Pesti Srácok
Összes videó
PS Riport
Az Öreg
‎GEOrgPOLITIKA
Katrantén Vlog
Karantén kibeszélő
Kocsmai igazságok
Ladikpisztoly
Libz'z of TikTok
Mi kérdezünk
Morál Hal Melindával
Polbeat
Megmondjuk
Forró drót
Magyar ugar
Világugar
Podcast

Bolsonaro az ENSZ Közgyűlésében vitatná meg az amazóniai erdőtüzek ügyét

PPestiSrácok.hu Forró drót 2019. szeptember 2. 18:58
Bolsonaro az ENSZ Közgyűlésében vitatná meg az amazóniai erdőtüzek ügyét

Jair Bolsonaro brazil elnök hétfőn bejelentette, hogy az ENSZ-közgyűlés szeptemberi ülésszakán vitatná meg az amazóniai erdőtüzek ügyét. Újságíróknak nyilatkozva a brazil államfő azt hangoztatta, hogy hazafiasággal kíván szólni az Amazonas-vidékről, amelyet a korábbi brazil kormányok szerinte elhanyagoltak és "gyakorlatilag eladtak a világnak".

Antonió Guterres ENSZ-főtitkár csütörtökön, Japánban tett látogatásán felvetette, hogy az ENSZ-közgyűlés ülésszakán, szeptember 20-23 között rendezzenek az amazonasi helyzetnek szentelt találkozót. Emmanuel Macron francia elnök augusztus végén élesen bírálta a brazil elnök szerinte nem megfelelő hozzáállását az amazóniai katasztrófához, sőt, még azt is felvetette, hogy nemzetközi státuszt kellene adni az amazóniai esőerdőnek abban az esetben, ha a térség vezetői a Föld egésze számára ártalmas döntéseket hoznak. A brazil elnök ezt követően kijelentette, hogy a külföldi támogatást az amazóniai erdőtüzek megfékezésére csak akkor hajlandó elfogadni, ha tiszteletben tartják országa szuverenitását.

Az Amazonas 60 százaléka brazil területen fekszik, ahol augusztusban 30 901 tűzgócot regisztráltak. Az esőerdőben pusztító tüzek tetemes részét nem villámcsapás vagy egyéb természeti katasztrófa okozza, hanem az agrárterületek vagy beépíthető területek növelését célzó, szándékos erdőirtás vagy avarégetések.

Forrás: MTI; Fotó: MTI/AP/Silvia Izquierdo

PestiSracok facebook image
Kapcsolódó témák
jair bolsonaro amazóniai erdőtüzek
Ajánljuk még

Állítólagos zaklató üzenetek miatt kilencedik hónapja tartják letartóztatásban Szöőr Annát, a Civil Jogász Bizottság volt tagját

Magyar ugar 2020 október 30.
Kafkai abszurdba fordult a patrióta jogász-pszichológus ügye. Szöőr Anna családi vitái fajultak el annyira, hogy jelenleg zaklatás vádjával áll bíróság előtt, nem először. A vád szerint jelenlegi férjét, korábbi házastársát, vele közös gyermekeinek keresztanyját és a család ügyvédjét árasztotta el kéretlen elektronikus levelekkel, üzenetekkel. Bár a védők és egyes szakértői megállapítások szerint még azt sem bizonyítható, hogy egyáltalán Szöőr Anna írta a sérelmezett üzeneteket, mégis tizenkét hónapra fogházba záratná az ügyészség. Bűnismétlés veszélyére való hivatkozással a Budai Központi Kerületi Bíróság idén február 18-án rendelte el a letartóztatását. Kilencedik hónapja tartják fogva, nyolcszemélyes cellában, köztörvényes, köztük életellenes bűncselekmények miatt letartóztatottakkal összezárva (ami persze nem meglepő, letartóztatás esetén bárki bárkivel egy cellába kerülhet - a szerk.). A tárgyalásokra szoros kéz- és lábbilincsben viszik, nem telefonálhat, nem fogadhat látogatókat, és védőinek a szabadlábra helyezését, illetve a kényszerintézkedés enyhítésére benyújtott indítványait rendszeresen lesöprik. "Az új büntetőeljárási törvény szigorúan szabályozza a letartóztatás, mint legszigorúbb kényszerintézkedés alkalmazását. Ezt a kényszerintézkedést csak a legvégső, különösen indokolt esetben rendelhetik el. Ami történik, előrehozott büntetésnek és beismerés, kikényszerítés meg nem engedett eszközének tűnik, olyan jogi nonszensz, amelyet az ügyet ismerő védők széles körének megdöbbenése és értetlensége kíséri" – mondta a PestiSrácok.hu-nak Gaudi-Nagy Tamás, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat vezetője, aki Szöőr Anna egyik védője is egyben, Molnár László Zsolt ügyvéd mellett. A jogász-pszichológus érdekében a Nemzeti Jogvédő Szolgálaton kívül a Lovas István Társaság és a Nemzetegyesítő Mozgalom is kiállt a napokban.

Csurka István igazsága – és tévedése

Vezércikk 2020 május 26.
„A Pistának sok mindenben igaza van” – mondta egyszer Antall József, amire sem hívei, sem bírálói nem szívesen emlékeznek ma már. Csurka határozottabb fellépést szeretett volna nemcsak a baloldallal, de általában azokkal szemben, akiket ma politikai establishmentnek, globalista hatalmi elitnek nevezünk. Antall hívei, egykori közvetlen munkatársai közül sokan nem szívesen látják be, hogy maga a miniszterelnök nagyon is tisztában volt azon erők gonosz és veszélyes mivoltával, akikkel szemben ők ma jobb esetben naivan, a fejüket homokba dugóan megengedőek, rosszabb esetben kifejezetten a kegyeikre, vállveregetéseikre hajaznak. Gyűlölői pedig abban a hamis önigazolásban hergelik magukat és egymást, hogy ő is a „háttérhatalom” embere volt. (Valójában épp az ellenkezője: az ő személye akadályozta meg, hogy Magyarországon ellenállás nélkül mentsék át minden hatalmukat a posztkommunisták, váltsanak át komcsiból liberális bőrbe a „gyíkemberek”.)