Pesti Srácok

Levelek Zürichből: Egy magyar történet Svájcból

Levelek Zürichből: Egy magyar történet Svájcból

Svájc, az ország, ahol innen, Magyarországról szemlélve úgy tűnhet, találkozott egymással a mondásbeli kolbász meg a kerítés. Legalábbis ez égett be az '56 utáni generációnak, amit csak erősített a rendszerváltás után "nyugatiautóval" hazalátogató nagybácsi, aki svájci csokit és akkor még jószerével használhatatlan frankot hozott a gyerekeknek. Ennek a mítosznak ha nem is a megcáfolására, de perspektívába helyezésére vállalkozott Ferkó Zoltán legújabb, Levelek Zürichből című könyvében.

Pályaelhagyó tanár, utazó, néprajzkutató, szociológus és író. Ez mind egy személyben Ferkó Zoltán, aki jelenleg a Zürichben működő Svájci Magyar Ház vezetője, de korábban magyar nyelvet és irodalmat tanított Moldvában, Csángóföldön, majd egy kis dél-erdélyi szórvány magyar faluban, Kóboron szolgált, itt is a magyar kultúrkör fennmaradásáért fáradozott. Ezek után Svájc volt a következő állomás, ahonnan a helyi magyar diaszpóra életét bemutató olvasmányos szociográfiával jelentkezett legújabb könyvében, a Levelek Zürichből című kötettel. Maga az írás olyan, nekünk hazai magyaroknak is fontos kérdéseket feszeget, mint hogy hogyan működnek a magyar közösségek odakint? Milyenek a hétköznapjaik? Hazajönnének-e vagy jobb a kinti lét? De boncolgatja a migráció témakörét is, mind Európán belüli, mind azon kívüli szemszögből. A kötetben továbbá a szerző bemutatja, hogyan lehet egy szinte asszimilálódott közösségben megtartani a magyarságot, hogyan lehet diaszpórában is igazi magyarként élni, mint ahogy beszámol a Kőrösi Csoma Sándor Program kultúramegtartó küldetésének svájci folyamatairól is. Természetesen az írásban visszatérően terítékre kerül '56 és az erdélyi magyarság kérdése is, mindennek pedig izgalmas színezetet ad az új, svájci perspektíva. Emellett a könyv végén bemutatásra kerül a szerző, Ferkó Zoltán legújabb kezdeményezése, a Kárpát-medencét járó, oktatási célú Virrantó Játszóbusz is.

Fotó: PS

PestiSracok facebook image

Ajánljuk még

Húsz éve verték agyon Simon Tibort, a Fradi legendáját – Gyilkosai túl olcsón megúszták

Sport 2022 április 23.
Húsz éve, 2002. április 23-án hunyt el Simon Tibor 16-szoros válogatott labdarúgó, a Ferencváros legendás hátvédje. Az „elhunyt” szó persze sántít, hiszen a Fradi játékosát agyonverték. Magyar György, az egyik tettes védője korábban Szabó Gergő kollegánknak így foglalta össze az eseményeket: ezek a lények puszta szórakozásból vertek halálra egy menekülő, bocsánatot kérő és életéért könyörgő embert, majd ott hagyták saját vérében a flaszteren.

Állítólagos zaklató üzenetek miatt kilencedik hónapja tartják letartóztatásban Szöőr Annát, a Civil Jogász Bizottság volt tagját

Magyar ugar 2020 október 30.
Kafkai abszurdba fordult a patrióta jogász-pszichológus ügye. Szöőr Anna családi vitái fajultak el annyira, hogy jelenleg zaklatás vádjával áll bíróság előtt, nem először. A vád szerint jelenlegi férjét, korábbi házastársát, vele közös gyermekeinek keresztanyját és a család ügyvédjét árasztotta el kéretlen elektronikus levelekkel, üzenetekkel. Bár a védők és egyes szakértői megállapítások szerint még azt sem bizonyítható, hogy egyáltalán Szöőr Anna írta a sérelmezett üzeneteket, mégis tizenkét hónapra fogházba záratná az ügyészség. Bűnismétlés veszélyére való hivatkozással a Budai Központi Kerületi Bíróság idén február 18-án rendelte el a letartóztatását. Kilencedik hónapja tartják fogva, nyolcszemélyes cellában, köztörvényes, köztük életellenes bűncselekmények miatt letartóztatottakkal összezárva (ami persze nem meglepő, letartóztatás esetén bárki bárkivel egy cellába kerülhet - a szerk.). A tárgyalásokra szoros kéz- és lábbilincsben viszik, nem telefonálhat, nem fogadhat látogatókat, és védőinek a szabadlábra helyezését, illetve a kényszerintézkedés enyhítésére benyújtott indítványait rendszeresen lesöprik. "Az új büntetőeljárási törvény szigorúan szabályozza a letartóztatás, mint legszigorúbb kényszerintézkedés alkalmazását. Ezt a kényszerintézkedést csak a legvégső, különösen indokolt esetben rendelhetik el. Ami történik, előrehozott büntetésnek és beismerés, kikényszerítés meg nem engedett eszközének tűnik, olyan jogi nonszensz, amelyet az ügyet ismerő védők széles körének megdöbbenése és értetlensége kíséri" – mondta a PestiSrácok.hu-nak Gaudi-Nagy Tamás, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat vezetője, aki Szöőr Anna egyik védője is egyben, Molnár László Zsolt ügyvéd mellett. A jogász-pszichológus érdekében a Nemzeti Jogvédő Szolgálaton kívül a Lovas István Társaság és a Nemzetegyesítő Mozgalom is kiállt a napokban.