Pesti Srácok

Korszerűbb bázisokra költöznek a titkosszolgálatok

Korszerűbb bázisokra költöznek a titkosszolgálatok

Korszerűbb bázisokra költöztetik a titkosszolgálatok nagy részét a közeljövőben — tudta meg a Magyar Nemzet. A katonai titkosszolgálat egy korszerűsített, Budakeszi úti telephelyen, a polgári elhárítás pedig a Terrorelhárítási Információs és Bűnügyi Elemző Központtal közös új, Fehérvári úti központban kap helyet.

Hamarosan elköltözhet a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat (KNBSZ) egy olyan bázisra, amely jóval korszerűbb az intézménynek jelenleg helyet adó Bartók Béla úti épületnél. A Magyar Nemzet forrásai szerint a katonai elhárítást és felderítést a Budakeszi úti laktanyába helyezhetik át, a Magyar Honvédség Távközlési Kutató és Ellenőrző Intézetének egykori telephelyére. A lap úgytudja, hogy a Budakeszi úti telephelyen több, mint egy éve komoly fejlesztések és előkészületek zajlanak az áttelepítés érdekében. A tervek már évekkel ezelőtt elkészültek az átköltöztetésre, a honvédség fejlesztési programjainak megfelelően. A fejlesztés részleteiről nem sokat lehet megtudni hivatalosan, mert a Magyar Honvédség Távközlési Kutató és Ellenőrző Intézetének egykori telephelyét jelenleg is a katonai felderítés titkosított, zárt létesítményeként kezelik. A lap információi szerint az előkészületek azonban már folynak: megkezdték a telephely felújítását, ellátását korszerű berendezésekkel. A Magyar Nemzet szerint a költözés azonban nem egyszerű feladat, hiszen a KNBSZ mostani, Bartók Béla úti ingatlanából nemcsak az állományt kell áthelyezni, hanem elengedhetetlen a védett létesítményekhez szükséges eszközök és az iratállomány átszállítása, miközben meg kell oldani például az új központ informatikai és kommunikációs védelmét is. Az új, a kor technikai követelményeinek is megfelelő katonai titkosszolgálati központ létrehozása ezért milliárdokba kerül. A lap emlékeztet arra, hogy a katonai titkosszolgálatok elköltöztetése régóta napirenden van; ennek első lépése volt az egykori Katonai Biztonsági Hivatal (volt katonai elhárítás) épületének kiürítése, miután összevonták ezt a szolgálatot a Katonai Felderítő Hivatallal (volt katonai felderítés) és létrehozták a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálatot. Az egykori Katonai Biztonsági Hivatal (KBH) többemeletes ingatlana a Gellért-hegy oldalában helyezkedik el, de egyelőre nem sikerült értékesíteni, illetve más célokra hasznosítani. Az épület érdekessége, hogy csatlakozik a Gellért-hegy gyomrában létrehozott úgynevezett „Sziklához”, a kormány egykori szigorúan védett vezetési és irányítási központjához, amelyet háborús körülmények között, vészhelyzet esetén használhatott a hadvezetés. A lap úgy tudja, hogy valamivel könnyebben lehet majd áruba bocsátani a KNBSZ jelenlegi ingatlanát a XI. kerületi Bartók Béla úton. Az értékes ingatlan eladásából több milliárd forinthoz juthat az állam, a bevételekből pedig részesülhet a helyi önkormányzat is, amelynek tulajdonrésze van az épületegyüttes területén.

A KNBSZ számára kiszemelt ingatlan szintén különleges területen helyezkedik el a Hárs-hegy közelében. A Budakeszi úti laktanyakomplexumba valamikor az ötvenes években három hadászati felderítő ezredet is telepítettek. A hatvanas években rendszeresen figyelték innen az USA, az NSZK, Ausztria és Olaszország haderejének mozgását. Az itteni felderítők komoly bravúrokra is képesek voltak: ők észlelték például először 1962-ben, hogy az Atlanti-óceánon megnőtt az atomfegyvereket hordozó B–52-es bombázók száma, vagyis az amerikaiak fokozták a készültséget a kubai rakétaválság idején. Később több rádió-felderítőközpont jött létre vidéken is, majd a rendszerváltás idején az ezeket összefogó dandár a Magyar Honvédség Távközlési, Kutató és Ellenőrző Intézeteként (TÁVKEI) folytatta a tevékenységét. A nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló törvény életbelépését követően azonban később a TÁVKEI-nek ki kellett válnia a Magyar Honvédség kötelékéből és Katonai Felderítő Hivatalként (KFH) működött tovább. Az új katonai titkosszolgálatba integrálták a rádiófelderítést, amelyet Rádióelektronikai Felderítő Igazgatóság irányított. A KFH és a KBH összevonása után ez a részleg Technikai Felderítő Igazgatóság néven működött tovább.

A hírek szerint rövidesen költözik a polgári elhárítást végző Alkotmányvédelmi Hivatal (AH) is, amely egy telephelyen fog működni a 2016 nyarán elindult Terrorelhárítási Informá­ciós és Bűnügyi Elemző Központottal (­TIBEK). A TIBEK nemrég korszerűsített Fehérvári úti épületében külön informatikai hálózatot építettek ki a két intézménynek, s a jövőben így egy épületben dolgozhatnak majd a tényleges műveleti munkát végző AH és az innen származó információkat elemző szervezet munkatársai.

PestiSracok facebook image

Forrás: Magyar Nemzet; Fotó: Magyar Nemzet/Teknős Miklós

Ajánljuk még

Kegyetlenül megkínozta, agyonverte, majd elásta hajléktalan áldozatait Dragan Bajic és bandája a csepeli eperföldön (videó) - a 20 éves NNI ügyeiből (4. rész)

Az alvilág titkai 2024 július 6.
Az idén 20 éve alakult NNI kiemelkedő nyomozásaiból válogattunk, a csepeli eperföldi sorozatgyilkosság ügyét mutatjuk be sorozatunk 4. részében. Több, mint 100 év fegyházat kapott 2016-ban a szerb börtönből megszökött Dravan Bajic és magyar hajléktalanokból álló bandája, a csepeli eperföldi sorozatgyilkosság elkövetői. Egy diósdi fiatalembert és egy négy fős nyáregyházi hajléktalan családot kínoztak meg bestiálisan, meggyilkolták őket, majd a holttesteket megégették, a diósdi áldozat maradványait a Dunába dobták, a család tagjainak maradványait az eperföld melletti erdőben elásták. A csepeli halálbrigád lebukását az összevert, megkínzott, majd félig elásott erdélyi M. Mátyásnak köszönhetik. M. kiásta magát, és a rendőrségen elmondott mindent.

Simlis szélhámos, vagy áldozat? - Gál László, a magyar futball örök túlélője

Sport exkluzív 2019 május 17.
A magyar foci mindig kitermelte magából a zavarosban halászó holdudvarát; különösen igaz volt ez a kilencvenes évekre, de még a 2000-es évek sem feltétlenül a nyugalomról szóltak. Rengeteg adócsalási és bundaügy rontotta az amúgy is egyre mélyebb morális és szakmai szinten álló hazai futball renoméját; kalandorok és menedzsernek álcázott csalók szálldostak dögkeselyűként, és markoltak ki annyi pénzt a fociból, amennyit csak tudtak. Időnként most is kiesik egy-egy csontváz a szekrényből, azonban a jelenlegi viszonyokból visszatekintve félelmetes volt ez az időszak. Sok emblematikus figurára emlékszünk, akik így vagy úgy részt vettek ebben a kavalkádban: az egyikük Gál László, aki megfordult a Fradiban technikai igazgatóként, a Videotonban és a Honvédban ügyvezető igazgatóként, szerepet vállalt a Vasasnál is, jelenleg pedig az Ózdi FC elnöke. Gált folyamatosan zavaros ügyek követték, adócsalási botrányok és gyanúsítások, legutóbb pedig az Ózdnál is furcsa pénzügyi szituációba kerültek, melyben tudomásunk szerint az MLSZ vizsgálatot rendelt el és a NAV is nyomozást indított. A PestiSrácok.hu személyesen is beszélt Gál Lászlóval, aki szerint személye mindenhol csípte valaki szemét, többször kvázi balek volt, és vele próbálták elvitetni a balhét. Vajon mindig rosszkor volt rossz helyen, vagy ügyeskedő, simlis bajkeverő, aki mindenhol igyekezett kibújni a felelősségre vonás alól, és új helyen folytatni az üzelmeit?