Pesti Srácok

Ismét felszámoltak egy migránstábort Párizs északi részén

Ismét felszámoltak egy migránstábort Párizs északi részén

Több, mint kétszáz, többségében afgán, iraki, szomáliai és szudáni migránst szállítottak el szerdán a francia hatóságok a Párizs északi határán található Saint-Denis-ből, egy utcai migránstáborból.

- jelezte a párizsi prefektúra, amely szerint csak mintegy negyven ember nem kívánt felszállni arra az öt buszra, amellyel elszállították az embereket a táborból. A rendőrség és a France terre d'asile nevű segélyszervezet által közösen szervezett kiürítés teljes nyugalomban zajlott. A bevándorlók a Sainte-Geneviève de la Plaine nevű templom előtt felállított mintegy száz sátorban éltek, nem messze a párizsi körgyűrűtől. Az embereket előző este értesítették a tábor másnapi felszámolásáról, így összecsomagolva vártak a sátrak előtt a buszokra.

Suzanna de la Fuente, Saint-Denis alpolgármestere a Le Monde című napilapnak felháborítónak nevezte, hogy az állam csak egy "adott pillanatban" lép, de nem látja el folyamatosan a feladatát az menedékkérők elhelyezésében.

PestiSracok facebook image

- mondta Philippe Caro, a Solidarité migrants Wilson nevű humanitárius szervezet részéről, amely szerint az állam csak néhány napra biztosítja az embereknek, hogy letusoljanak, pihenjenek és orvos lássa őket.

- tette hozzá.

A prefektúra szerint viszont a befogadóhelyen általában 10-15 napig maradhatnak az emberek, amíg megvizsgálják a helyzetüket. Azok, akik már este távoznak, saját döntésük alapján teszik, mert tudják, hogy már minden jogi lehetőséget kimerítettek - állítja a rendőrség.

A migránsok sátortáborai egy évvel ezelőtt teljesen eltűntek a francia fővárosból. A 2015-ös menekültválság kezdete óta több, mint harminc táborkiürítést rendelt el a prefektúra Párizsban. A legjelentősebb 2016 novemberében volt, akkor egyszerre 4 ezer embert vittek el. Azóta a rendőrök a migránsok minden kísérletét megakadályozták arra, hogy letelepedjenek a parkokban és táborhelyeket alakítsanak ki, így gyakorlatilag láthatatlanná váltak a párizsiak számára. A civil szervezetek viszont december végén arra figyelmeztettek, hogy ismét több ezer migráns jelent meg a francia városokban, és az állami szerveket vádolták meg azzal, hogy veszélybe sodorják az emberek életét. A francia kormány ezért januárban felgyorsította a hasonló kisebb táborhelyek felszámolását; a párizsi prefektúra adatai szerint az év eleje óta csaknem 5 ezer embert helyeztek el a főváros környéki átmeneti befogadóhelyeken.

Forrás: MTI; Fotó: MTI/EPA/Michael Kappeler

Ajánljuk még

Állítólagos zaklató üzenetek miatt kilencedik hónapja tartják letartóztatásban Szöőr Annát, a Civil Jogász Bizottság volt tagját

Magyar ugar 2020 október 30.
Kafkai abszurdba fordult a patrióta jogász-pszichológus ügye. Szöőr Anna családi vitái fajultak el annyira, hogy jelenleg zaklatás vádjával áll bíróság előtt, nem először. A vád szerint jelenlegi férjét, korábbi házastársát, vele közös gyermekeinek keresztanyját és a család ügyvédjét árasztotta el kéretlen elektronikus levelekkel, üzenetekkel. Bár a védők és egyes szakértői megállapítások szerint még azt sem bizonyítható, hogy egyáltalán Szöőr Anna írta a sérelmezett üzeneteket, mégis tizenkét hónapra fogházba záratná az ügyészség. Bűnismétlés veszélyére való hivatkozással a Budai Központi Kerületi Bíróság idén február 18-án rendelte el a letartóztatását. Kilencedik hónapja tartják fogva, nyolcszemélyes cellában, köztörvényes, köztük életellenes bűncselekmények miatt letartóztatottakkal összezárva (ami persze nem meglepő, letartóztatás esetén bárki bárkivel egy cellába kerülhet - a szerk.). A tárgyalásokra szoros kéz- és lábbilincsben viszik, nem telefonálhat, nem fogadhat látogatókat, és védőinek a szabadlábra helyezését, illetve a kényszerintézkedés enyhítésére benyújtott indítványait rendszeresen lesöprik. "Az új büntetőeljárási törvény szigorúan szabályozza a letartóztatás, mint legszigorúbb kényszerintézkedés alkalmazását. Ezt a kényszerintézkedést csak a legvégső, különösen indokolt esetben rendelhetik el. Ami történik, előrehozott büntetésnek és beismerés, kikényszerítés meg nem engedett eszközének tűnik, olyan jogi nonszensz, amelyet az ügyet ismerő védők széles körének megdöbbenése és értetlensége kíséri" – mondta a PestiSrácok.hu-nak Gaudi-Nagy Tamás, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat vezetője, aki Szöőr Anna egyik védője is egyben, Molnár László Zsolt ügyvéd mellett. A jogász-pszichológus érdekében a Nemzeti Jogvédő Szolgálaton kívül a Lovas István Társaság és a Nemzetegyesítő Mozgalom is kiállt a napokban.

Csurka István igazsága – és tévedése

Vezércikk 2020 május 26.
„A Pistának sok mindenben igaza van” – mondta egyszer Antall József, amire sem hívei, sem bírálói nem szívesen emlékeznek ma már. Csurka határozottabb fellépést szeretett volna nemcsak a baloldallal, de általában azokkal szemben, akiket ma politikai establishmentnek, globalista hatalmi elitnek nevezünk. Antall hívei, egykori közvetlen munkatársai közül sokan nem szívesen látják be, hogy maga a miniszterelnök nagyon is tisztában volt azon erők gonosz és veszélyes mivoltával, akikkel szemben ők ma jobb esetben naivan, a fejüket homokba dugóan megengedőek, rosszabb esetben kifejezetten a kegyeikre, vállveregetéseikre hajaznak. Gyűlölői pedig abban a hamis önigazolásban hergelik magukat és egymást, hogy ő is a „háttérhatalom” embere volt. (Valójában épp az ellenkezője: az ő személye akadályozta meg, hogy Magyarországon ellenállás nélkül mentsék át minden hatalmukat a posztkommunisták, váltsanak át komcsiból liberális bőrbe a „gyíkemberek”.)