Pesti Srácok

Összefogás helyett feljelentgetik Lukácsit a szolnoki ellenzéki képviselők

Összefogás helyett feljelentgetik Lukácsit a szolnoki ellenzéki képviselők

Ugyan közös ellenzéki polgármester-jelöltet akar az ellenzék Szolnokon, mégis feloldhatatlannak tűnő ellenségeskedésig fajult a helyzet két oldal között - írja a 24.hu. Mint kifejtik, Lukácsi Katalin hétfőn délelőtt jelentette be hivatalosan, hogy indulna közös ellenzéki jelöltként a polgármesterségért Szolnokon, mindeközben Györfi Mihály, a helyi MSZP elnöke és Galló György, a helyi Jobbik vezetője ugyanebben az időben a szolnoki ügyészségen járt, hogy feljelentse Lukácsit.

Éles konflikusról számol be a 24.hu, amely a közös ellenzéki jelölt személye körül bontakozik ki Szolnokon. Bár a tavalyi, rabszolgatörvénynek hazudott botránykeltés összekovácsolta a városi ellenzéket, az MSZP Radócz Zoltánt, a Jobbik Csikós Attilát indította volna. Csikós azonban Lukácsi Katalint, a Márki-Zay Péter-féle Mindenki Magyarországa Mozgalom elnökségi tagját kérte fel, hogy legyen a közösen támogatott jelölt; a jobbikos emiatt teljesen elvesztette hitelét a balos pártoknál, míg végül májusban leváltották a helyi Jobbik éléről.

- írja a 24.hu. Hozzáteszik: mindkét oldal azzal vádolja a másikat, hogy rossz jelölt mögé sorakozik fel, aki nem tudja megverni októberben a fideszes polgármestert, Szalay Ferencet. A konfliktus egy feljelentésbe torkollott; jelenleg azon megy a vita, melyik oldal nevezheti magát „Szolnoki Többségnek”. Ez az a formáció, ami a közös ellenzéki akciók ernyőszervezetévé vált tavaly.

PestiSracok facebook image

Forrás: 24.hu; Fotó: MTI

Ajánljuk még

Vérrel írt üzenet, fegyverarzenál, eltévedt lövedék – Fokozódik a feszültség a déli határnál

Exkluzív 2023 szeptember 5.
Tovább súlyosbodott a helyzet a déli határunk szerb oldalán azóta, hogy Az Akta bemutatta a terrorista embercsempész bandák táborait, akiknek az egymással folytatott háborúja a helyi magyarok életét veszélyezteti. Ahogy riportunkban bemutattuk, afgán és észak- afrikai terrorista csoportok tanyáznak a Szabadka környéki erdőkben, sorozatlövő, gránátvető fegyverekkel és gránátokkal ellátva, és most már naponta vannak tűzharcok, lőnek és robbantanak, gyakran a lakóházak közelében. Ezek a bandák szervezik a napi több száz, Zágrábból a Délvidékre érkező illegális migráns továbbjuttatását. Az elmúlt napokban fokozódott az amúgy is tarthatatlan helyzet. A lövöldözések maradványait, lőszerhüvelyeket néhány tíz méterre a határtól százával találni – már a határon lőnek, miközben 300–400 fős csoportok invázióját irányítják neki a kerítésnek. És már nem létráznak: végigvágják a kerítést, azon tuszkolják át az embereket az akciót fegyveresekkel fedező embercsempészek. A PestiSrácok.hu számos exkluzív felvételt kapott a terroristákról és a felkutatásukra irányuló akciókról. Megtaláltuk a TikTokon az embercsempész bandák egymásnak szóló hadüzeneteit, különböző üzenetekkel ellátott videóit. Ezek a felvételek is jól mutatják, hogy elit terrorista csoportok háborúja dúl az embercsempész piacért, illetve területekért. A BIRN balkáni oknyomozó portálnak pedig a csoportok vezetőit is sikerült beazonosítania, és belső informátoraik által a területfelosztási harcok eseményeit is feltérképezték. Hat hónapon át tartó kutató-elemző munkájukból az is kiderül, hogy a marokkói és afgán bandák háborújához főleg Koszovóból albán bűnözői körök biztosítják a fegyvereket, méghozzá igencsak borsos áron.

A Közel-Kelet következő időzített bombája: a kurdok

Exkluzív 2016 július 22.
A Közel-Keleten gyakran összefolyik a külpolitika és a belpolitika, a vallási, etnikai és persze gazdasági érdekek mentén kitörő konfliktusokban sokszor követhetetlen, hogy ki kivel van és miért. Ebben az örök háborús térségben a híradásokat napok óta uraló Törökország az egyik legerősebb játékos. Most a puccs a húzótéma, ám Erdoğan elnök külföldön és belföldön egyaránt olyan aktív politikát folytat, hogy mindig történik valami az országával. Van azonban valami, amin mindig megakad a törökök szeme, bármelyik közel-keleti szomszédjuk felé néznek: a kurdok. A török-szír-iraki-iráni határvidéken élő 30-40 milliós lélekszámú népnek nincs saját állama, ez pedig olyan feszültségeket szül folyamatosan, hogy akár ők lehetnek a jövőbeli híradók főszereplői.