Pesti Srácok

A Székely Nemzeti Tanács elindította a nemzeti régiók európai polgári kezdeményezés aláírásgyűjtését

A Székely Nemzeti Tanács elindította a nemzeti régiók európai polgári kezdeményezés aláírásgyűjtését
Helybéliek egy 250 méter hosszú székely zászlót feszítenek ki a Réty és Maksa közötti úton, a Székelyek nagy menetelésén. Fotó: MTI/Beliczay László

A marosszéki Makfalván 11. alkalommal megszervezett Székely Majálison indította el a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) a nemzeti régiókról szóló európai polgári kezdeményezés támogató aláírásainak az összegyűjtését. Az aláírásgyűjtő íveket elsőként az SZNT állandó bizottságának tagjai és az erdélyi magyar pártok jelen lévő vezetői írták alá.

A kezdeményezés akkor kerülhet az Európai Bizottság asztalára, ha 2020. május 6-ig az Európai Unió egymillió állampolgára támogatja aláírásával. Az aláírásoknak legkevesebb hét országban kell meghaladniuk egy, az illető ország lakosságához arányított küszöbértéket. Izsák Balázs, az SZNT elnöke arra kérte a majálisozókat, hogy közösen tegyék győztessé a nemzeti régiók ügyét. Abbéli meggyőződését hangsúlyozta, hogy a polgári kezdeményezés indoklásában minden székely, minden magyar ember megtalálja majd a szívéhez közel álló gondolatot. Azt is hozzátette azonban, hogy a nemzeti régiók kérdése nemcsak a magyarok, hanem megannyi más nép számára is fontos Európában. Mint Sándor Krisztina, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) ügyvezető elnöke megemlítette: az Európai Unió lakosságának tíz százaléka, mintegy 55 millió ember beszéli valamely kisebbség nyelvét. Biztosra vette, hogy lesz közöttük legalább egymillió olyan, aki támogatja a kezdeményezést.

Vincze Loránt, az Európai Nemzetiségek Föderatív Uniója (FUEN) elnöke a kisebbségek ernyőszervezetének a szolidaritását és támogatását jelentette be. Mint közölte: mind a Minority SafePack polgári kezdeményezés, mind a nemzeti régiókról szóló győzött az Európai Unió bíróságán az Európai Bizottság ellen. Reményét fejezte ki, hogy nem lesz szükség újabb perekre ahhoz, hogy a kezdeményezésekből EU-s jogszabályok szülessenek. Az RMDSZ európai parlamenti jelöltlistáján befutónak számító helyen szereplő politikus közölte: a FUEN közelgő kongresszusán az SZNT lehetőséget fog kapni a kezdeményezés bemutatására. Mind Mezei János, az Magyar Polgári Párt (MPP) elnöke, mind Csomortányi István, az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) elnöke a kezdeményezés aláírására buzdította a jelenlévőket. Mint utóbbi fogalmazott: a kezdeményezéssel az egyik ellenfelet, Brüsszelt akarják rávenni arra, hogy ne engedje a másik ellenfélnek, Bukarestnek a nemzeti régiók hátrányos megkülönböztetését a források elosztásakor.

Zsigmond Barna Pál fideszes országgyűlési képviselő felszólalásában azt hangsúlyozta: el kell menni szavazni az európai parlamenti választásokon, hogy minél több támogatója legyen Brüsszelben a polgári kezdeményezésnek. A nemzeti régiókra vonatkozó európai polgári kezdeményezés beterjesztői azt javasolták, hogy kohéziós politikájában az EU kezelje kiemelt figyelemmel azokat a régiókat, amelyeket nemzeti, etnikai, kulturális, vallási, nyelvi sajátosságok különböztetnek meg az őket körülvevő régióktól. Az Európai Bizottság 2013 júliusában úgy ítélte meg, hogy a javasolt szabályozás nyilvánvalóan nem tartozik az EU hatáskörébe, ezért nem jegyezte be a kezdeményezést. A bizottság elutasító határozatát az SZNT elnöke és külügyi megbízottja, Izsák Balázs és Dabis Attila támadta meg az EU luxemburgi bíróságán. A perbe Románia, Szlovákia és Görögország az EB oldalán, Magyarország pedig a kezdeményezők oldalán avatkozott be. A 2016 májusában kimondott elsőfokú ítélet még az EB-nek kedvezett, de a fellebbezés nyomán a bíróság 2019. március 7-én megsemmisítette a bejegyzést elutasító EB-határozatot, és az EB május elején bejelentette a kezdeményezés bejegyzését.

PestiSracok facebook image

Forrás: MTI; Fotó: MTI/Beliczay László

Ajánljuk még

Állítólagos zaklató üzenetek miatt kilencedik hónapja tartják letartóztatásban Szöőr Annát, a Civil Jogász Bizottság volt tagját

Magyar ugar 2020 október 30.
Kafkai abszurdba fordult a patrióta jogász-pszichológus ügye. Szöőr Anna családi vitái fajultak el annyira, hogy jelenleg zaklatás vádjával áll bíróság előtt, nem először. A vád szerint jelenlegi férjét, korábbi házastársát, vele közös gyermekeinek keresztanyját és a család ügyvédjét árasztotta el kéretlen elektronikus levelekkel, üzenetekkel. Bár a védők és egyes szakértői megállapítások szerint még azt sem bizonyítható, hogy egyáltalán Szöőr Anna írta a sérelmezett üzeneteket, mégis tizenkét hónapra fogházba záratná az ügyészség. Bűnismétlés veszélyére való hivatkozással a Budai Központi Kerületi Bíróság idén február 18-án rendelte el a letartóztatását. Kilencedik hónapja tartják fogva, nyolcszemélyes cellában, köztörvényes, köztük életellenes bűncselekmények miatt letartóztatottakkal összezárva (ami persze nem meglepő, letartóztatás esetén bárki bárkivel egy cellába kerülhet - a szerk.). A tárgyalásokra szoros kéz- és lábbilincsben viszik, nem telefonálhat, nem fogadhat látogatókat, és védőinek a szabadlábra helyezését, illetve a kényszerintézkedés enyhítésére benyújtott indítványait rendszeresen lesöprik. "Az új büntetőeljárási törvény szigorúan szabályozza a letartóztatás, mint legszigorúbb kényszerintézkedés alkalmazását. Ezt a kényszerintézkedést csak a legvégső, különösen indokolt esetben rendelhetik el. Ami történik, előrehozott büntetésnek és beismerés, kikényszerítés meg nem engedett eszközének tűnik, olyan jogi nonszensz, amelyet az ügyet ismerő védők széles körének megdöbbenése és értetlensége kíséri" – mondta a PestiSrácok.hu-nak Gaudi-Nagy Tamás, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat vezetője, aki Szöőr Anna egyik védője is egyben, Molnár László Zsolt ügyvéd mellett. A jogász-pszichológus érdekében a Nemzeti Jogvédő Szolgálaton kívül a Lovas István Társaság és a Nemzetegyesítő Mozgalom is kiállt a napokban.

Csurka István igazsága – és tévedése

Vezércikk 2020 május 26.
„A Pistának sok mindenben igaza van” – mondta egyszer Antall József, amire sem hívei, sem bírálói nem szívesen emlékeznek ma már. Csurka határozottabb fellépést szeretett volna nemcsak a baloldallal, de általában azokkal szemben, akiket ma politikai establishmentnek, globalista hatalmi elitnek nevezünk. Antall hívei, egykori közvetlen munkatársai közül sokan nem szívesen látják be, hogy maga a miniszterelnök nagyon is tisztában volt azon erők gonosz és veszélyes mivoltával, akikkel szemben ők ma jobb esetben naivan, a fejüket homokba dugóan megengedőek, rosszabb esetben kifejezetten a kegyeikre, vállveregetéseikre hajaznak. Gyűlölői pedig abban a hamis önigazolásban hergelik magukat és egymást, hogy ő is a „háttérhatalom” embere volt. (Valójában épp az ellenkezője: az ő személye akadályozta meg, hogy Magyarországon ellenállás nélkül mentsék át minden hatalmukat a posztkommunisták, váltsanak át komcsiból liberális bőrbe a „gyíkemberek”.)