Pesti Srácok

Levelek Zürichből: Egy magyar történet Svájcból

Levelek Zürichből: Egy magyar történet Svájcból

Svájc, az ország, ahol innen, Magyarországról szemlélve úgy tűnhet, találkozott egymással a mondásbeli kolbász meg a kerítés. Legalábbis ez égett be az '56 utáni generációnak, amit csak erősített a rendszerváltás után "nyugatiautóval" hazalátogató nagybácsi, aki svájci csokit és akkor még jószerével használhatatlan frankot hozott a gyerekeknek. Ennek a mítosznak ha nem is a megcáfolására, de perspektívába helyezésére vállalkozott Ferkó Zoltán legújabb, Levelek Zürichből című könyvében.

Pályaelhagyó tanár, utazó, néprajzkutató, szociológus és író. Ez mind egy személyben Ferkó Zoltán, aki jelenleg a Zürichben működő Svájci Magyar Ház vezetője, de korábban magyar nyelvet és irodalmat tanított Moldvában, Csángóföldön, majd egy kis dél-erdélyi szórvány magyar faluban, Kóboron szolgált, itt is a magyar kultúrkör fennmaradásáért fáradozott. Ezek után Svájc volt a következő állomás, ahonnan a helyi magyar diaszpóra életét bemutató olvasmányos szociográfiával jelentkezett legújabb könyvében, a Levelek Zürichből című kötettel. Maga az írás olyan, nekünk hazai magyaroknak is fontos kérdéseket feszeget, mint hogy hogyan működnek a magyar közösségek odakint? Milyenek a hétköznapjaik? Hazajönnének-e vagy jobb a kinti lét? De boncolgatja a migráció témakörét is, mind Európán belüli, mind azon kívüli szemszögből. A kötetben továbbá a szerző bemutatja, hogyan lehet egy szinte asszimilálódott közösségben megtartani a magyarságot, hogyan lehet diaszpórában is igazi magyarként élni, mint ahogy beszámol a Kőrösi Csoma Sándor Program kultúramegtartó küldetésének svájci folyamatairól is. Természetesen az írásban visszatérően terítékre kerül '56 és az erdélyi magyarság kérdése is, mindennek pedig izgalmas színezetet ad az új, svájci perspektíva. Emellett a könyv végén bemutatásra kerül a szerző, Ferkó Zoltán legújabb kezdeményezése, a Kárpát-medencét járó, oktatási célú Virrantó Játszóbusz is.

Fotó: PS

PestiSracok facebook image

Ajánljuk még

Boros Lajos, az "erkölcsi nulla", a "tégla" – Így lett a KISZ dalnokából a Hanglemezgyár cenzora

A Hálózat 2020 június 14.
Boros Lajos, a ma is népszerű "Lali király" a Danubius Rádiónál, Bochkor Gábor társaként lett igazán ismert. A hetvenes években még politikai csasztuskákat énekelt, olyan gyengén, hogy azt még az akkori sajtó is kritizálta. A KISZ egyik kedvence eredetileg mérnök volt, de olyan jól helyezkedett, hogy 1973-ban már ő is kimehetett a berlini VIT-fesztiválra. Egy másik rendszerkedvenc duó szerint Boros feljegyzéseket írt róluk, ők ezért nem mehettek a következő VIT-re, Kubába, holott Fidel Castro öccse is rajongott értük. Ők egyszerűen "téglának" nevezték Borost. Tény, hogy Boros jól helyezkedett, mert a Hanglemezgyárnál folytatta, ahol Bors Jenő és Erdős Péter befolyásos munkatársa lett. Galla Miklós szerint Boros "erkölcsi nulla" volt, és szándékosan gyereklemezként adta ki az albumukat. A ma már kevéssé ismert, de akkor nagyon népszerű Névtelen Nulla szerint nekik is Boros tartott be, legnagyobb sikereik idején nem adta ki a lemezüket, és később is C kategóriásak lettek. Boros Lajos ismeretlen története.

Jobba Gabi színésznő tragikus élete és öngyilkossága – Kik „vették el tőle a levegőt”?

Magyar ugar 2021 január 9.
Jobba Gabi hatalmas csillaga volt a Kádár-rendszernek, Aczél egyik kedvenc írója, Gyurkó László is támogatta, valamint az az Erdős Péter, akinek az egyik kedvese volt. Mégis öngyilkos lett, tragikusan fiatalon, mindössze harminchat évesen. „Nincs több erőm ezzel a lelki nyomorúsággal élni és nem akarok tovább senkinek a terhére lenni” – írta utolsó levelében, míg Gyurkó arra célzott, valakik tönkretették, elvették tőle a levegőt. Mi történhetett? Tóth Eszter Zsófia történész tragikus életének és halálának járt utána.