Nem jelent biztonsági kockázatot a Paksi Atomerőműben a Duna melegedése
Nem jelent biztonsági kockázatot a Duna melegedése az atomerőmű működésében, a vízhőmérséklet ugyanis a mérési eredmények szerint nem érte el azt a szintet, amelynél a termelést csökkenteni kellene – közölte az MVM Paksi Atomerőmű Zrt. pénteken az MTI érdeklődésére. Az illetékesek hangsúlyozták, hogy az erőmű már a jogszabályokban és a nemzetközi sztenderdekben meghatározott huszonöt Celsius-fokos hőmérsékleti küszöb alatt, huszonhárom fokos vízhőmérsékletnél megkezdte a folyamatos méréseket a Duna érintett részén.
Az atomerőmű által monitorozott, ötszáz méteres Duna-szakasz hőmérsékletének mérése a hatóság által jóváhagyott, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem által kidolgozott módszertan alapján zajlik, transzparens, bárki által megtekinthető módon, az adatok teljes nyilvánossága mellett. A nemzetközi sztenderdeken alapuló biztonsági előírások meghatározzák, hogy amennyiben ezen a szakaszon belül a víz hőmérséklete eléri a harminc Celsius-fokot, milyen mértékben kell visszaterhelni az atomerőmű villamosenergia-termelését – olvasható a közleményben. Az atomerőmű hűtése másodpercenként száz köbméter víz kivételét igényli a folyóból, ez a valaha mért legalacsonyabb vízállásnál – kilencszáz köbméter másodpercenként – is csupán alig tíz százalék feletti mértéket jelentett, a mostani, közepes vízállásnál – kétezerkétszáz köbméter másodpercenként – pedig kevesebb, mint öt százalékot. A Paksi Atomerőmű hűtésének mindezek alapján semmilyen negatív hatása nincs és nem is lehet a környezetre, illetve ezen belül az élővilágra. Harminc Celsius-fok feletti vízhőmérséklet természetes módon, pangó vizekben, alacsonyabb áramlású folyórészeken is kialakulhat időszakosan. Az atomerőmű villamosenergia-termelése, az úgynevezett gőz-körfolyamat hatásfoka függ attól, hogy a folyamat végén milyen hőmérsékletű víz áll rendelkezésre a kondenzációhoz. Ezért fordul elő, hogy télen valamivel kétezer megawatt feletti teljesítménnyel képes termelni a létesítmény, míg nyáron a fentiekhez hasonló, elhanyagolható mértékű csökkenésre is van példa, hiszen a hűtésre használt víz hőfoka változik. A két eset ugyanakkor kiegyenlíti egymást, így ennek az éves villamosenergia-termelésre gyakorolt hatása elhanyagolható, ráadásul a teljes erőművi hatásfokot nézve a Pakson is alkalmazott frissvizes hűtés másfél-két százalékkal jobb megoldást jelent a hűtőtornyos hűtésnél. A Paksi Atomerőmű illetékesei felidézték, hogy a létesítmény működését szigorú szabályok, előírások határozzák meg, amelyeknek az üzem minden esetben megfelel. Az atomerőmű működésének legfontosabb alappillére, hogy környezetére a lehető legkisebb negatív hatást gyakorolja, összes kibocsátása ennek megfelelően az egyébként is nagyon szigorú hatósági előírások töredékét, három ezred részét teszi ki, a biztonságot pedig többszörösen biztosított rendszerek szavatolják.
