Pesti Srácok

Kifütyülték a kínai himnuszt Hongkongban

Kifütyülték a kínai himnuszt Hongkongban

Hongkongi tüntetők egy csoportja kifütyülte a kínai himnuszt a hongkongi futballválogatott Irán elleni hazai mérkőzésén kedd este – olvasható a South China Morning Post (SCMP) című hongkongi lap internetes oldalán szerdán megjelent tudósításban.

A demonstrálók a meccs előtt felcsendülő kínai himnuszt hangos fütyüléssel, illetve a tömegtüntetéseken rendszeresen felhangzó Dicsőség Hongkongnak című dal éneklésével harsogták túl. A csaknem 14 ezres nézőközönség előtt játszott selejtező szünetében pedig a tiltakozók a stadiont körbeölelő élőláncot alkottak, amelyet telefonjaikat a magasba emelve világítottak meg – írja az SCMP. A futballmérkőzés, amely a hazai csapat 0-2-es vereségével zárult, nem az első hasonló esemény, melyen a hongkongiak a kínai himnusz kifütyülésével fejezték ki tiltakozásukat: 2015 novemberében, egy évvel a várost több helyen megbénító Occupy Central demokráciapárti megmozdulások után, a Hongkong és Kína között lejátszott világbajnoki selejtezőn a hongkongi nézők ugyanígy tettek, és azóta rendszeressé vált a kínai himnusz kifütyülése Hongkong nemzetközi mérkőzésein. Peking a számára kellemetlen gyakorlat beszüntetésére 2017 szeptemberében bevezetett egy törvényt, amely tiltja a himnusszal szembeni tiszteletlen magatartás bármilyen formáját, ám a jogszabály Hongkongban csak akkor lép hatályba, ha a helyi törvényhozás elfogadja.

Hongkongban immár 14 hete tömegtüntetések zajlanak, melyeket eredetileg egy, a kiadatási törvény módosítását célzó tervezet váltott ki. Lehetővé tették volna, hogy Hongkong gyanúsítottakat adjon ki Kínának. Ugyan a beadványt Carrie Lam hongkongi kormányzó szeptember 3-án visszavonta, a kedélyeket ezzel nem tudta lecsillapítani. A demonstrálók további négy követelésük teljesítését kérik: a rendőrségi akciók független kivizsgálását, a tüntetések kapcsán őrizetbe vettek szabadon engedését, valamint a velük szembeni felhozott "lázadás" vádjának eltörlését akarják, továbbá demokratikus választásokat szorgalmaznak. Hongkong 1997-ben tért vissza Kínához a brit gyarmati uralom alól, és az "egy ország, két rendszer" elve alapján bizonyos demokratikus jogokat élvez. Az elmúlt években azonban sok hongkongi aggodalommal figyeli, ahogy Peking egyre növeli a befolyását a városban, és egyúttal csorbítja az ott lakók szabadságát.

Forrás: MTI; Fotó: MTI

PestiSracok facebook image
Ajánljuk még

Állítólagos zaklató üzenetek miatt kilencedik hónapja tartják letartóztatásban Szöőr Annát, a Civil Jogász Bizottság volt tagját

Magyar ugar 2020 október 30.
Kafkai abszurdba fordult a patrióta jogász-pszichológus ügye. Szöőr Anna családi vitái fajultak el annyira, hogy jelenleg zaklatás vádjával áll bíróság előtt, nem először. A vád szerint jelenlegi férjét, korábbi házastársát, vele közös gyermekeinek keresztanyját és a család ügyvédjét árasztotta el kéretlen elektronikus levelekkel, üzenetekkel. Bár a védők és egyes szakértői megállapítások szerint még azt sem bizonyítható, hogy egyáltalán Szöőr Anna írta a sérelmezett üzeneteket, mégis tizenkét hónapra fogházba záratná az ügyészség. Bűnismétlés veszélyére való hivatkozással a Budai Központi Kerületi Bíróság idén február 18-án rendelte el a letartóztatását. Kilencedik hónapja tartják fogva, nyolcszemélyes cellában, köztörvényes, köztük életellenes bűncselekmények miatt letartóztatottakkal összezárva (ami persze nem meglepő, letartóztatás esetén bárki bárkivel egy cellába kerülhet - a szerk.). A tárgyalásokra szoros kéz- és lábbilincsben viszik, nem telefonálhat, nem fogadhat látogatókat, és védőinek a szabadlábra helyezését, illetve a kényszerintézkedés enyhítésére benyújtott indítványait rendszeresen lesöprik. "Az új büntetőeljárási törvény szigorúan szabályozza a letartóztatás, mint legszigorúbb kényszerintézkedés alkalmazását. Ezt a kényszerintézkedést csak a legvégső, különösen indokolt esetben rendelhetik el. Ami történik, előrehozott büntetésnek és beismerés, kikényszerítés meg nem engedett eszközének tűnik, olyan jogi nonszensz, amelyet az ügyet ismerő védők széles körének megdöbbenése és értetlensége kíséri" – mondta a PestiSrácok.hu-nak Gaudi-Nagy Tamás, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat vezetője, aki Szöőr Anna egyik védője is egyben, Molnár László Zsolt ügyvéd mellett. A jogász-pszichológus érdekében a Nemzeti Jogvédő Szolgálaton kívül a Lovas István Társaság és a Nemzetegyesítő Mozgalom is kiállt a napokban.

Csurka István igazsága – és tévedése

Vezércikk 2020 május 26.
„A Pistának sok mindenben igaza van” – mondta egyszer Antall József, amire sem hívei, sem bírálói nem szívesen emlékeznek ma már. Csurka határozottabb fellépést szeretett volna nemcsak a baloldallal, de általában azokkal szemben, akiket ma politikai establishmentnek, globalista hatalmi elitnek nevezünk. Antall hívei, egykori közvetlen munkatársai közül sokan nem szívesen látják be, hogy maga a miniszterelnök nagyon is tisztában volt azon erők gonosz és veszélyes mivoltával, akikkel szemben ők ma jobb esetben naivan, a fejüket homokba dugóan megengedőek, rosszabb esetben kifejezetten a kegyeikre, vállveregetéseikre hajaznak. Gyűlölői pedig abban a hamis önigazolásban hergelik magukat és egymást, hogy ő is a „háttérhatalom” embere volt. (Valójában épp az ellenkezője: az ő személye akadályozta meg, hogy Magyarországon ellenállás nélkül mentsék át minden hatalmukat a posztkommunisták, váltsanak át komcsiból liberális bőrbe a „gyíkemberek”.)