Pesti Srácok

Önkormányzati választás – A korábbi gyakorlattól eltérően nem lesznek különálló nemzetiségi szavazókörök

Önkormányzati választás – A korábbi gyakorlattól eltérően nem lesznek különálló nemzetiségi szavazókörök

Az öt évvel ezelőtti nemzetiségi választástól eltérően októberben nem lesznek önálló nemzetiségi szavazókörök, vagyis a nemzetiségi választópolgárok ugyanabban a szavazókörben voksolhatnak nemzetiségük önkormányzatainak tagjaira, mint ahol a polgármesterre és a képviselőkre – írta az MTI.

A nemzetiségi választást egy napon tartják a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásával október 13-án, ám a voksolásban csak az vehet részt, aki szeptember 27-ig felvetette magát a nemzetiségi névjegyzékbe; ezt eddig csaknem kétszázhetvenezren tették meg. A Nemzeti Választási Bizottság 2715 települési nemzetiségi választást tűzött ki az ország 1744 településén, a választást azonban csak ott tudják megtartani, ahol van annyi jelölt, ahány tagú testületet kell választani. A nemzetiségi névjegyzékben szereplő választópolgárok öt évvel ezelőtt a nemzetiségek számára kialakított külön szavazókörben adhatták le a nemzetiségi választásra szóló szavazatukat, ám az idén már nincsenek nemzetiségi szavazókörök, a választópolgárok ugyanabban a szavazókörben szavazhatnak a települési, területi – megyei, fővárosi –, illetve országos nemzetiségi önkormányzatokra, ahol a helyi önkormányzati képviselőkre és polgármesterekre. A szavazókör pontos címét a választópolgárnak küldött értesítő tartalmazza. A nemzetiségi választáson az szavazhat, aki a kinyomtatott nemzetiségi névjegyzéken szerepel, vagyis felvetette magát a névjegyzékbe szeptember 27-éig, és a szavazólapok átvételekor azt alá is írja. A nemzetiségi választás szavazólapjai zöld színűek lesznek. A szavazáskor a választópolgárnak a nemzetiségi, zöld színű szavazólapokat a zöld színű borítékba kell helyeznie, amelyen fel van tüntetve a nemzetiség megjelölése. A zöld borítékot mindenképpen le kell zárnia a választónak, mert a lezáratlan borítékban lévő, valamint a borítékon kívül található szavazólapok érvénytelenek.

Forrás: MTI; Fotó: PS

PestiSracok facebook image

Ajánljuk még

Rabok legyünk vagy szabadok? - Halkó Petrával, az új könyvéről beszélgetünk a csütörtöki Polbeat-felvételen

‎Polbeat 2025 június 11.
A szabadságelvűségünk magyar? Volt-e valaha szabad a magyar nemzet, vagy mindig is a nemzetközi ideológiák társadalomátalakító kísérleteinek terepeként szolgált? A rendszerváltoztatás idején, 1989–1990-ben valóban visszaszereztük a szabadságunkat vagy csak egy illúziónak, esetleg egy átverésnek estünk áldozatul? Halkó Petra, a XXI. Század Intézet vezető elemzője Rabok legyünk vagy szabadok? című könyvében ezekre a kérdésekre keresi a választ, Stefka István és Huth Gergely pedig ezeket a témákat feszegeti majd a Polbeat következő, június 12-i, csütörtöki nyilvános felvételén, melyre ezúttal is az R56 Gasztrosörözőben kerítünk sort. Természetesen nem némi, hanem sok aktualitással fűszerezve, mert a szabadságharcosok és hazaárulók vetélkedése - sajnálatosan - örök!