Úzvölgyi katonatemető: egyre nyilvánvalóbbak a román hazugságok
Egy friss tanulmány szerint az úzvölgyi temetőben eltemetett, románnak tekintett katonák közül több nem szolgált a román hadseregben, így a dokumentum a magyar fél igazát támasztja alá – hangzott el pénteken az M1 aktuális csatornán. Pászkán Zsolt Románia-szakértő erről azzal kapcsolatban beszélt, hogy egy magyarországi blogon tanulmány jelent meg, reflektálva a román Hősök Emléke Országos Hivatalának (ONCE) korábbi, az Úzvölgyén eltemetett katonák nemzetiségére vonatkozó összegzésére. A romániai Elie Wiesel intézet álláspontja szerint nem minősül román fasiszta szimbólumnak az a kelta kereszt alakú emlékmű, amelyet Dormánfalva polgármesteri hivatala állíttatott az úzvölgyi katonatemetőbe. A holokausztkutatók azt ugyan elismerték, hogy a jelképet az egész világon előszeretettel használják a szélsőjobboldali szervezetek, de szerintük Úzvölgye esetén ez bocsánatos, és ezt alátámasztandó találtak is megfelelő jogi passzust.
Pászkán Zsolt a vele készült interjúban hangsúlyozta: jelenleg az úzvölgyi katonatemetővel kapcsolatban a magyar és román fél között nem valódi történelmi vita folyik, hanem a magyar fél történelmi érvekkel próbál kivédeni egy politikai, etnikai támadást.
A román politika szokása, hogy gondok idején előrángatják a magyar ügyet, és azt éreztetik, hogy a magyarokkal szemben bármit, bármikor megtehetnek
– fűzte hozzá, megjegyezve, hogy az Úzvölgyében történtekkel is azt akarják bizonyítani, hogy a magyar közösség sokadrangú tagja a romániai társadalomnak. A moldvai, Bákó megyei Dormánfalva önkormányzata önkényesen román parcellát alakított ki a székelyföldi, Hargita megyei Csíkszentmárton kezelésében lévő úzvölgyi sírkertben. Június első csütörtökén több ezer román megemlékező erőszakkal nyomult be a temetőbe, hogy részt vegyen annak román ortodox felszentelésén, miután székelyek élőlánccal próbálták azt megakadályozni.
Kijogászkodta az Elie Wiesel Intézet, hogy az Úzvölgyén felállított román fasiszta szimbólum a katonatemetőben elveszítette fasiszta jelkép jellegét
A romániai Elie Wiesel intézet álláspontja szerint nem minősül román legionárius – fasiszta – szimbólumnak az a kelta kereszt alakú emlékmű, amelyet Dormánfalva polgármesteri hivatala állíttatott az úzvölgyi katonatemetőbe. A Romániai Holokausztkutató Elie Wiesel Intézet a Transparentnews.ro portál megkeresésére közölte álláspontját az úzvölgyi emlékművel kapcsolatban, azt követően, hogy Kelemen Hunor, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnöke július elején sérelmezte az emlékmű formáját, és kilátásba helyezte, hogy az Elie Wiesel Intézethez fordul ez ügyben. Az intézet szerint a körbe illesztett kereszt egész Európában elterjedt szimbólum. Elsősorban az írországi és skóciai síremlékeken jelenik meg, Romániában pedig a máramarosi síremlékeken és faragott kapukon használják gyakran. Az intézet elismerte, hogy a két világháború között a szimbólumot Európában és Amerikában is a szélsőségesen jobboldali szervezetek használták, és az ma is az egyik legismertebb vizuális eleme például a fehérek felsőbbrendűségét hirdető mozgalmaknak. Azt is hozzátették, hogy kelet-európai újfasiszta szervezetek is használják a jelkép stilizált változatát, amilyen például a romániai Új Jobboldal szervezet.Az Elie Wiesel intézet hozzátette azonban, hogy az úzvölgyi emlékmű, mely keresztény sírkertben található, nem esik a fasiszta, legionárius, rasszista vagy xenofób tetteket, jelképeket és szervezeteket, valamint a háborús bűnökért és tömeggyilkosságokért felelős személyek kultuszát tiltó 2002/31-es sürgősségi kormányrendelet hatálya alá – idézte a portál az intézet álláspontját.
Alaposan felszorozták hősi halottaik számát a románok
Kelemen Hunor azután sérelmezte a román legionáriusok és mai követőik által is használt szimbólumot, hogy a román kulturális tárca utólagosan jóváhagyta az úzvölgyi román emlékmű művészi koncepcióját. A tárca korábban közölte, hogy Dormánfalva polgármesteri hivatala törvénytelenül állította ki önmaga számára az építési engedélyt a román emlékműhöz és parcellához, mert nem kérte a minisztérium előzetes hozzájárulását.
Az úzvölgyi katonatemető ügye azt követően került a figyelem középpontjába, hogy Dormánfalva polgármesteri hivatala tavasszal részben magyar katonák sírjain román parcellát hozott létre és egy kelta keresztes emlékművet, valamint ötven betonkeresztet állíttatott ismeretlen román katonáknak. Június közepén az ONCE is elismerte, hogy nem az úzvölgyi temetőben nyugszik az a száznegyvenkilenc román katona, akiknek a parcellát létrehozták, és álláspontjuk szerint csak tizenegy román katona van eltemetve a temetőben. A korábban magyar sírkertnek tekintett temetőt régebben Csíkszentmárton község gondozta; az elnéptelenedett Úzvölgye település területét, melyen a temető is fekszik, mind Csíkszentmárton, mind Dormánfalva a magáénak tekinti.
Forrás: MTI/PS; Fotó: MTI/Veres Nándor
