Akár már egy hét múlva kiírhatják a választást

Öt évvel ezelőtt október második vasárnapján, 12-én tartották a voksolást. 2010-ben és 2006-ban október első vasárnapjára írták ki az önkormányzati választást: 2010-ben október 3-án, 2006-ban október 1-jén volt a voksolás. 2002-ben és 1998-ban a hónap második felében tartották a szavazást: október 20-án, illetve október 18-án. (1990-ben még két fordulóban volt a szavazás, szeptember 30-án és október 14-én, 1994-ben pedig – akkor még nem volt meghatározva, hogy októberben kell lennie a szavazásnak – december 11-én.)

A választási eljárásról szóló törvény szerint a választást úgy kell kitűzni, hogy a szavazás napja a kitűzés napját követő 70. és 90. nap közé essen. Vagyis ha Áder János köztársasági elnök a lehető legkorábbi, október 6-i dátumra írja ki a voksolást, akkor július 8-a az első nap, amikor kitűzheti a voksolás időpontját. Október 6-a azonban az aradi vértanúk emléknapja, a magyar kormány 2001-ben nemzeti gyásznappá nyilvánította, így kevéssé valószínű, hogy a köztársasági elnök erre a napra tűzné ki a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választását. Lehetséges dátum még október 13., 20. és 27., vagyis augusztus 18. az utolsó nap, amikor a köztársasági elnök kiírhatja a választást.

A nemzetiségi önkormányzati képviselők választását az általános önkormányzati választással egy napon kell megtartani, ezt azonban nem a köztársasági elnök, hanem a Nemzeti Választási Bizottság tűzi ki, legkésőbb a szavazást megelőző 75. napon. A törvény értelmében nem minden településen lesz minden nemzetiségnek választása: nemzetiségi választást ott lehet kiírni, ahol a legutóbbi (2011-es), önkéntes bevalláson alapuló népszámlálás adatai szerint legalább 25-en az adott nemzetiséghez tartozónak vallják magukat. Az NVB tehát határozatában majd felsorolja nemzetiségenként azokat a településeket és megyéket, amelyekben a nemzetiség vonatkozásában kitűzi a választást, és meghatározza azt is, hogy a voksoláson induló jelölteknek és listáknak hány ajánlásra van szükségük a nyilvántartásba vételhez.

Az országos nemzetiségi önkormányzati választást mind a 13 nemzetiség vonatkozásában kitűzi. Az NVB-nek a 2011-es népszámlálás alapján 2715 települési nemzetiségi választást kell kiírnia, de csak azokon a helyeken tartják meg a szavazást, ahol (településnagyságtól függően) legalább három vagy négy jelölt indul, és mindegyikükre legalább öt érvényes ajánlás érkezik. Egy nemzetiségi választópolgár nemzetiségének több jelöltjét is ajánlhatja. A legtöbb települési választást, 1383-at a roma nemzetiségiek számára írhatják ki, míg a legkevesebbet, 10-et a szlovénoknak. A bolgárok 37, a görögök 36, a horvátok 136, a lengyelek 53, a németek 547, az örmények 33, a románok 168, a ruszinok 44, a szerbek 63, a szlovákok 158, míg az ukránok 47 választást tarthatnak szerte az országban.

Az októberi nemzetiségi választáson egyszerre tartják a helyi, a területi és az országos nemzetiségi önkormányzati választást. A területi és az országos nemzetiségi listákra azok a nemzetiségiként regisztrált választópolgárok is szavazhatnak, akik olyan településen élnek, ahol – mivel nem vallották magukat legalább 25-en az adott nemzetiséghez tartozónak – a települési választást nem lehet kitűzni. Az öt évvel ezelőtti önkormányzati választásokkal egy időben a kitűzött 2715 települési nemzetiségi választásból csak 2146 volt megtartható; 569 települési választás elmaradt, mert vagy nem indult legalább annyi jelölt, ahány tagból állt volna a nemzetiségi önkormányzat, vagy pedig egyetlen választópolgár sem szerepelt a nemzetiségi névjegyzékben.

Forrás: MTI; Fotó: Horváth Péter Gyula