Pesti Srácok

Korszerűbb bázisokra költöznek a titkosszolgálatok

Korszerűbb bázisokra költöznek a titkosszolgálatok

Korszerűbb bázisokra költöztetik a titkosszolgálatok nagy részét a közeljövőben — tudta meg a Magyar Nemzet. A katonai titkosszolgálat egy korszerűsített, Budakeszi úti telephelyen, a polgári elhárítás pedig a Terrorelhárítási Információs és Bűnügyi Elemző Központtal közös új, Fehérvári úti központban kap helyet.

Hamarosan elköltözhet a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat (KNBSZ) egy olyan bázisra, amely jóval korszerűbb az intézménynek jelenleg helyet adó Bartók Béla úti épületnél. A Magyar Nemzet forrásai szerint a katonai elhárítást és felderítést a Budakeszi úti laktanyába helyezhetik át, a Magyar Honvédség Távközlési Kutató és Ellenőrző Intézetének egykori telephelyére. A lap úgytudja, hogy a Budakeszi úti telephelyen több, mint egy éve komoly fejlesztések és előkészületek zajlanak az áttelepítés érdekében. A tervek már évekkel ezelőtt elkészültek az átköltöztetésre, a honvédség fejlesztési programjainak megfelelően. A fejlesztés részleteiről nem sokat lehet megtudni hivatalosan, mert a Magyar Honvédség Távközlési Kutató és Ellenőrző Intézetének egykori telephelyét jelenleg is a katonai felderítés titkosított, zárt létesítményeként kezelik. A lap információi szerint az előkészületek azonban már folynak: megkezdték a telephely felújítását, ellátását korszerű berendezésekkel. A Magyar Nemzet szerint a költözés azonban nem egyszerű feladat, hiszen a KNBSZ mostani, Bartók Béla úti ingatlanából nemcsak az állományt kell áthelyezni, hanem elengedhetetlen a védett létesítményekhez szükséges eszközök és az iratállomány átszállítása, miközben meg kell oldani például az új központ informatikai és kommunikációs védelmét is. Az új, a kor technikai követelményeinek is megfelelő katonai titkosszolgálati központ létrehozása ezért milliárdokba kerül. A lap emlékeztet arra, hogy a katonai titkosszolgálatok elköltöztetése régóta napirenden van; ennek első lépése volt az egykori Katonai Biztonsági Hivatal (volt katonai elhárítás) épületének kiürítése, miután összevonták ezt a szolgálatot a Katonai Felderítő Hivatallal (volt katonai felderítés) és létrehozták a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálatot. Az egykori Katonai Biztonsági Hivatal (KBH) többemeletes ingatlana a Gellért-hegy oldalában helyezkedik el, de egyelőre nem sikerült értékesíteni, illetve más célokra hasznosítani. Az épület érdekessége, hogy csatlakozik a Gellért-hegy gyomrában létrehozott úgynevezett „Sziklához”, a kormány egykori szigorúan védett vezetési és irányítási központjához, amelyet háborús körülmények között, vészhelyzet esetén használhatott a hadvezetés. A lap úgy tudja, hogy valamivel könnyebben lehet majd áruba bocsátani a KNBSZ jelenlegi ingatlanát a XI. kerületi Bartók Béla úton. Az értékes ingatlan eladásából több milliárd forinthoz juthat az állam, a bevételekből pedig részesülhet a helyi önkormányzat is, amelynek tulajdonrésze van az épületegyüttes területén.

A KNBSZ számára kiszemelt ingatlan szintén különleges területen helyezkedik el a Hárs-hegy közelében. A Budakeszi úti laktanyakomplexumba valamikor az ötvenes években három hadászati felderítő ezredet is telepítettek. A hatvanas években rendszeresen figyelték innen az USA, az NSZK, Ausztria és Olaszország haderejének mozgását. Az itteni felderítők komoly bravúrokra is képesek voltak: ők észlelték például először 1962-ben, hogy az Atlanti-óceánon megnőtt az atomfegyvereket hordozó B–52-es bombázók száma, vagyis az amerikaiak fokozták a készültséget a kubai rakétaválság idején. Később több rádió-felderítőközpont jött létre vidéken is, majd a rendszerváltás idején az ezeket összefogó dandár a Magyar Honvédség Távközlési, Kutató és Ellenőrző Intézeteként (TÁVKEI) folytatta a tevékenységét. A nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló törvény életbelépését követően azonban később a TÁVKEI-nek ki kellett válnia a Magyar Honvédség kötelékéből és Katonai Felderítő Hivatalként (KFH) működött tovább. Az új katonai titkosszolgálatba integrálták a rádiófelderítést, amelyet Rádióelektronikai Felderítő Igazgatóság irányított. A KFH és a KBH összevonása után ez a részleg Technikai Felderítő Igazgatóság néven működött tovább.

A hírek szerint rövidesen költözik a polgári elhárítást végző Alkotmányvédelmi Hivatal (AH) is, amely egy telephelyen fog működni a 2016 nyarán elindult Terrorelhárítási Informá­ciós és Bűnügyi Elemző Központottal (­TIBEK). A TIBEK nemrég korszerűsített Fehérvári úti épületében külön informatikai hálózatot építettek ki a két intézménynek, s a jövőben így egy épületben dolgozhatnak majd a tényleges műveleti munkát végző AH és az innen származó információkat elemző szervezet munkatársai.

PestiSracok facebook image

Forrás: Magyar Nemzet; Fotó: Magyar Nemzet/Teknős Miklós

Ajánljuk még

Boros Lajos, az "erkölcsi nulla", a "tégla" – Így lett a KISZ dalnokából a Hanglemezgyár cenzora

A Hálózat 2020 június 14.
Boros Lajos, a ma is népszerű "Lali király" a Danubius Rádiónál, Bochkor Gábor társaként lett igazán ismert. A hetvenes években még politikai csasztuskákat énekelt, olyan gyengén, hogy azt még az akkori sajtó is kritizálta. A KISZ egyik kedvence eredetileg mérnök volt, de olyan jól helyezkedett, hogy 1973-ban már ő is kimehetett a berlini VIT-fesztiválra. Egy másik rendszerkedvenc duó szerint Boros feljegyzéseket írt róluk, ők ezért nem mehettek a következő VIT-re, Kubába, holott Fidel Castro öccse is rajongott értük. Ők egyszerűen "téglának" nevezték Borost. Tény, hogy Boros jól helyezkedett, mert a Hanglemezgyárnál folytatta, ahol Bors Jenő és Erdős Péter befolyásos munkatársa lett. Galla Miklós szerint Boros "erkölcsi nulla" volt, és szándékosan gyereklemezként adta ki az albumukat. A ma már kevéssé ismert, de akkor nagyon népszerű Névtelen Nulla szerint nekik is Boros tartott be, legnagyobb sikereik idején nem adta ki a lemezüket, és később is C kategóriásak lettek. Boros Lajos ismeretlen története.

Volt egyszer egy magyar maffiaháború - Húsz éve végezték ki Portik riválisát, Seres Zoltánt

Az alvilág titkai 2019 április 13.
Húsz évvel ezelőtt, 1999. április 12-én Tahitótfaluban, a nyílt utcán, az autójában gyilkolták meg az éjszakai életben korábban „Igazságosnak” nevezett Seres Zoltán vállalkozót. A motoros merénylők nemcsak vele, hanem olasz üzlettársával, Sforza Nazzarenoval is végeztek, aki néhány órával később, a kórházban hunyt el. A gyilkosok a fegyvert eldobták, majd elhajtottak a helyszínről. A kocsi az AK-47-es gépkarabélyból leadott, legalább 15-20 lövés után az egyik családi ház falába csapódott, és a támadást csak a hátsó ülésen ülő, majd sokkot kapó tolmács élte túl.