Pesti Srácok

Fontos állásfoglalást adott ki a Kúria a tisztességtelen eljárás miatt érvénytelenített devizahitelekről

Fontos állásfoglalást adott ki a Kúria a tisztességtelen eljárás miatt érvénytelenített devizahitelekről

A Kúria két megoldást javasolt a bíróságoknak azokban a devizahiteles perekben, amelyekben a fogyasztónak sikerült bizonyítania, hogy az árfolyamkockázatról nem vagy nem megfelelő módon kapott tájékoztatást. A tisztességes tájékoztatás elmulasztása miatt érvénytelenített szerződéseket úgy lehetséges érvényesíteni, ha először az érdeksérelmet kiküszöbölik. Ez azt jelenti, hogy a ténylegesen forintban folyosított hitelösszeget veszik alapul, amit növelnek a forintra vonatkozó pénzpiaci kamat szerződéskötéskori értékével, vagy a deviza/forint átváltási árfolyamot maximálják - ezután már a forintkölcsön összegére érvényesítik a szerződést. A Kúria állásfoglalása sok, nehéz helyzetbe került devizahitelesen segíthet, ugyanakkor fontos kiemelni, hogy az állásfoglalás nem kötelező érvényű.

A Kúria konzultációs testületének csütörtökön nyilvánosságra hozott - a bíróságokra nem kötelező - állásfoglalása szerint a tájékoztatás elmulasztása miatt érvénytelenné váló szerződéseknél előbb kiküszöbölik az érdeksérelmet, majd ismét érvényessé nyilvánítják a szerződést. Ennek két módja is lehet: az egyik szerint a szerződést a bíróság forintkölcsönként nyilvánítja érvényessé, a kölcsön összegét a ténylegesen a fogyasztó rendelkezésére bocsájtott forintösszegben határozzák meg, ügyleti kamatként pedig a forintra vonatkozó pénzpiaci kamat szerződéskötéskori értékének kamatfelárral növelt mértékét kell figyelembe venni. A másik lehetséges mód, ha a szerződést a bíróság úgy nyilvánítja érvényessé, hogy a deviza/forint átváltási árfolyamot maximálja.

A devizahitelekkel kapcsolatos testületi vizsgálat eredményét tette most közzé közleményében a Kúria. Még áprilisban közölték, hogy érvénytelenek azok a szerződések, amelyek megkötése előtt a pénzintézet nem tájékoztatta megfelelően, érthetően az ügyfelét arról, hogy az árfolymakockázatot az adós viseli. Ezért ezen esetekben a fogyasztó nem kötelezhető az árfolyamkockázat viselésére.

Az újabb vizsgálat azt hivatott meghatározni, hogy mi a teendő az érvénytelennek nyilvánított szerződésekkel, milyen feltételekkel érvényesíthetők. Erről állapította meg most a Kúria, hogy csakis úgy lehetséges érvényesíteni a tisztességes tájékoztatás elmulasztása miatt érvénytelenített hitelszerződéseket, ha először az érdeksérelmet kiküszöbölik. Ez azt jelenti, hogy a ténylegesen forintban folyosított hitelösszeget veszik alapul, amit növelnek a forintra vonatkozó pénzpiaci kamat szerződéskötéskori értékével, vagy a deviza/forint átváltási árfolyamot maximálják - ezután már a forintkölcsön összegre érvényesítik a szerződést. A Kúria állásfoglalása sok, nehéz helyzetbe került devizahitelesen segíthet, ugyanakkor fontos kiemelni, hogy az állásfoglalás nem kötelező érvényű.

PestiSracok facebook image

A Portfolió egy korábbi cikkében emlékeztet, hogy az elmúlt egy-két évben több olyan ítélet is születetett az Európai Bíróságon, amely ezt a véleményt alátámasztja, és az egyes ügyeket a magyar bíróságokhoz utalja vissza, mondván, az ő dolguk dönteni az érvénytelenség kritériumainak teljesüléséről.

A Kúria szerint a tájékoztatás akkor megfelelő, ha abból kitűnik, hogy a fogyasztóra hátrányos árfolyamváltozásnak nincs felső határa, vagyis a törlesztőrészlet akár jelentősen is megemelkedhet, valamint ha abból az is kitűnik, hogy az árfolyamváltozás lehetősége valós, az a hitel futamideje alatt is bekövetkezhet.

Forrás: MTI, portfolio.hu

Ajánljuk még

Állítólagos zaklató üzenetek miatt kilencedik hónapja tartják letartóztatásban Szöőr Annát, a Civil Jogász Bizottság volt tagját

Magyar ugar 2020 október 30.
Kafkai abszurdba fordult a patrióta jogász-pszichológus ügye. Szöőr Anna családi vitái fajultak el annyira, hogy jelenleg zaklatás vádjával áll bíróság előtt, nem először. A vád szerint jelenlegi férjét, korábbi házastársát, vele közös gyermekeinek keresztanyját és a család ügyvédjét árasztotta el kéretlen elektronikus levelekkel, üzenetekkel. Bár a védők és egyes szakértői megállapítások szerint még azt sem bizonyítható, hogy egyáltalán Szöőr Anna írta a sérelmezett üzeneteket, mégis tizenkét hónapra fogházba záratná az ügyészség. Bűnismétlés veszélyére való hivatkozással a Budai Központi Kerületi Bíróság idén február 18-án rendelte el a letartóztatását. Kilencedik hónapja tartják fogva, nyolcszemélyes cellában, köztörvényes, köztük életellenes bűncselekmények miatt letartóztatottakkal összezárva (ami persze nem meglepő, letartóztatás esetén bárki bárkivel egy cellába kerülhet - a szerk.). A tárgyalásokra szoros kéz- és lábbilincsben viszik, nem telefonálhat, nem fogadhat látogatókat, és védőinek a szabadlábra helyezését, illetve a kényszerintézkedés enyhítésére benyújtott indítványait rendszeresen lesöprik. "Az új büntetőeljárási törvény szigorúan szabályozza a letartóztatás, mint legszigorúbb kényszerintézkedés alkalmazását. Ezt a kényszerintézkedést csak a legvégső, különösen indokolt esetben rendelhetik el. Ami történik, előrehozott büntetésnek és beismerés, kikényszerítés meg nem engedett eszközének tűnik, olyan jogi nonszensz, amelyet az ügyet ismerő védők széles körének megdöbbenése és értetlensége kíséri" – mondta a PestiSrácok.hu-nak Gaudi-Nagy Tamás, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat vezetője, aki Szöőr Anna egyik védője is egyben, Molnár László Zsolt ügyvéd mellett. A jogász-pszichológus érdekében a Nemzeti Jogvédő Szolgálaton kívül a Lovas István Társaság és a Nemzetegyesítő Mozgalom is kiállt a napokban.

Csurka István igazsága – és tévedése

Vezércikk 2020 május 26.
„A Pistának sok mindenben igaza van” – mondta egyszer Antall József, amire sem hívei, sem bírálói nem szívesen emlékeznek ma már. Csurka határozottabb fellépést szeretett volna nemcsak a baloldallal, de általában azokkal szemben, akiket ma politikai establishmentnek, globalista hatalmi elitnek nevezünk. Antall hívei, egykori közvetlen munkatársai közül sokan nem szívesen látják be, hogy maga a miniszterelnök nagyon is tisztában volt azon erők gonosz és veszélyes mivoltával, akikkel szemben ők ma jobb esetben naivan, a fejüket homokba dugóan megengedőek, rosszabb esetben kifejezetten a kegyeikre, vállveregetéseikre hajaznak. Gyűlölői pedig abban a hamis önigazolásban hergelik magukat és egymást, hogy ő is a „háttérhatalom” embere volt. (Valójában épp az ellenkezője: az ő személye akadályozta meg, hogy Magyarországon ellenállás nélkül mentsék át minden hatalmukat a posztkommunisták, váltsanak át komcsiból liberális bőrbe a „gyíkemberek”.)