Pesti Srácok

Soltész Miklós: Ha őrizzük a hitet, a kereszténységet, megőrizzük a kultúrát is

Soltész Miklós: Ha őrizzük a hitet, a kereszténységet, megőrizzük a kultúrát is

Ha őrizzük a hitet, a kereszténységet, megőrizzük a kultúrát is - mondta a Miniszterelnökség egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelős államtitkára Komló-Mecsekjánosin szerdán.

Soltész Miklós Mecsekjánosi kormányzati források felhasználásával felújított szabadtéri kálváriájának átadásán példaértékűnek nevezte, hogy egy közösség összefogott, küzdött és kitartott, meg akarta valósítani azt, amit csaknem 150 éve az elődök létrehoztak. Az egykor önálló németajkú, ma már a volt bányásztelepüléshez, Komlóhoz tartozó Mecsekjánosi temploma mögött 1873-ban épült kálvária azt mutatja meg, hogy "a szenvedés után ott a remény, a feltámadás" - fogalmazott. Az államtitkár szerint Komló esetében ez különösen találó, hiszen a város és térsége sokat szenvedett. Komlónak voltak szép időszakai, azonban a nyolcvanas évek végén és a kilencvenes években, amikor a bányászok elveszítették munkájukat, "nyomor és nehézség zúdult a környékre, de az mégiscsak megmaradt". Ez azt mutatja, hogy mindig megvan a remény a feltámadásra - hangoztatta. Soltész Miklós köszönetét fejezte ki azoknak, akik e küzdelmekben részt vettek, hiszen a térség az elmúlt évtizedben sokat fejlődött.

- utalt az államtitkár a kálváriára.

PestiSracok facebook image

Polics József (Fidesz-KDNP), Komló polgármestere azt mondta: településük fiatalnak mondható, így szűkében van kulturális értékeknek, emlékeknek, ezért is szeretnének komoly figyelmet fordítani a meglévőkre. Örömét fejezte ki, hogy e törekvésükben a kormányzat részéről partnerre találtak. A kegyhely felújítása jól illeszkedik a város dinamikus fejlődését és élhetőbbé tételét szolgáló, lassan egy évtizede zajló városépítési programba is - fogalmazott a polgármester, kifejezve reményét, hogy a kegyhely a közösségek épülését, fejlődését szolgáló hellyé válik a jövőben. A megújult kegyhelyet Udvardy György pécsi megyés püspök áldotta meg.

Forrás: MTI; Fotó: MTI

Ajánljuk még

Boros Lajos, az "erkölcsi nulla", a "tégla" – Így lett a KISZ dalnokából a Hanglemezgyár cenzora

A Hálózat 2020 június 14.
Boros Lajos, a ma is népszerű "Lali király" a Danubius Rádiónál, Bochkor Gábor társaként lett igazán ismert. A hetvenes években még politikai csasztuskákat énekelt, olyan gyengén, hogy azt még az akkori sajtó is kritizálta. A KISZ egyik kedvence eredetileg mérnök volt, de olyan jól helyezkedett, hogy 1973-ban már ő is kimehetett a berlini VIT-fesztiválra. Egy másik rendszerkedvenc duó szerint Boros feljegyzéseket írt róluk, ők ezért nem mehettek a következő VIT-re, Kubába, holott Fidel Castro öccse is rajongott értük. Ők egyszerűen "téglának" nevezték Borost. Tény, hogy Boros jól helyezkedett, mert a Hanglemezgyárnál folytatta, ahol Bors Jenő és Erdős Péter befolyásos munkatársa lett. Galla Miklós szerint Boros "erkölcsi nulla" volt, és szándékosan gyereklemezként adta ki az albumukat. A ma már kevéssé ismert, de akkor nagyon népszerű Névtelen Nulla szerint nekik is Boros tartott be, legnagyobb sikereik idején nem adta ki a lemezüket, és később is C kategóriásak lettek. Boros Lajos ismeretlen története.

Volt egyszer egy magyar maffiaháború - Húsz éve végezték ki Portik riválisát, Seres Zoltánt

Az alvilág titkai 2019 április 13.
Húsz évvel ezelőtt, 1999. április 12-én Tahitótfaluban, a nyílt utcán, az autójában gyilkolták meg az éjszakai életben korábban „Igazságosnak” nevezett Seres Zoltán vállalkozót. A motoros merénylők nemcsak vele, hanem olasz üzlettársával, Sforza Nazzarenoval is végeztek, aki néhány órával később, a kórházban hunyt el. A gyilkosok a fegyvert eldobták, majd elhajtottak a helyszínről. A kocsi az AK-47-es gépkarabélyból leadott, legalább 15-20 lövés után az egyik családi ház falába csapódott, és a támadást csak a hátsó ülésen ülő, majd sokkot kapó tolmács élte túl.