Pesti Srácok

Bolsonaro az ENSZ Közgyűlésében vitatná meg az amazóniai erdőtüzek ügyét

Bolsonaro az ENSZ Közgyűlésében vitatná meg az amazóniai erdőtüzek ügyét

Jair Bolsonaro brazil elnök hétfőn bejelentette, hogy az ENSZ-közgyűlés szeptemberi ülésszakán vitatná meg az amazóniai erdőtüzek ügyét. Újságíróknak nyilatkozva a brazil államfő azt hangoztatta, hogy hazafiasággal kíván szólni az Amazonas-vidékről, amelyet a korábbi brazil kormányok szerinte elhanyagoltak és "gyakorlatilag eladtak a világnak".

Antonió Guterres ENSZ-főtitkár csütörtökön, Japánban tett látogatásán felvetette, hogy az ENSZ-közgyűlés ülésszakán, szeptember 20-23 között rendezzenek az amazonasi helyzetnek szentelt találkozót. Emmanuel Macron francia elnök augusztus végén élesen bírálta a brazil elnök szerinte nem megfelelő hozzáállását az amazóniai katasztrófához, sőt, még azt is felvetette, hogy nemzetközi státuszt kellene adni az amazóniai esőerdőnek abban az esetben, ha a térség vezetői a Föld egésze számára ártalmas döntéseket hoznak. A brazil elnök ezt követően kijelentette, hogy a külföldi támogatást az amazóniai erdőtüzek megfékezésére csak akkor hajlandó elfogadni, ha tiszteletben tartják országa szuverenitását.

Az Amazonas 60 százaléka brazil területen fekszik, ahol augusztusban 30 901 tűzgócot regisztráltak. Az esőerdőben pusztító tüzek tetemes részét nem villámcsapás vagy egyéb természeti katasztrófa okozza, hanem az agrárterületek vagy beépíthető területek növelését célzó, szándékos erdőirtás vagy avarégetések.

Forrás: MTI; Fotó: MTI/AP/Silvia Izquierdo

PestiSracok facebook image
Ajánljuk még

Vérrel írt üzenet, fegyverarzenál, eltévedt lövedék – Fokozódik a feszültség a déli határnál

Exkluzív 2023 szeptember 5.
Tovább súlyosbodott a helyzet a déli határunk szerb oldalán azóta, hogy Az Akta bemutatta a terrorista embercsempész bandák táborait, akiknek az egymással folytatott háborúja a helyi magyarok életét veszélyezteti. Ahogy riportunkban bemutattuk, afgán és észak- afrikai terrorista csoportok tanyáznak a Szabadka környéki erdőkben, sorozatlövő, gránátvető fegyverekkel és gránátokkal ellátva, és most már naponta vannak tűzharcok, lőnek és robbantanak, gyakran a lakóházak közelében. Ezek a bandák szervezik a napi több száz, Zágrábból a Délvidékre érkező illegális migráns továbbjuttatását. Az elmúlt napokban fokozódott az amúgy is tarthatatlan helyzet. A lövöldözések maradványait, lőszerhüvelyeket néhány tíz méterre a határtól százával találni – már a határon lőnek, miközben 300–400 fős csoportok invázióját irányítják neki a kerítésnek. És már nem létráznak: végigvágják a kerítést, azon tuszkolják át az embereket az akciót fegyveresekkel fedező embercsempészek. A PestiSrácok.hu számos exkluzív felvételt kapott a terroristákról és a felkutatásukra irányuló akciókról. Megtaláltuk a TikTokon az embercsempész bandák egymásnak szóló hadüzeneteit, különböző üzenetekkel ellátott videóit. Ezek a felvételek is jól mutatják, hogy elit terrorista csoportok háborúja dúl az embercsempész piacért, illetve területekért. A BIRN balkáni oknyomozó portálnak pedig a csoportok vezetőit is sikerült beazonosítania, és belső informátoraik által a területfelosztási harcok eseményeit is feltérképezték. Hat hónapon át tartó kutató-elemző munkájukból az is kiderül, hogy a marokkói és afgán bandák háborújához főleg Koszovóból albán bűnözői körök biztosítják a fegyvereket, méghozzá igencsak borsos áron.

A Közel-Kelet következő időzített bombája: a kurdok

Exkluzív 2016 július 22.
A Közel-Keleten gyakran összefolyik a külpolitika és a belpolitika, a vallási, etnikai és persze gazdasági érdekek mentén kitörő konfliktusokban sokszor követhetetlen, hogy ki kivel van és miért. Ebben az örök háborús térségben a híradásokat napok óta uraló Törökország az egyik legerősebb játékos. Most a puccs a húzótéma, ám Erdoğan elnök külföldön és belföldön egyaránt olyan aktív politikát folytat, hogy mindig történik valami az országával. Van azonban valami, amin mindig megakad a törökök szeme, bármelyik közel-keleti szomszédjuk felé néznek: a kurdok. A török-szír-iraki-iráni határvidéken élő 30-40 milliós lélekszámú népnek nincs saját állama, ez pedig olyan feszültségeket szül folyamatosan, hogy akár ők lehetnek a jövőbeli híradók főszereplői.