Pesti Srácok

Tartományi választás Németországban – Elveszítette többségét a kormánykoalíció

Tartományi választás Németországban – Elveszítette többségét a kormánykoalíció

Elveszítette többségét az eddig kormányzó koalíció, a bevándorlásellenes ellenzéki Alternatíva Németországnak (AfD) pedig előretört a németországi Brandenburgban és Szászországban tartott tartományi törvényhozási (Landtag-) választás hétfőn közölt hivatalos előzetes végeredménye szerint.

Brandenburgban a Német Szociáldemokrata Párt (SPD) és az egykori keletnémet állampárt utódszervezetéből kialakult Die Linke (Baloldal) koalíciójának nincs többsége a potsdami Landtagban, de a következő öt évben is hatalmon maradhatnak, ha bevonják a kormányzásba a Zöldeket. Az SPD a szavazatok 26,2 százalékát szerezte meg, ami 5,7 százalékpontos visszaesés az előző, 2014-ben tartott Landtag-választáson elért 31,9 százalékhoz képest, és a szociáldemokraták leggyengébb brandenburgi választási eredménye. Az AfD 23,5 százalékkal a második helyen végzett, ami 11,3 százalékponttal haladja meg az öt évvel ezelőtti 12,2 százalékot. A harmadik a Kereszténydemokrata Unió (CDU) 15,6 százalékkal, ami 7,4 százalékpontos csökkenés a 2014-es 23 százalékhoz képest. A negyedik helyre a Zöldek léptek elő; a baloldali irányultságú ökopárt a szavazatok 10,8 százalékát gyűjtötte össze, ami 4,6 százalékos erősödés az öt évvel ezelőtti 6,2 százalékhoz képest. A Baloldal a szavazatok 10,7 százalékát szerezte meg, ami 7,9 százalékpontos visszaesés a 2014-es 18,6 százalékhoz képest. Új szereplő a potsdami Landtagban a Szabad Választók (FW) pártja, amely a szavazatok 5 százalékát szerezte meg, éppen elérve a bejutási küszöböt. A liberális Szabad Demokrata Pártnak (FDP) nem sikerült visszajutni a tartományi gyűlésbe, a szavazatok 4,1 százalékát szerezték meg. A választási részvételi arány Brandenburgban 61,3 százalékra emelkedett a 2014-es 47,9 százalékról.

Szászországban a CDU és az SPD koalíciója veszítette el a többséget; szintén hatalmon maradhatnak, ha harmadik partnerként bevonják a Zöldeket. A CDU 32,1 százalékkal végzett az első helyen, ami 7,3 százalékpontos csökkenés a 2014-ben elért 39,4 százalékhoz viszonyítva, és a párt eddigi leggyengébb szászországi eredménye. Az AfD a szavazatok 27,5 százalékával szerezte meg a második helyet, ami 17,8 százalékponttal haladja meg az öt évvel ezelőtti 9,7 százalékot, és mind a 16 tartományt együttvéve a párt legjobb tartományi választási eredménye. A harmadik a Baloldal 10,4 százalékkal, ami 8,5 százalékpontos visszaesés az öt évvel ezelőtti 19 százalékhoz képest. A Zöldek 8,6 százalékot szereztek, 2,9 százalékponttal javítva az öt évvel ezelőtt elért 5,7 százalékos eredményüket. Az SPD alkotja a drezdai Landtag legkisebb frakcióját: a szavazatok 7,7 százalékát szerezték meg, ami 4,7 százalékpontos visszaesés a 2014-es 12,4 százalékhoz képest, és a párt történetének leggyengébb tartományi választási eredménye, mind a 16 tartományt együttvéve. Az FDP-nek a szászországi tartományi gyűlésbe sem sikerült bekerülnie, a szavazatok 4,5 százalékát szerezték meg. A választási részvételi arány 49,2 százalékról 66,6 százalékra emelkedett Szászországban.

Forrás: MTI; Vezető kép: MTI/EPA/Jens Schlüter

PestiSracok facebook image
Ajánljuk még

Kegyetlenül megkínozta, agyonverte, majd elásta hajléktalan áldozatait Dragan Bajic és bandája a csepeli eperföldön (videó) - a 20 éves NNI ügyeiből (4. rész)

Az alvilág titkai 2024 július 6.
Az idén 20 éve alakult NNI kiemelkedő nyomozásaiból válogattunk, a csepeli eperföldi sorozatgyilkosság ügyét mutatjuk be sorozatunk 4. részében. Több, mint 100 év fegyházat kapott 2016-ban a szerb börtönből megszökött Dravan Bajic és magyar hajléktalanokból álló bandája, a csepeli eperföldi sorozatgyilkosság elkövetői. Egy diósdi fiatalembert és egy négy fős nyáregyházi hajléktalan családot kínoztak meg bestiálisan, meggyilkolták őket, majd a holttesteket megégették, a diósdi áldozat maradványait a Dunába dobták, a család tagjainak maradványait az eperföld melletti erdőben elásták. A csepeli halálbrigád lebukását az összevert, megkínzott, majd félig elásott erdélyi M. Mátyásnak köszönhetik. M. kiásta magát, és a rendőrségen elmondott mindent.

Simlis szélhámos, vagy áldozat? - Gál László, a magyar futball örök túlélője

Sport exkluzív 2019 május 17.
A magyar foci mindig kitermelte magából a zavarosban halászó holdudvarát; különösen igaz volt ez a kilencvenes évekre, de még a 2000-es évek sem feltétlenül a nyugalomról szóltak. Rengeteg adócsalási és bundaügy rontotta az amúgy is egyre mélyebb morális és szakmai szinten álló hazai futball renoméját; kalandorok és menedzsernek álcázott csalók szálldostak dögkeselyűként, és markoltak ki annyi pénzt a fociból, amennyit csak tudtak. Időnként most is kiesik egy-egy csontváz a szekrényből, azonban a jelenlegi viszonyokból visszatekintve félelmetes volt ez az időszak. Sok emblematikus figurára emlékszünk, akik így vagy úgy részt vettek ebben a kavalkádban: az egyikük Gál László, aki megfordult a Fradiban technikai igazgatóként, a Videotonban és a Honvédban ügyvezető igazgatóként, szerepet vállalt a Vasasnál is, jelenleg pedig az Ózdi FC elnöke. Gált folyamatosan zavaros ügyek követték, adócsalási botrányok és gyanúsítások, legutóbb pedig az Ózdnál is furcsa pénzügyi szituációba kerültek, melyben tudomásunk szerint az MLSZ vizsgálatot rendelt el és a NAV is nyomozást indított. A PestiSrácok.hu személyesen is beszélt Gál Lászlóval, aki szerint személye mindenhol csípte valaki szemét, többször kvázi balek volt, és vele próbálták elvitetni a balhét. Vajon mindig rosszkor volt rossz helyen, vagy ügyeskedő, simlis bajkeverő, aki mindenhol igyekezett kibújni a felelősségre vonás alól, és új helyen folytatni az üzelmeit?