Pesti Srácok

Novák Katalin: Magyarországon a házasságkötés reneszánszát éli

Novák Katalin: Magyarországon a házasságkötés reneszánszát éli

Az idei év első felében a házasságkötések száma közel 8 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit; Magyarországon a házasságkötés a reneszánszát éli – mondta Novák Katalin Szentendrén, ahol a Nagycsaládosok Országos Egyesületének (NOE) őszi találkozója keretében öt fiatal pár kötött házasságot.

A szentendrei Szabadtéri Néprajzi Múzeum amfiteátrumában tartott ceremónián az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) államtitkára közölte: az idén június végéig 24 020 pár mondott igent a közös életre; ez azt jelenti, hogy közel 200 ezerrel élnek most többen házasságban 2010-hez képest. Az államtitkár köszönetet mondott a NOE-nak, amely több, mint harminc éve dolgozik a magyar családokért határokon innen és túl, és megköszönte annak az öt fiatal párnak a bátorságát, akik vállalták, hogy megosztják örömüket, boldogságukat a közösséggel. Az államtitkár úgy fogalmazott, hogy a házasságkötés, a gyermekvállalás, a családalapítás a legszemélyesebb közügy, hiszen olyan magánügy, amelynek értéke van a közösség számára. Ezért indította el a kormány a babaváró támogatást, az otthonteremtési programot – folytatta –, és segíti a férfiakat és a nőket abban, hogy házasságot köthessenek egymással, ezért védi a férfi és nő házasságát, a családokat és gyermekeket Magyarországon.

A maga is nagycsaládos Verseghi-Nagy Miklós, Szentendre polgármestere (Fidesz) Kölcsey Ferencet idézte: „Aki gyermeket nevel, az a hon iránt szent kötelességet teljesít”, és arra hívta fel a figyelmet, hogy nagycsaládosnak lenni gondolkodásmódot jelent.

Bereczki Ibolya, a Skanzen főigazgató-helyettese arra emlékeztetett, hogy a múzeum számtalan programot, eseményt, tematikát szervez a gyerekek, családok számára, a magyar múzeumoknak pedig tavaly családbarát múzeumi programot készített.

A NOE az év elején hirdetett jegyespároknak pályázatot, amelynek nyereménye a NOE által szervezett polgári szertartás és esküvő.

Forrás: MTI; Fotó: Horváth Péter Gyula

PestiSracok facebook image

Ajánljuk még

Boros Lajos, az "erkölcsi nulla", a "tégla" – Így lett a KISZ dalnokából a Hanglemezgyár cenzora

A Hálózat 2020 június 14.
Boros Lajos, a ma is népszerű "Lali király" a Danubius Rádiónál, Bochkor Gábor társaként lett igazán ismert. A hetvenes években még politikai csasztuskákat énekelt, olyan gyengén, hogy azt még az akkori sajtó is kritizálta. A KISZ egyik kedvence eredetileg mérnök volt, de olyan jól helyezkedett, hogy 1973-ban már ő is kimehetett a berlini VIT-fesztiválra. Egy másik rendszerkedvenc duó szerint Boros feljegyzéseket írt róluk, ők ezért nem mehettek a következő VIT-re, Kubába, holott Fidel Castro öccse is rajongott értük. Ők egyszerűen "téglának" nevezték Borost. Tény, hogy Boros jól helyezkedett, mert a Hanglemezgyárnál folytatta, ahol Bors Jenő és Erdős Péter befolyásos munkatársa lett. Galla Miklós szerint Boros "erkölcsi nulla" volt, és szándékosan gyereklemezként adta ki az albumukat. A ma már kevéssé ismert, de akkor nagyon népszerű Névtelen Nulla szerint nekik is Boros tartott be, legnagyobb sikereik idején nem adta ki a lemezüket, és később is C kategóriásak lettek. Boros Lajos ismeretlen története.