Pesti Srácok

Tömegek perlik a Volkswagent Németországban

Tömegek perlik a Volkswagent Németországban

A csoportos megállapítási kereset egy új elem a német jogorvoslatban, amelyet a VW dízelbotránya miatt vezettek be. Több, mint 430 ezren csatlakoztak Németországban a Volkswagen- (VW-) konszern ellen az autógyártó társaság dízelbotránya miatt szervezett csoportos keresethez – közölte csütörtökön a szövetségi igazságügyi hivatal.

A közlemény szerint a szeptember 30-án kezdődő eljárás előkészítésének részeként a keresethez csatlakozók nyilvántartásának kivonatát megküldték a braunschweigi tartományi felsőbíróságnak. A dokumentumot digitális formátumban juttatták el a bíróságra, mert kinyomtatva csaknem 67 ezer oldal lett volna. A csoportos keresethez csatlakozók nagy száma miatt a hivatalnál külön munkacsoportot állítottak fel és meghosszabbított munkaidőben dolgoztak, hogy a bíróság által kitűzött határidőre elkészüljön a nyilvántartás.

A VW ellen a fogyasztóvédelmi szervezetek országos szövetsége (VZBV) és a legnagyobb autótulajdonosi érdekvédelmi szervezet, az ADAC autóklub szervezésében indul per. A keresethez az EA189 típusú dízelmotorral szerelt, és a dízelbotrány miatt szervizre visszarendelt Audi, Seat, Škoda és Volkswagen gépkocsik németországi tulajdonosai csatlakozhattak. Az úgynevezett csoportos megállapítási kereset (Musterfeststellungsklage) új elem a kollektív jogorvoslat németországi szabályozásában: tavaly novemberben vezették be, éppen a VW dízelbotránya miatt. A cél a fogyasztók jogainak erősítése a túlerőben lévő nagyvállalatokkal szemben. A pereket nem az egyes fogyasztók, hanem fogyasztói szövetségek folytatják: a költségeket és a pénzügyi kockázatot is ezek a szervezetek viselik, a fogyasztók számára kedvező bírósági döntés viszont mindenkire érvényes, aki csatlakozott a keresethez. A VZBV és az ADAC kezdeményezése az első eset az új jogintézmény történetében. Az eljárás a számukra legjobb esetben azzal végződhet, hogy a bíróság megállapítja: a VW szándékosan méltánytalanul járt el, és ezzel kárt okozott gyártmányai vásárlóinak. A következő lépésben a keresethez csatlakozott fogyasztóknak már egyénileg kell kártérítést kérniük a gyártótól.

A VW dízelbotránya úgy került nyilvánosságra, hogy az Egyesült Államok Környezetvédelmi Ügynöksége (EPA) 2015 szeptemberében megvádolta a gyártót, hogy olyan szoftvert telepített 482 ezer dízelüzemű jármű kipufogógáz-tisztító berendezésébe, amely érzékeli a mérés körülményeit. Az autó így a teszteken a valóságos nitrogén-oxid-kibocsátás töredékét produkálja, vagyis csal a vizsgán. A VW elismerte a csalást. Az ügy világszerte a VW mintegy 11 millió gépjárművét érinti, ezek közül 8,5 milliót az EU-ban adtak el. A botrány miatt indított vizsgálatokon más gyártóknál is kimutattak hasonló szabálytalanságot.

PestiSracok facebook image

A VW az autóipar legnagyobb szereplője, a csoporthoz tartozik a névadó Volkswagen mellett az Audi, a Bentley, a Bugatti, a Lamborghini, a Porsche, a Seat és a Škoda, valamint a Ducati sportmotorkerékpár-gyártó, és saját márkájú haszonjárművei mellett a Scania és a MAN tehergépjárműveket és autóbuszokat is a VW gyártja.

Forrás: MTI; Vezető kép: motor1.com

Ajánljuk még

Állítólagos zaklató üzenetek miatt kilencedik hónapja tartják letartóztatásban Szöőr Annát, a Civil Jogász Bizottság volt tagját

Magyar ugar 2020 október 30.
Kafkai abszurdba fordult a patrióta jogász-pszichológus ügye. Szöőr Anna családi vitái fajultak el annyira, hogy jelenleg zaklatás vádjával áll bíróság előtt, nem először. A vád szerint jelenlegi férjét, korábbi házastársát, vele közös gyermekeinek keresztanyját és a család ügyvédjét árasztotta el kéretlen elektronikus levelekkel, üzenetekkel. Bár a védők és egyes szakértői megállapítások szerint még azt sem bizonyítható, hogy egyáltalán Szöőr Anna írta a sérelmezett üzeneteket, mégis tizenkét hónapra fogházba záratná az ügyészség. Bűnismétlés veszélyére való hivatkozással a Budai Központi Kerületi Bíróság idén február 18-án rendelte el a letartóztatását. Kilencedik hónapja tartják fogva, nyolcszemélyes cellában, köztörvényes, köztük életellenes bűncselekmények miatt letartóztatottakkal összezárva (ami persze nem meglepő, letartóztatás esetén bárki bárkivel egy cellába kerülhet - a szerk.). A tárgyalásokra szoros kéz- és lábbilincsben viszik, nem telefonálhat, nem fogadhat látogatókat, és védőinek a szabadlábra helyezését, illetve a kényszerintézkedés enyhítésére benyújtott indítványait rendszeresen lesöprik. "Az új büntetőeljárási törvény szigorúan szabályozza a letartóztatás, mint legszigorúbb kényszerintézkedés alkalmazását. Ezt a kényszerintézkedést csak a legvégső, különösen indokolt esetben rendelhetik el. Ami történik, előrehozott büntetésnek és beismerés, kikényszerítés meg nem engedett eszközének tűnik, olyan jogi nonszensz, amelyet az ügyet ismerő védők széles körének megdöbbenése és értetlensége kíséri" – mondta a PestiSrácok.hu-nak Gaudi-Nagy Tamás, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat vezetője, aki Szöőr Anna egyik védője is egyben, Molnár László Zsolt ügyvéd mellett. A jogász-pszichológus érdekében a Nemzeti Jogvédő Szolgálaton kívül a Lovas István Társaság és a Nemzetegyesítő Mozgalom is kiállt a napokban.

Csurka István igazsága – és tévedése

Vezércikk 2020 május 26.
„A Pistának sok mindenben igaza van” – mondta egyszer Antall József, amire sem hívei, sem bírálói nem szívesen emlékeznek ma már. Csurka határozottabb fellépést szeretett volna nemcsak a baloldallal, de általában azokkal szemben, akiket ma politikai establishmentnek, globalista hatalmi elitnek nevezünk. Antall hívei, egykori közvetlen munkatársai közül sokan nem szívesen látják be, hogy maga a miniszterelnök nagyon is tisztában volt azon erők gonosz és veszélyes mivoltával, akikkel szemben ők ma jobb esetben naivan, a fejüket homokba dugóan megengedőek, rosszabb esetben kifejezetten a kegyeikre, vállveregetéseikre hajaznak. Gyűlölői pedig abban a hamis önigazolásban hergelik magukat és egymást, hogy ő is a „háttérhatalom” embere volt. (Valójában épp az ellenkezője: az ő személye akadályozta meg, hogy Magyarországon ellenállás nélkül mentsék át minden hatalmukat a posztkommunisták, váltsanak át komcsiból liberális bőrbe a „gyíkemberek”.)