Pesti Srácok

Morawiecki: A részben szabad 1989-es lengyel választás fontos lépés volt a szabadság felé

Morawiecki: A részben szabad 1989-es lengyel választás fontos lépés volt a szabadság felé

A részben szabad 1989-es lengyel választás fontos lépés volt a szabadság felé, a lengyelek az akkor teljesen szabadon választott szenátusba "öntötték át" szabadság- és demokráciavágyukat - mondta a lengyel kormányfő a keddi évfordulós ünnepségen.

Mateusz Morawiecki a lengyel szenátus ünnepi, Andrzej Duda államfő és Marek Kuchcinski alsóházi elnök, valamint a rendszerváltás utáni első szenátorok részvételével tartott ülésén felidézte: a harminc évvel ezelőtti választást a kommunista Lengyel Egyesült Munkáspárt (LEMP) és a Szolidaritás független szakszervezet közötti kerekasztal-tárgyalások előzték meg; az itt született megállapodás nyomán a lengyelek a visszaállított szenátusba szabadon választhattak képviselőket.

- emlékeztetett Morawiecki, aki szerint ez az aránytalanság a következő évtizedekben is kihatott a lengyel politikai életre. A kormányfő aláhúzta az első, részben szabad lengyel választások óriási jelentőségét, azt, hogy rendkívül fontos lépést jelentettek a szabadság, az 1991-es, teljesen szabad választás irányába. Az 1989-es választás jelentőségét hasonlóan értékelte Andrzej Duda is.

PestiSracok facebook image

- jegyezte meg.

- állapította meg Duda. Szerinte a demokrácia erősödéséről az utóbbi években növekvő választási részvételi arány is tanúskodik.

Kedden országszerte évfordulós megemlékezéseket tartottak. Gdanskban a volt lengyel államfők részvételével rendezett ellenzéki konferenciát követő nagygyűlésen Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke és Lech Wałesa volt elnök, a Szolidaritás egyik alapítója szólalt fel. Tusk aláhúzta: az 1989-es lengyelországi események megmutatták a világnak, hogy lehetséges a vér nélküli rendszerváltás. A politikus a lengyel kormánypárt győzelmét hozó európai parlamenti választásra visszatekintve arra biztatta honfitársait, hogy ne csüggedjenek: készüljenek az őszi parlamenti választásokra.

- jelentette ki. Üdvözölte a gyűlésen jelenlévő, a tavalyi helyhatósági választáson ellenzéki jelöltként megválasztott varsói, lódzi, poznani és wroclawi főpolgármestert, akik a megemlékezések jegyében rendezett önkormányzati konferencia után bejelentették: bekapcsolódnak a parlamenti választásba az ellenzék oldalán.

Az 1989. június 4-ei első, részlegesen szabad választások eredményeként Lengyelországban a rendszerváltó kelet- és közép-európai országok közül elsőként jutott be az ellenzék a törvényhozásba. A 460 tagú alsóházban (szejm) előre meghatározva a LEMP vezette kormányzó kommunista koalíció tagjai a mandátumok 65, a független ellenzéki erők 35 százalékára tehettek szert. A részlegesen szabad képviselőházi választás mellett ugyanakkor a felsőház 100 szenátorát megkötés nélküli választással juttatták be a törvényhozásba. A szejmben az ellenzék által megszerezhető 161 mandátum mindegyike a Szolidaritásnak jutott, a 100 tagú szenátusba pedig 99 szenátort delegálhatott.

Forrás: MTI; Fotó: PS/Horváth Péter Gyula

Ajánljuk még

Állítólagos zaklató üzenetek miatt kilencedik hónapja tartják letartóztatásban Szöőr Annát, a Civil Jogász Bizottság volt tagját

Magyar ugar 2020 október 30.
Kafkai abszurdba fordult a patrióta jogász-pszichológus ügye. Szöőr Anna családi vitái fajultak el annyira, hogy jelenleg zaklatás vádjával áll bíróság előtt, nem először. A vád szerint jelenlegi férjét, korábbi házastársát, vele közös gyermekeinek keresztanyját és a család ügyvédjét árasztotta el kéretlen elektronikus levelekkel, üzenetekkel. Bár a védők és egyes szakértői megállapítások szerint még azt sem bizonyítható, hogy egyáltalán Szöőr Anna írta a sérelmezett üzeneteket, mégis tizenkét hónapra fogházba záratná az ügyészség. Bűnismétlés veszélyére való hivatkozással a Budai Központi Kerületi Bíróság idén február 18-án rendelte el a letartóztatását. Kilencedik hónapja tartják fogva, nyolcszemélyes cellában, köztörvényes, köztük életellenes bűncselekmények miatt letartóztatottakkal összezárva (ami persze nem meglepő, letartóztatás esetén bárki bárkivel egy cellába kerülhet - a szerk.). A tárgyalásokra szoros kéz- és lábbilincsben viszik, nem telefonálhat, nem fogadhat látogatókat, és védőinek a szabadlábra helyezését, illetve a kényszerintézkedés enyhítésére benyújtott indítványait rendszeresen lesöprik. "Az új büntetőeljárási törvény szigorúan szabályozza a letartóztatás, mint legszigorúbb kényszerintézkedés alkalmazását. Ezt a kényszerintézkedést csak a legvégső, különösen indokolt esetben rendelhetik el. Ami történik, előrehozott büntetésnek és beismerés, kikényszerítés meg nem engedett eszközének tűnik, olyan jogi nonszensz, amelyet az ügyet ismerő védők széles körének megdöbbenése és értetlensége kíséri" – mondta a PestiSrácok.hu-nak Gaudi-Nagy Tamás, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat vezetője, aki Szöőr Anna egyik védője is egyben, Molnár László Zsolt ügyvéd mellett. A jogász-pszichológus érdekében a Nemzeti Jogvédő Szolgálaton kívül a Lovas István Társaság és a Nemzetegyesítő Mozgalom is kiállt a napokban.

Csurka István igazsága – és tévedése

Vezércikk 2020 május 26.
„A Pistának sok mindenben igaza van” – mondta egyszer Antall József, amire sem hívei, sem bírálói nem szívesen emlékeznek ma már. Csurka határozottabb fellépést szeretett volna nemcsak a baloldallal, de általában azokkal szemben, akiket ma politikai establishmentnek, globalista hatalmi elitnek nevezünk. Antall hívei, egykori közvetlen munkatársai közül sokan nem szívesen látják be, hogy maga a miniszterelnök nagyon is tisztában volt azon erők gonosz és veszélyes mivoltával, akikkel szemben ők ma jobb esetben naivan, a fejüket homokba dugóan megengedőek, rosszabb esetben kifejezetten a kegyeikre, vállveregetéseikre hajaznak. Gyűlölői pedig abban a hamis önigazolásban hergelik magukat és egymást, hogy ő is a „háttérhatalom” embere volt. (Valójában épp az ellenkezője: az ő személye akadályozta meg, hogy Magyarországon ellenállás nélkül mentsék át minden hatalmukat a posztkommunisták, váltsanak át komcsiból liberális bőrbe a „gyíkemberek”.)