Pesti Srácok

Soltész Miklós: Ha őrizzük a hitet, a kereszténységet, megőrizzük a kultúrát is

Soltész Miklós: Ha őrizzük a hitet, a kereszténységet, megőrizzük a kultúrát is

Ha őrizzük a hitet, a kereszténységet, megőrizzük a kultúrát is - mondta a Miniszterelnökség egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelős államtitkára Komló-Mecsekjánosin szerdán.

Soltész Miklós Mecsekjánosi kormányzati források felhasználásával felújított szabadtéri kálváriájának átadásán példaértékűnek nevezte, hogy egy közösség összefogott, küzdött és kitartott, meg akarta valósítani azt, amit csaknem 150 éve az elődök létrehoztak. Az egykor önálló németajkú, ma már a volt bányásztelepüléshez, Komlóhoz tartozó Mecsekjánosi temploma mögött 1873-ban épült kálvária azt mutatja meg, hogy "a szenvedés után ott a remény, a feltámadás" - fogalmazott. Az államtitkár szerint Komló esetében ez különösen találó, hiszen a város és térsége sokat szenvedett. Komlónak voltak szép időszakai, azonban a nyolcvanas évek végén és a kilencvenes években, amikor a bányászok elveszítették munkájukat, "nyomor és nehézség zúdult a környékre, de az mégiscsak megmaradt". Ez azt mutatja, hogy mindig megvan a remény a feltámadásra - hangoztatta. Soltész Miklós köszönetét fejezte ki azoknak, akik e küzdelmekben részt vettek, hiszen a térség az elmúlt évtizedben sokat fejlődött.

- utalt az államtitkár a kálváriára.

PestiSracok facebook image

Polics József (Fidesz-KDNP), Komló polgármestere azt mondta: településük fiatalnak mondható, így szűkében van kulturális értékeknek, emlékeknek, ezért is szeretnének komoly figyelmet fordítani a meglévőkre. Örömét fejezte ki, hogy e törekvésükben a kormányzat részéről partnerre találtak. A kegyhely felújítása jól illeszkedik a város dinamikus fejlődését és élhetőbbé tételét szolgáló, lassan egy évtizede zajló városépítési programba is - fogalmazott a polgármester, kifejezve reményét, hogy a kegyhely a közösségek épülését, fejlődését szolgáló hellyé válik a jövőben. A megújult kegyhelyet Udvardy György pécsi megyés püspök áldotta meg.

Forrás: MTI; Fotó: MTI

Ajánljuk még

Egy provokátor belef*sott Magyar Péter nadrágjába? (videó)

Ps TV 2024 június 26.
Amikor azt hinné az ember, hogy naprakész lehet Magyar Péter ámokfutásával kapcsolatban, a mester lapot húz a 21-re. Egészen elképesztő, hogy politikus politikai tevékenység nélkül ilyen szinten a figyelem középpontjába tud kerülni, és még ezt is elnézik neki a hívei. Az sem zavarja őket, hogy Magyar Péter, a belpesti messiás a fojtófogásban lett kivezetve egy buliból. Ha azt mondja, hogy (ez is) a Fidesz műve, elhiszik neki… mert el akarják hinni. Közben pedig fennhangon üvöltik, hogy a Fidesz csak "sorosozik"... De Magyar Péter mellett szó volt még a fociról, a szőrös csajokról és a XII. kerületi turulról, amit az új polgármester a megválasztását követően azonnal el akar vitetni.

Magyar Péter láttán még a Duna is irányt változtatott (videó)

Ps TV 2024 szeptember 22.
Árad a Duna. Mielőtt még valaki félreértené, a válasz nem, ez nem egy újabb péniszirigységgel küzdő politikus jelmondata, hanem a rögvalóság. Az árvíz elleni védekezés komoly összefogást igényel, így most a legtöbben a gátakon pakolják a homokzsákokat. Munka közben persze akad idő néhány tökéletesen beállított, profi fotóra is, amelyek nyilván csak azért születtek, hogy önkénteskedésre ösztönözzék a még nem önkénteskedő embereket. Elfogadjuk. Ez egy ilyen világ. Megértjük, ha készül néhány kép, de a 452 kép/óra egy picit talán már túlzás. Piros pont annak, aki kitalálja, ki készítette a legtöbb "digitális tartalmat" a gátakon folyó munkálatokról. Bizonyára nem Magyar Péter az. Kacsintás, kacsintás.

A római Pannonia sorsa a hunoktól a magyarokig – Honi felderítés (Videó)

Ps TV 2024 május 24.
Néhol térdig érő, de zömmel inkább a föld alá temetett falcsonkok maradtak ránk a római korból – na meg egy név, amely sokkal többet jelent nekünk, magyaroknak, mint a többi korabeli provincia: Pannónia. Mi történt ezzel a területtel a római uralom szertefoszlásakor, amikor germánok, hunok, aztán megint germánok masíroztak rajta, majd az avarok vették birtokba? Mekkora pusztítás érte, hogyan enyészett el az egykori római élet itt, és mit láthattak még az épületekből városokból, gazdaságból a X. századi magyarok, amikor az államuk végleg megtelepedett itt? Fehér Bence klasszika filológus–történésszel néztük át a folyamatot, ahogy egy latin földrajzi név a magyarok országaként épült be a nemzettudatunkba.