák szolgáltatóival, ennek helyébe a felek megállapodása lép; az április végi beadási határidőt követően nyár végén, ősz elején születhet meg a 12 éves jogosultságot odaítélő pályázat eredménye. A pályázati követelmények között műszaki paramétereket említett és a lakosság 98 százalékának elérését, hozzátéve: a jelentkezőknek legalább 500 millió forintos egyszeri díjat és éves árbevételük legalább három százalékénak megfizetését kell vállalniuk a frekvenciadíjon felül.

PestiSracok facebook image

Forrás: MTI; Fotó: The Irish Times

Ajánljuk még

Vérrel írt üzenet, fegyverarzenál, eltévedt lövedék – Fokozódik a feszültség a déli határnál

Exkluzív 2023 szeptember 5.
Tovább súlyosbodott a helyzet a déli határunk szerb oldalán azóta, hogy Az Akta bemutatta a terrorista embercsempész bandák táborait, akiknek az egymással folytatott háborúja a helyi magyarok életét veszélyezteti. Ahogy riportunkban bemutattuk, afgán és észak- afrikai terrorista csoportok tanyáznak a Szabadka környéki erdőkben, sorozatlövő, gránátvető fegyverekkel és gránátokkal ellátva, és most már naponta vannak tűzharcok, lőnek és robbantanak, gyakran a lakóházak közelében. Ezek a bandák szervezik a napi több száz, Zágrábból a Délvidékre érkező illegális migráns továbbjuttatását. Az elmúlt napokban fokozódott az amúgy is tarthatatlan helyzet. A lövöldözések maradványait, lőszerhüvelyeket néhány tíz méterre a határtól százával találni – már a határon lőnek, miközben 300–400 fős csoportok invázióját irányítják neki a kerítésnek. És már nem létráznak: végigvágják a kerítést, azon tuszkolják át az embereket az akciót fegyveresekkel fedező embercsempészek. A PestiSrácok.hu számos exkluzív felvételt kapott a terroristákról és a felkutatásukra irányuló akciókról. Megtaláltuk a TikTokon az embercsempész bandák egymásnak szóló hadüzeneteit, különböző üzenetekkel ellátott videóit. Ezek a felvételek is jól mutatják, hogy elit terrorista csoportok háborúja dúl az embercsempész piacért, illetve területekért. A BIRN balkáni oknyomozó portálnak pedig a csoportok vezetőit is sikerült beazonosítania, és belső informátoraik által a területfelosztási harcok eseményeit is feltérképezték. Hat hónapon át tartó kutató-elemző munkájukból az is kiderül, hogy a marokkói és afgán bandák háborújához főleg Koszovóból albán bűnözői körök biztosítják a fegyvereket, méghozzá igencsak borsos áron.

A Közel-Kelet következő időzített bombája: a kurdok

Exkluzív 2016 július 22.
A Közel-Keleten gyakran összefolyik a külpolitika és a belpolitika, a vallási, etnikai és persze gazdasági érdekek mentén kitörő konfliktusokban sokszor követhetetlen, hogy ki kivel van és miért. Ebben az örök háborús térségben a híradásokat napok óta uraló Törökország az egyik legerősebb játékos. Most a puccs a húzótéma, ám Erdoğan elnök külföldön és belföldön egyaránt olyan aktív politikát folytat, hogy mindig történik valami az országával. Van azonban valami, amin mindig megakad a törökök szeme, bármelyik közel-keleti szomszédjuk felé néznek: a kurdok. A török-szír-iraki-iráni határvidéken élő 30-40 milliós lélekszámú népnek nincs saját állama, ez pedig olyan feszültségeket szül folyamatosan, hogy akár ők lehetnek a jövőbeli híradók főszereplői.