Pesti Srácok

30 év kihagyás után Japánból újra kifutnak a bálnavadász hajók

30 év kihagyás után Japánból újra kifutnak a bálnavadász hajók

Japán tavaly év végén kilépett a Nemzetközi Bálnavadászati Bizottságból (IWC), hogy újrakezdhesse a kereskedelmi célú bálnavadászatot. Július elsején futnak ki újra a bálnavadász hajók, mintegy 30 év kihagyás után - írja az Index.

Japán a '80-as években hagyott fel külső nyomásra a bálnavadászattal, azaz csak a kereskedelmi vadászattal; tudományos célból az elmúlt évtizedekben is kifogták a tengeri emlősöket. Norvégia után a második bálnavadász nemzet Japán. Évi 400-500 cetet ejtenek el el, így az éves globális bálnafogások 30-40 százalékáért felelnek. Érdekes módon az őket megelőző Norvégiát valamiért elkerülik a nemzetközi kritikák - emlékeztet a portál. Hozzáteszik, hogy az elmúlt 30 évben folytatott tudományos bálnavadászat tudományos mivoltát viszont sokan megkérdőjelezik. Tokió pedig eközben évtizedek óta sikertelenül próbálta elérni a vadászati tilalom feloldását és az üzleti célú halászat engedélyeztetését.

Az Index rámutat, hogy a japánok nem azért ragaszkodnak a régi tradícióhoz, mert a bálnavadászat komoly profitot hozhat. A lelőtt bálnák húsát alig lehet eladni, és manapság már a bálnaolajra se nagyon van kereslet. Szerintük azonban a bálnavadászat szimbolikus: a vita végső soron a nemzetközi természeti erőforrások felhasználásának szabályozásáról, illetve az ezzel kapcsolatos tágabb érdekeket és jogelveket illető nézeteltérésekről szól. E tekintetben alapvető és feloldhatatlan kulturális különbségekről van szó a keleti és nyugati felfogás között.

A Nemzetközi Bálnavadászati Bizottság (IWC) 1948-ban alakult a bálnavadászat szabályozásáról szóló nemzetközi egyezmény, az ICRW keretén belül, Japán 1951-ben csatlakozott hozzá. A Nemzetközi Bálnavadászati Bizottság 1986-ban állapodott meg a kereskedelmi célú bálnavadászat szüneteltetéséről a kihalás fenyegette állatok védelme céljából, Japán 1988-ban csatlakozott a moratóriumhoz.

PestiSracok facebook image
Forrás: Index; Vezető kép: National Geographic
Ajánljuk még

„Rákos daganat” – Simonyi András és a KGB-hez sorolt DIVSZ, avagy egy hálózati aranyifjú fantasztikus pályafutása

A Hálózat 2021 január 20.
Simonyi András ex-nagykövet különösen durva nyilatkozatot tett nemrégiben, amelyben „rákos daganatot” emlegetett. Pedig neki illene hallgatnia. Simonyi apja Dániában dolgozó „kereskedelmi tanácsos” volt a diktatúrában, a fiú nemzetközi iskolába járt, ahol remekül megtanult dánul és angolul. Bár egy kései interjú szerint már akkor rocker és lázadó volt, valójában hazatérve a KISZ-ben folytatta, elnyerte a támogatott fiataloknak járó AIESEC-ösztöndíjat, majd a Londonban megalapított, de a szovjetek által irányított DIVSZ munkatársa lett. Ma már tudjuk, hogy utóbbi a KGB alá tartozott. Ugyanitt dolgozott a mindig a talpára eső Fodros István vagy az az Elbert János, akit sokak szerint éppen a KGB tett el láb alól. Maga Simonyi tovább emelkedett, lázadóként az MSZMP-ben folytatta, a nyolcvanas években már az Állami Ifjúsági Bizottság „nemzetközi osztályának” vezetőjeként ment Bécsbe. Elképesztő, de rendszerszerű, hogy a NATO brüsszeli központja mellé akkreditált nagykövet lett belőle 1995-ben, hogy az szt-tiszt Medgyessy Péter miniszterelnökségének idejétől (2002) az egykori ősellenségnél, washingtoni nagykövetként folytassa. Érdekes, hogy van-e bizonyíték a beszervezettségére? Nem igazán, nem ettől volt a hálózat egyik megfutatott aranyifjúja.

Azt azért elismerte, hogy titkos úti jelentéseket írt – Vágó István külkeres kalandjai a droggal is kereskedő Medimpexnél

A Hálózat 2021 április 8.
Sokan meglepődtek akkor, amikor az addig szinte apolitikus szerepet játszó Vágó István pár éve a DK politikusa lett. Vágó akkoriban egy felmérés szerint az ország egyik legnépszerűbb emberének számított, nem véletlenül: tudatosan építették a karrierjét a rendszerváltás előtt és után. De honnan indult? Külkeresként. Vágó Istváné klasszikus hálózati karrier. Apja, Vágó György a rezsim ünnepelt nyelvtanára volt, Indiában és Afrikában is dolgozott, fia is sokat utazott, nyelveket tanult, külföldiekkel levelezett, majd vegyészmérnökként a Medimpex külkereskedője lett. Állítása szerint „csak” titkos úti jelentéseket írt, amelyekről azt sem tudta, hogy a belügybe vagy a külügyhöz kerültek. Ezen jót nevettünk Schiffer Andrással és Borvendég Zsuzsannával, akiknek elmeséltem Vágó kalandjait a Pesti TV ma esti (csütörtök, 22.00) adásában (A Hálózat). Róla és a többi hálózati, külkeres emberről, az elszabotált rendszerváltásról is elbeszélgettünk. De ebben a cikkben bemutatom, hogyan is lett Vágóból tévés, miután visszamondott egy állítólagos többéves mexikói kiküldetést.