Öt hónap után ma újra szavazóurnákhoz várják a választókat Izraelben
Az áprilisi patthelyzet megismétlődésétől tartva rendeznek általános választásokat kedden Izraelben. Azért kellett öt hónappal az áprilisi választások után ismét szavazóurnákhoz szólítani az izraelieket, mert a kormányalakításra felkért Benjámin Netanjahu miniszterelnöknek a meghatározott időtartamon belül nem sikerült megalakítania egy új kabinetet, de nem is adta vissza felhatalmazását Reuven Rivlin államelnöknek, hogy ő mást nevezhessen meg kormányfőjelöltnek, hanem megszavaztatta a parlament (kneszet) feloszlatását és új választások kiírását.
A 2009 óta folyamatosan kormányfői hivatalban lévő Benjámin Netanjahu továbbra is a legnépszerűbb politikus. A közvélemény-kutatók utolsó felmérései szerint Beni Ganc Kék-fehér nevű ellenzéki centrista pártja fej-fej mellett áll a kormányzó jobboldali Likuddal, de a jobboldali blokk valamivel megelőzi az ellenzéket. A választásokat befolyásolhatja, hogy néhány nappal ezelőtt Benjámin Netanjahu a palesztin ellenőrzés alatt álló Ciszjordánia egy részének annektálására tett ígéretet, ha a választások után is folytathatja a kormányzást, és noha ezt már az április választások után is megígérte, azóta nem tett lépéseket megvalósítása érdekében. Netanjahunak a gyors kormányalakításhoz legalább hatvanegy parlamenti helyre lesz szüksége a százhúsz tagú kneszetben. Ha nem sikerül megszereznie a hatvanegy támogató mandátumot, akkor ismét patthelyzet születhet, és sem Netanjahu, sem Ganc nem lesz képes kormányt alakítani.
A választások tisztaságát háromezer felügyelő ellenőrzi, és közel tizenkilencezer rendőr fog járőrözni. A Kék-fehér pártszövetség a kampány során csak követni tudta a médiát uraló, a témákat meghatározó Netanjahut. Elsősorban népjóléti intézkedésekkel próbálták elcsábítani a csalódott jobboldali szavazókat, illetve nagyobb biztonságot ígértek a Gázai övezet környékén élőknek. A kampány emlékezetes pillanata volt, amikor az Asdódban választási nagygyűlést tartó Netanjahut a biztonságiak egy óvóhelyre vitték, mert a Gázai övezetből rakétatámadást intéztek Askelón és Asdód ellen.
Az országban 6 millió 394 ezer 30 választópolgár szavazhat 10 ezer 788 választási urnánál huszonkét párt képviselőire, de utóbbiak közül a felmérések szerint csak tíznek van reális esélye átjutni a 3,25 százalékos bejutási küszöbön. Börtönökben is várják az urnák a szavazati joguktól meg nem fosztott őrizeteseket, és a kórházakban is voksolhatnak a kihelyezett urnáknál a betegek.
Az izraeliek az 1948-ban megalapított ország történetének huszonkettedik parlamentjébe 120 képviselőt fognak megválasztani. Ha szoros lesz az eredmény, akkor csak másnap hajnalban, vagy – a számlálás elhúzódása esetén – még később tudják bejelenteni a valódi, összeszámolt szavazatok alapján az új kneszetbe bejutott pártok nevét és mandátumaik számát. Izraelben hagyományosan igen magas a részvételi arány: a legutóbbi, áprilisi választásokon a jogosultak közel 68,5 százaléka voksolt. A bejutott pártok vezetőit a választások után fogadja az államelnök, és annak a politikusnak adja az új kormány megalakításának jogát, aki a pártok szerint a legnagyobb valószínűséggel képes stabil koalíciót létrehozni.
Forrás: MTI; Vezető kép: MTI/EPA/Abir Szultan
