Pesti Srácok

Uniós csúcson választanak bizottsági elnököt az EP-választások után

Uniós csúcson választanak bizottsági elnököt az EP-választások után

Az Európai Unió tagországainak vezetői május 28-án, két nappal az európai parlamenti (EP-) választásokat követően csúcsértekezleten vitathatják meg a szavazás eredményét, továbbá azt, hogy ki lehet az Európai Bizottság elnöke a következő öt évben, melyet uniós források pénteki tájékoztatása szerint várhatóan Brüsszelben tartanak majd.

Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke május 9-én, a tagországok állam-, illetve kormányfőinek a romániai Nagyszebenben tervezett rendkívüli csúcsértekezlete alkalmával jelentheti be a következő találkozót - közölték az idézett források. Mint emlékeztettek, a legutóbbi, 2014-es választásokat követően tartott csúcstalálkozóhoz hasonlóan az uniós tagországok vezetőinek ismét lehetősége nyílik arra, hogy az EP frakcióinak csúcsjelöltjeiről vitázzanak. Az Európai Parlament új összetételében július 2-án ül össze, hogy felszólítsa az Európai Tanács tagjait, hogy jelöljék ki a leköszönő bizottsági elnök, Jean-Claude Juncker utódját a legtöbb szavazatot szerzett pártcsalád vezető jelöltjei közül. Az előző, 2014-es EP-választáson Jean-Claude Juncker volt a legtöbb szavazatot szerző Európai Néppárt (EPP) listavezetője. Az uniós tagországok állam- és kormányfőit tömörítő Európai Tanács ezért őt jelölte az Európai Bizottság elnökének, az Európai Parlament pedig meg is választotta a tisztségre.

A csúcsjelölti rendszer automatikus alkalmazását - amely már legutóbb is vitákat váltott ki - azonban több tagállam is elveti, mivel az EU alapszerződése értelmében az Európai Tanács hatáskörébe tartozik a jelölt megnevezése az Európai Bizottság élére, akiről aztán az Európai Parlament feladata szavazni. A csúcsjelöltek megnevezésével viszont a pártok gyakorlatilag kész tények elé állítják a tagállamok vezetőit. A május végi EP-választások legesélyesebb csúcsjelöltjei között van Manfred Weber néppárti EP-képviselő, valamint az Európai Szocialisták Pártja (EPS) jelöltje, Frans Timmermans, az Európai Bizottság alelnöke.

Forrás: MTI; Fotó: MTI/EPA/Patrick Seeger

PestiSracok facebook image
Ajánljuk még

Kicsoda Veszprémi Jimmi, aki az energolosoknak is dolgozott egy bűnbánó pentító vallomása szerint? (videó)

Az alvilág titkai 2025 április 6.
Elfogta a rendőrség Veszprémi Jimmit, valamint három másik olyan gyanúsítottat, akik összefüggésbe hozhatók a '90-es évek leszámolásos, valamint olajos ügyeivel. A Nemzeti Védelmi Szolgálat (NVSZ) és a Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) nyomozói nem adják fel, az el nem évült ügyekben folyamatosan kutatják a bizonyítékokat. A történtek alapján kimondható: az elmúlt hónapokban újabb bizonyítékok kerültek elő a leszámolásos maffiaügyekben. Vélhetően újabb pentítók szólalhattak meg. Kicsoda Veszprémi Jimmi, akire már 2000-ben rávallott egy maffiózó?

Csurka István igazsága – és tévedése

Vezércikk 2020 május 26.
„A Pistának sok mindenben igaza van” – mondta egyszer Antall József, amire sem hívei, sem bírálói nem szívesen emlékeznek ma már. Csurka határozottabb fellépést szeretett volna nemcsak a baloldallal, de általában azokkal szemben, akiket ma politikai establishmentnek, globalista hatalmi elitnek nevezünk. Antall hívei, egykori közvetlen munkatársai közül sokan nem szívesen látják be, hogy maga a miniszterelnök nagyon is tisztában volt azon erők gonosz és veszélyes mivoltával, akikkel szemben ők ma jobb esetben naivan, a fejüket homokba dugóan megengedőek, rosszabb esetben kifejezetten a kegyeikre, vállveregetéseikre hajaznak. Gyűlölői pedig abban a hamis önigazolásban hergelik magukat és egymást, hogy ő is a „háttérhatalom” embere volt. (Valójában épp az ellenkezője: az ő személye akadályozta meg, hogy Magyarországon ellenállás nélkül mentsék át minden hatalmukat a posztkommunisták, váltsanak át komcsiból liberális bőrbe a „gyíkemberek”.)