Alapjogokért Központ: Szerződésmódosítás mentheti meg a schengeni rendszert
A belső határellenőrzések nélküli Európai Uniót megvalósító schengeni együttműködés az elmúlt évek tömeges migrációs hullámai és az azokkal szemben tehetetlen uniós vezetés hibái miatt végveszélybe került. Az EU legnépszerűbb vívmányának végleges összeomlása mára csak az uniós szerződések módosítását is magában foglaló, alapvető reformmal kerülhető el. Az Alapjogokért Központ álláspontja szerint valódi megújulást azonban nem a Macron elnök által javasolt totális brüsszelesítés jelentené, hanem a visszatérés az eredeti Schengen-koncepcióhoz, amelyben a döntések nem a tagállamok feje felett születnek meg, hanem maguk hozzák azokat. Utóbbi megoldással elérhető lehet, hogy az unión belüli mozgásokra, a külső határok védelmére, illetve a migrációra vonatkozó politikákról a tagállamok közösen határozzanak. Ezzel szemben a föderalisták terve még egy lépéssel közelebb vinne minket az Európai Egyesült Államok kialakításának irányába, ahol a határvédelem helyett pusztán határmenedzsment van, és a tagállamok közötti szolidaritás valójában a migránsok legalizált beengedését jelenti.
A Bizottság azon téves kiindulópontja, mely szerint a szabad mozgáshoz való jog ugyanúgy megilleti az Európába érkező migránsokat, mint az uniós állampolgárokat, illegálisan érkező tömegek kontrollálatlan beáramlásához vezetett. A migránsok Schengenen belüli vándorlásának megakadályozására – érthető okokból – számos ország állította vissza a belső határellenőrzést, nemcsak az uniós állampolgárok életét megnehezítve ezzel, de az európai gazdaságnak is hatalmas károkat okozva – írta elemzésében az Alapjogokért Központ. Ráadásul a Bizottság – amely tehát főszerepet játszott a schengeni térség leamortizálásában – asszisztál ahhoz, hogy az eredetileg csak ideiglenesen visszaállítható határellenőrzések hosszú évekre fennmaradjanak. Mindezek alapján mára politikai ideológiától függetlenül elfogadott, hogy Schengen jelenlegi szabályai alapvető újragondolásra szorulnak: a reformokra szuverenista és föderalista megközelítésből is érkezett javaslat. Az utóbbi szempontok leginkább Macron elnök múlt hónapban közzétett nyílt levelében köszönnek vissza. Ezek alapján a francia politikus további központosítás révén teremtené meg a jogalapot az uniós intézményeknek arra, hogy a tagállamok helyett döntsenek a határvédelem, a schengeni térség és a migráció kérdéseiben.
Orbán Viktor hozta vissza az eredeti schengeni gondolatot
Az eredeti schengeni gondolat tükröződik vissza a magyar miniszterelnök által nemrégiben felvázolt koncepcióban, melynek lényege, hogy a belső határok nélküli térség ügyeiről ne a Bizottság döntsön, hanem az abban részes államok belügyminisztereiből álló testület. Ez az elképzelés nem idegen az uniós jog jelenlegi rendszerétől, mivel az eurózóna kialakítása is hasonló módon történt. A valutaunióban résztvevő tagállamok pénzügyminiszterei egy külön fórumot alkotnak, amely a hagyományos EU-s intézményektől függetlenül hozza meg a döntéseket. Az ennek mintájára felálló schengeni belügyminiszteri formáció tagjai közé fel lehetne venni azon országok képviselőit is, amelyek részt vesznek ugyan a schengeni együttműködésben, de nem uniós tagok. Ezzel kiküszöbölhető lenne a jelenlegi antidemokratikus gyakorlat, melyben az unión kívüli schengeni országok nem szólhatnak bele a döntéshozatalba. Az Alapjogokért Központ tanulmányában hangsúlyozta, hogy egy ilyen mértékű reformhoz értelemszerűen az uniós alapszerződéseket is felül kellene vizsgálni, amely az eddigi tapasztalatok alapján nem könnyű feladat, ugyanakkor számos nyugati politikus is felvetette már ennek szükségességét.
Szuverenisták vs. föderalisták – Függetlenség, vagy német hegemónia
Az utóbbi időszakban felvetődött a szuverenisták és a föderalisták körében is, hogy a schengeni rendszer reformjára lenne szükség ahhoz, hogy fenntartható legyen a belső határellenőrzések nélküli térség. A szuverenisták egy erős, független nemzetállamokból álló Európai Uniót szeretnének, ezért nem támogatják a mélyebb politikai integrációt és az uniós intézmények hatásköreinek bővítését. Ezzel az elképzeléssel éles ellentétben áll a föderalisták uniós álma, az Európai Egyesült Államok, amelyet bár a köznyelvben így hívunk, leginkább a német szövetségi rendszernek megfeleltethető elképzelés, nem az USA politikai berendezkedésének. Ez egy szoros politikai integrációt valósítana meg, vagyis az uniós tagállamok elvesztenék nemzeti önállóságukat. A két oldal – a kibékíthetetlennek tűnő ellentétek ellenére – egyetért viszont abban, hogy szerződésmódosításra lenne szükség a reform eszközeként, csak mást tartanak szem előtt célként. A magyar javaslattal szemben Macron francia elnök március elején közzétett nyílt levelében világossá tette, hogy föderalistaként a további központosítás híve. Macron felismerte, hogy a jelenlegi rendszer nem működik hatékonyan és felülvizsgálatra szorul a schengeni térség, de a megvalósítást nem a demokratikus deficit feloldásában látja, hanem megteremtené az alapot az uniós intézményeknek a még szélesebb körű döntéshozatalra. Amennyiben egy szerződésmódosítás felruházná az EU-s szerveket – elsősorban feltehetőleg a Bizottságot – a szükséges hatáskörökkel Schengennel, a határvédelemmel vagy a migrációval kapcsolatban, a felhatalmazás miatt már nem számítana a hatáskör túllépésének a beleszólásuk a jelenleg még nemzetinek számító szakpolitikába.
Alapjogokért Központ: Meg kell menteni a schengeni vívmányokat
Kétségtelenül a belső határok nélküli schengeni térség az EU egyik legnagyszerűbb vívmánya, ami a mindennapokban is sok uniós polgár életére van kihatással a személyek szabad mozgásának joga révén. Éppen ezért bizonyára sokaknak meginogna az európai projektbe vetett hite, ha az elhibázott uniós migrációs politikának köszönhetően összeroppanna a belső határellenőrzések nélküli térség. Az Alapjogokért Központ álláspontja szerint ahhoz, hogy megmenthessük Schengent, a tagállamoknak vissza kell venniük a hatásköröket, és lehetővé kell tenni, hogy a schengeni zóna tagjai maguk döntsenek az őket érintő kérdésekben a migráció és a határellenőrzés terén is.
Forrás: Alapjogokért Központ; Fotó: DPA
