Úzvölgyi katonatemető – Bíróságon támadja meg a román prefektus a sírkert lezárását

A prefektus elmondta, hogy a déli órákban iktatják a bírósági keresetet, ami automatikusan felfüggeszti a kifogásolt önkormányzati határozat hatályát. A prefektus szerint a kormányhivatal jogászai szigorúan jogi vizsgálatnak vetették alá a szentmártoni határozatot, és nem egyéb szempontok szerint mérlegeltek. A határozat sérti az alkotmány 25. cikkelye és a Románia EU-csatlakozási szerződése által is garantált mozgásszabadságot – idézte az Agerpres a prefektust, aki szerint a jogalkotás technikáját szabályozó 2000/24-es törvényt is megsértette Csíkszentmárton a határozat meghozatalakor. A csíkszentmártoni önkormányzat hat napja rendkívüli ülésén hozott határozatot arról, hogy harminc napra bezárja a temetőt, melybe csak a karbantartási munkálatokat végzők belépését engedélyezi. A határozat szerdától lépett volna hatályba.

Korábban nyilvánosságra került egy ortodox egyházi szervezet beadványa, mely arról tájékoztatja az osztrák-magyar temető román parcelláját kialakító Bákó megyei Dormánfalva (Darmanesti) polgármesterét, hogy június 6-án az egyesület az úzvölgyi katonatemetőben ünnepli a hősök napját, és felkéri a polgármestert, hogy tegye meg a szükséges lépéseket a román parcella katonai ceremónia keretében történő felavatására. Az Agerpres a román védelmi minisztérium alárendeltségében működő Hősök Emléke Országos Hivataltól származó adatokat is közölt, melyek szerint az úzvölgyi temetőben száznegyvenkilenc ismert és nyolc ismeretlen román katona van eltemetve. A román hatóság szerint a temető a román katonák mellett ezeregyszázötvenöt, idegen hadseregek szolgálatában elesett katona hamvait őrzi. Utóbbiak közül csaknem nyolcszáz magyar, több, mint száz német, négy orosz, három szerb, két osztrák, két olasz és kétszáznegyvenkettő azonosítatlan. Az erdélyi magyarság április végén szembesült azzal, hogy Dormánfalva önkormányzata önkényesen román parcellát alakított ki az első világháborús osztrák-magyar sírkertben, ahol ötven betonkeresztet és egy emlékművet állított fel. Ezek felavatását a moldvai kisváros önkormányzata május 17-ére hirdette meg, de – miután a román hatóságok törvénytelennek nyilvánították az emlékműállításra kibocsátott építési engedélyt – Constantin Toma polgármester bejelentette, hogy elhalasztják az avatást.

Az úzvölgyi katonatemetőt Hargita megye legnagyobb és legjelentősebb első világháborús emlékhelyeként tartják számon. A temetőben 1994-ben második világháborús emlékművet is állítottak, amelynél évről évre augusztus 26-án tartanak nagyszabású megemlékezést. A Csíkszentmárton község leltárában szereplő temetőt az elmúlt években az önkormányzat forrásaiból, a magyar Honvédelmi Minisztérium és magánszemélyek adományaiból újították fel. A bekerített, székely kapuval ellátott emlékhelyen hatszáz fakeresztet állítottak. A román katonákra emlékező kereszteket részben a temető sétányára, részben a még meg nem jelölt magyar katonasírokra állították. Úzvölgye közigazgatásilag a harminchárom kilométerre fekvő Csíkszentmártonhoz tartozik, de Hargita és Bákó megye kataszteri hivatala 2001-ben megállapodott arról, hogy a település területe a huszonöt kilométerre fekvő Dormánfalvához tartozik. A Bákó megyei kisváros polgármestere április közepén e megállapodás alapján betábláztatta a temető területét. A településről 2017-ben költözött el az utolsó lakos.

Forrás: MTI; Fotó: MTI/Veres Nándor