EP-választás – Weber és Timmermans csak abban ért egyet, hogy Magyarországot még inkább meg kellene büntetni

A csatorna Választási aréna című, másfél órás élő műsorában százharminc választópolgár tehetett fel kérdéseket a jelölteknek; az általuk felvetett témák között szerepelt a lengyel, a magyar és a román kormány jogállamisággal összefüggő tevékenységével szembeni európai uniós kifogások, illetve eljárások ügye is. Manfred Weber ezzel kapcsolatban kiemelte, hogy egy új típusú eljárást kell bevezetni a jogállami elvek tagállami érvényesülésének biztosítására, mert az úgynevezett hetes cikkely szerinti eljárás életlen kard, nem kellően hatékony. Weber kifejtette: az új eljárás arra szolgálna, hogy a jogállamiság megsértésének legyenek pénzügyi következményei, járjon az EU-s támogatások csökkenésével. Frans Timmermans szerint nem az eljárási formákkal van gond, hiszen az Európai Bizottság (EB) a jelenlegi eszközrendszert használva is ért el eredményeket. A baj inkább a politikai akarat hiánya a tagállami kormányok oldalán, a kormányok közössége nem lép fel a kellő határozottsággal a jogállamiság ellen vétő tagjaik ellen, ami akár az EU széthullásához is vezethet – fejtette ki a holland politikus, aki a jogállamisági kérdésekért is felelős első alelnöki tisztséget tölti be a távozó, Jean-Claude Juncker vezette bizottságban. Timmermans egyebek mellett megjegyezte, hogy Magyarországról elüldöztek egy egyetemet, és az úgynevezett Stop Soros törvény révén szörnyű dolgokat művelnek, nyomás alá helyezik a civil társadalmat, szabad sajtó pedig szinte nincs is már az országban.

Amikor a sárgamellényesek meghekkelték a klímaváltozás elleni küzdelmet

Nézetkülönbségek mutatkoztak a többi között gazdaságpolitikai és környezetvédelmi, klímapolitikai ügyekben is. Az utóbbival kapcsolatban Frans Timmermans sürgette a széndioxid-kibocsátás megadóztatását, amelyet Manfred Weber elutasított, egyebek mellett kiemelve, hogy éppen egy ilyen kezdeményezés vezetett az úgynevezett sárgamellényesek tiltakozó mozgalmához Franciaországban. A gazdaságpolitikai, államháztartási kérdésekkel kapcsolatban Frans Timmermans kifejtette, hogy több szolidaritásra van szükség a gazdasági válságok kezelésében, ezért a munkanélküliek ellátásában be kell vezetni egy úgynevezett viszontbiztosítási rendszert, egy közös pénzalapot, amelynek forrásaiból a válsággal küszködő tagországok kaphatnak segítséget, hogy ne szoruljanak a munkanélküliek ellátásának csökkentésére. Manfred Weber szerint ez a megoldás gyengítené a tagállami kormányok hajlandóságát a felelős államháztartási politikára, holott inkább önállóságra és szerkezeti reformokra kellene ösztönözni őket.

Migráció: Weber visszaszorítaná, Timmermans szolidárisabb lenne

A két legnagyobb pártcsalád csúcsjelöltjének vitájában a migráció körüli ügyekben is eltérések, más-más hangsúlyok mutatkoztak. Így például míg Manfred Weber azt emelte ki, hogy elsősorban az EU külső határának hatékony védelmére, az illegális migráció visszaszorítására kell összpontosítani, Frans Timmermans kijelentette, hogy a legfontosabb egy szolidáris menekültügyi rendszer, és ismét leereszkednek a határsorompók az állandó belső határellenőrzés nélküli schengeni övezetben, ha nem sikerül ezt megvalósítani. Az Afrikából az EU felé irányuló migrációval kapcsolatban Manfred Weber aláhúzta, hogy mindenekelőtt a kereskedelempolitika eszközeit kell alkalmazni, szabadkereskedelmi megállapodásokon alapuló partneri kapcsolatok révén kell elősegíteni az afrikai országok fejlődését, hogy lakóik a kivándorlás helyett a hazájukban boldoguljanak. Frans Timmermans viszont kiemelte, hogy a kereskedelem nem elég: egy összetett fejlesztési program, egy nagyszabású Marshall-terv szükséges, valamint a megbékélés Afrikával, amihez az is hozzátartozik, hogy kiterjesztik az Erasmus EU-s egyetemi diákcsere-ösztöndíjprogramot Afrikára. A PES csúcsjelöltje hangsúlyozta, hogy a migráció és a menekültügy kérdéseinek megoldása csak a szolidaritás lehet, ezt azonban megtagadja Lengyelország, Magyarország és Ausztria. Ezzel összefüggésben arról is szólt, hogy a 2015-ös menekültválság idején a német kancellár, Angela Merkel az emberségességével megmentette Európát. A két csúcsjelölt második televíziós vitáját a német nyelvterületen május 16-án tartják; a szervező a ZDF német országos köztelevízió és az ORF osztrák közszolgálati médiatársaság.

Forrás: MTI; Fotó: atv.hu