30 év kihagyás után Japánból újra kifutnak a bálnavadász hajók

Japán a '80-as években hagyott fel külső nyomásra a bálnavadászattal, azaz csak a kereskedelmi vadászattal; tudományos célból az elmúlt évtizedekben is kifogták a tengeri emlősöket. Norvégia után a második bálnavadász nemzet Japán. Évi 400-500 cetet ejtenek el el, így az éves globális bálnafogások 30-40 százalékáért felelnek. Érdekes módon az őket megelőző Norvégiát valamiért elkerülik a nemzetközi kritikák - emlékeztet a portál. Hozzáteszik, hogy az elmúlt 30 évben folytatott tudományos bálnavadászat tudományos mivoltát viszont sokan megkérdőjelezik. Tokió pedig eközben évtizedek óta sikertelenül próbálta elérni a vadászati tilalom feloldását és az üzleti célú halászat engedélyeztetését.

Az Index rámutat, hogy a japánok nem azért ragaszkodnak a régi tradícióhoz, mert a bálnavadászat komoly profitot hozhat. A lelőtt bálnák húsát alig lehet eladni, és manapság már a bálnaolajra se nagyon van kereslet. Szerintük azonban a bálnavadászat szimbolikus: a vita végső soron a nemzetközi természeti erőforrások felhasználásának szabályozásáról, illetve az ezzel kapcsolatos tágabb érdekeket és jogelveket illető nézeteltérésekről szól. E tekintetben alapvető és feloldhatatlan kulturális különbségekről van szó a keleti és nyugati felfogás között.

A Nemzetközi Bálnavadászati Bizottság (IWC) 1948-ban alakult a bálnavadászat szabályozásáról szóló nemzetközi egyezmény, az ICRW keretén belül, Japán 1951-ben csatlakozott hozzá. A Nemzetközi Bálnavadászati Bizottság 1986-ban állapodott meg a kereskedelmi célú bálnavadászat szüneteltetéséről a kihalás fenyegette állatok védelme céljából, Japán 1988-ban csatlakozott a moratóriumhoz.