Pesti Srácok

Morawiecki: A részben szabad 1989-es lengyel választás fontos lépés volt a szabadság felé

Morawiecki: A részben szabad 1989-es lengyel választás fontos lépés volt a szabadság felé

A részben szabad 1989-es lengyel választás fontos lépés volt a szabadság felé, a lengyelek az akkor teljesen szabadon választott szenátusba "öntötték át" szabadság- és demokráciavágyukat - mondta a lengyel kormányfő a keddi évfordulós ünnepségen.

Mateusz Morawiecki a lengyel szenátus ünnepi, Andrzej Duda államfő és Marek Kuchcinski alsóházi elnök, valamint a rendszerváltás utáni első szenátorok részvételével tartott ülésén felidézte: a harminc évvel ezelőtti választást a kommunista Lengyel Egyesült Munkáspárt (LEMP) és a Szolidaritás független szakszervezet közötti kerekasztal-tárgyalások előzték meg; az itt született megállapodás nyomán a lengyelek a visszaállított szenátusba szabadon választhattak képviselőket.

- emlékeztetett Morawiecki, aki szerint ez az aránytalanság a következő évtizedekben is kihatott a lengyel politikai életre. A kormányfő aláhúzta az első, részben szabad lengyel választások óriási jelentőségét, azt, hogy rendkívül fontos lépést jelentettek a szabadság, az 1991-es, teljesen szabad választás irányába. Az 1989-es választás jelentőségét hasonlóan értékelte Andrzej Duda is.

PestiSracok facebook image

- jegyezte meg.

- állapította meg Duda. Szerinte a demokrácia erősödéséről az utóbbi években növekvő választási részvételi arány is tanúskodik.

Kedden országszerte évfordulós megemlékezéseket tartottak. Gdanskban a volt lengyel államfők részvételével rendezett ellenzéki konferenciát követő nagygyűlésen Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke és Lech Wałesa volt elnök, a Szolidaritás egyik alapítója szólalt fel. Tusk aláhúzta: az 1989-es lengyelországi események megmutatták a világnak, hogy lehetséges a vér nélküli rendszerváltás. A politikus a lengyel kormánypárt győzelmét hozó európai parlamenti választásra visszatekintve arra biztatta honfitársait, hogy ne csüggedjenek: készüljenek az őszi parlamenti választásokra.

- jelentette ki. Üdvözölte a gyűlésen jelenlévő, a tavalyi helyhatósági választáson ellenzéki jelöltként megválasztott varsói, lódzi, poznani és wroclawi főpolgármestert, akik a megemlékezések jegyében rendezett önkormányzati konferencia után bejelentették: bekapcsolódnak a parlamenti választásba az ellenzék oldalán.

Az 1989. június 4-ei első, részlegesen szabad választások eredményeként Lengyelországban a rendszerváltó kelet- és közép-európai országok közül elsőként jutott be az ellenzék a törvényhozásba. A 460 tagú alsóházban (szejm) előre meghatározva a LEMP vezette kormányzó kommunista koalíció tagjai a mandátumok 65, a független ellenzéki erők 35 százalékára tehettek szert. A részlegesen szabad képviselőházi választás mellett ugyanakkor a felsőház 100 szenátorát megkötés nélküli választással juttatták be a törvényhozásba. A szejmben az ellenzék által megszerezhető 161 mandátum mindegyike a Szolidaritásnak jutott, a 100 tagú szenátusba pedig 99 szenátort delegálhatott.

Forrás: MTI; Fotó: PS/Horváth Péter Gyula

Ajánljuk még

Rabok legyünk vagy szabadok? - Halkó Petrával, az új könyvéről beszélgetünk a csütörtöki Polbeat-felvételen

‎Polbeat 2025 június 11.
A szabadságelvűségünk magyar? Volt-e valaha szabad a magyar nemzet, vagy mindig is a nemzetközi ideológiák társadalomátalakító kísérleteinek terepeként szolgált? A rendszerváltoztatás idején, 1989–1990-ben valóban visszaszereztük a szabadságunkat vagy csak egy illúziónak, esetleg egy átverésnek estünk áldozatul? Halkó Petra, a XXI. Század Intézet vezető elemzője Rabok legyünk vagy szabadok? című könyvében ezekre a kérdésekre keresi a választ, Stefka István és Huth Gergely pedig ezeket a témákat feszegeti majd a Polbeat következő, június 12-i, csütörtöki nyilvános felvételén, melyre ezúttal is az R56 Gasztrosörözőben kerítünk sort. Természetesen nem némi, hanem sok aktualitással fűszerezve, mert a szabadságharcosok és hazaárulók vetélkedése - sajnálatosan - örök!