Pesti Srácok

Több, mint százezren követelték Andrej Babiš lemondását Prágában

Több, mint százezren követelték Andrej Babiš lemondását Prágában

Több, mint százezren tüntettek kedden Prágában Andrej Babiš kormányfő ellen, akit a rendőrség az uniós pénzekkel való visszaéléssel gyanúsít, és már javasolta a vádemelést is. A főügyész azonban, aki ezt a lépést megteheti, egyelőre nem nyilatkozott.

Andrej Babiš helyzetét nehezíti az Európai Bizottság múlt hétvégén nyilvánosságra került könyvvizsgálói jelentése is, amely összeférhetetlenséget állapított meg a kormányfő politikai és vállalkozói tevékenysége között. Babiš a képviselőház kedd délutáni ülésén, amely kiemelten foglalkozott a témával, a jelentést Csehország és a cseh érdekek elleni támadásnak, az állam destabilizációjára irányuló kísérletnek minősítette. Hangsúlyozta: nincs összeférhetetlenségi helyzetben, mert cégeit, az Agrofert holdingot 2017 februárjában az érvényes törvény értelmében vagyonkezelői alapokba helyezte. Az Európai Bizottság jelentése szerint az Agrofertnek juttatott támogatások azért sértik az érvényes törvényeket és előírásokat, mert Andrej Babišnak továbbra is befolyása van egykori cégére; kormányfőként befolyásolni tudja és befolyásolja az uniós támogatások szétosztását.

A prágai tüntetés szervezői szerint a Vencel téren összegyűlt tiltakozók száma meghaladta a 120 ezret, míg a rendőrség nem hivatalosan 100 ezer résztvevőről beszélt. Abban azonban egyetértés van, hogy a közszolgálati hírtelevízió által is egyenes adásban közvetített kormányellenes megmozdulás egyike volt az 1989-es rendszerváltás utáni legnagyobb tüntetéseknek. Tekintettel a váratlanul magas részvételre, a szervezők - a Millió pillanat a demokráciáért civil társulás vezetői - bejelentették: a következő Babiš-ellenes tüntetést június 23-án Prága legnagyobb terén, a Letná téren tartják. A tiltakozássorozat konkrét oka, hogy az ellenzék és a cseh sajtó többsége attól tart, hogy Marie Benešová igazságügyi miniszteri kinevezésének legfőbb célja az volt, hogy nyomást gyakoroljon Pavel Zeman főállamügyészre, akinek döntenie kell a kormányfő elleni esetleges vádemelésről a Gólyafészek-ügyben. Benešová április végén lett az igazságügyi tárca új vezetője, miután elődje saját kérésére távozott.

A Gólyafészek szabadidőközpontot építtető cég korábban az Agrofert holdinghoz tartozott, amelynek egyetlen tulajdonosa Andrej Babiš volt. A szabadidőközpont építéskor, 2007-2008-ban azonban a cég ismeretlen tulajdonba került, és kisebb vállalkozásként jogosultságot szerzett az ilyen vállalatok számára kiírt EU-támogatásra. Amennyiben a Gólyafészek az Agrofert része maradt volna, nagyvállalatként nagy valószínűséggel nem kapott volna uniós támogatást. A cég a pályázatban megszabott határidő letelte után ismét az Agrofert része lett. Az építtető cég utódja, az Imoba tavaly júniusban már visszafizette az államnak az 50 millió koronás (623 millió forint) támogatást. A rendőrség egy hónapja vizsgálatait azzal zárta, hogy csalás történt az uniós támogatásokkal, és javasolta az érintettek - Babiš, felesége, fia és sógora - elleni vádemelést.

PestiSracok facebook image

Forrás: MTI; Fotó: MTI/AP/Petr David Jošek

Ajánljuk még

Kicsoda Veszprémi Jimmi, aki az energolosoknak is dolgozott egy bűnbánó pentító vallomása szerint? (videó)

Az alvilág titkai 2025 április 6.
Elfogta a rendőrség Veszprémi Jimmit, valamint három másik olyan gyanúsítottat, akik összefüggésbe hozhatók a '90-es évek leszámolásos, valamint olajos ügyeivel. A Nemzeti Védelmi Szolgálat (NVSZ) és a Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) nyomozói nem adják fel, az el nem évült ügyekben folyamatosan kutatják a bizonyítékokat. A történtek alapján kimondható: az elmúlt hónapokban újabb bizonyítékok kerültek elő a leszámolásos maffiaügyekben. Vélhetően újabb pentítók szólalhattak meg. Kicsoda Veszprémi Jimmi, akire már 2000-ben rávallott egy maffiózó?

Csurka István igazsága – és tévedése

Vezércikk 2020 május 26.
„A Pistának sok mindenben igaza van” – mondta egyszer Antall József, amire sem hívei, sem bírálói nem szívesen emlékeznek ma már. Csurka határozottabb fellépést szeretett volna nemcsak a baloldallal, de általában azokkal szemben, akiket ma politikai establishmentnek, globalista hatalmi elitnek nevezünk. Antall hívei, egykori közvetlen munkatársai közül sokan nem szívesen látják be, hogy maga a miniszterelnök nagyon is tisztában volt azon erők gonosz és veszélyes mivoltával, akikkel szemben ők ma jobb esetben naivan, a fejüket homokba dugóan megengedőek, rosszabb esetben kifejezetten a kegyeikre, vállveregetéseikre hajaznak. Gyűlölői pedig abban a hamis önigazolásban hergelik magukat és egymást, hogy ő is a „háttérhatalom” embere volt. (Valójában épp az ellenkezője: az ő személye akadályozta meg, hogy Magyarországon ellenállás nélkül mentsék át minden hatalmukat a posztkommunisták, váltsanak át komcsiból liberális bőrbe a „gyíkemberek”.)