Pesti Srácok

Tartományi választás Németországban – Elveszítette többségét a kormánykoalíció

Tartományi választás Németországban – Elveszítette többségét a kormánykoalíció

Elveszítette többségét az eddig kormányzó koalíció, a bevándorlásellenes ellenzéki Alternatíva Németországnak (AfD) pedig előretört a németországi Brandenburgban és Szászországban tartott tartományi törvényhozási (Landtag-) választás hétfőn közölt hivatalos előzetes végeredménye szerint.

Brandenburgban a Német Szociáldemokrata Párt (SPD) és az egykori keletnémet állampárt utódszervezetéből kialakult Die Linke (Baloldal) koalíciójának nincs többsége a potsdami Landtagban, de a következő öt évben is hatalmon maradhatnak, ha bevonják a kormányzásba a Zöldeket. Az SPD a szavazatok 26,2 százalékát szerezte meg, ami 5,7 százalékpontos visszaesés az előző, 2014-ben tartott Landtag-választáson elért 31,9 százalékhoz képest, és a szociáldemokraták leggyengébb brandenburgi választási eredménye. Az AfD 23,5 százalékkal a második helyen végzett, ami 11,3 százalékponttal haladja meg az öt évvel ezelőtti 12,2 százalékot. A harmadik a Kereszténydemokrata Unió (CDU) 15,6 százalékkal, ami 7,4 százalékpontos csökkenés a 2014-es 23 százalékhoz képest. A negyedik helyre a Zöldek léptek elő; a baloldali irányultságú ökopárt a szavazatok 10,8 százalékát gyűjtötte össze, ami 4,6 százalékos erősödés az öt évvel ezelőtti 6,2 százalékhoz képest. A Baloldal a szavazatok 10,7 százalékát szerezte meg, ami 7,9 százalékpontos visszaesés a 2014-es 18,6 százalékhoz képest. Új szereplő a potsdami Landtagban a Szabad Választók (FW) pártja, amely a szavazatok 5 százalékát szerezte meg, éppen elérve a bejutási küszöböt. A liberális Szabad Demokrata Pártnak (FDP) nem sikerült visszajutni a tartományi gyűlésbe, a szavazatok 4,1 százalékát szerezték meg. A választási részvételi arány Brandenburgban 61,3 százalékra emelkedett a 2014-es 47,9 százalékról.

Szászországban a CDU és az SPD koalíciója veszítette el a többséget; szintén hatalmon maradhatnak, ha harmadik partnerként bevonják a Zöldeket. A CDU 32,1 százalékkal végzett az első helyen, ami 7,3 százalékpontos csökkenés a 2014-ben elért 39,4 százalékhoz viszonyítva, és a párt eddigi leggyengébb szászországi eredménye. Az AfD a szavazatok 27,5 százalékával szerezte meg a második helyet, ami 17,8 százalékponttal haladja meg az öt évvel ezelőtti 9,7 százalékot, és mind a 16 tartományt együttvéve a párt legjobb tartományi választási eredménye. A harmadik a Baloldal 10,4 százalékkal, ami 8,5 százalékpontos visszaesés az öt évvel ezelőtti 19 százalékhoz képest. A Zöldek 8,6 százalékot szereztek, 2,9 százalékponttal javítva az öt évvel ezelőtt elért 5,7 százalékos eredményüket. Az SPD alkotja a drezdai Landtag legkisebb frakcióját: a szavazatok 7,7 százalékát szerezték meg, ami 4,7 százalékpontos visszaesés a 2014-es 12,4 százalékhoz képest, és a párt történetének leggyengébb tartományi választási eredménye, mind a 16 tartományt együttvéve. Az FDP-nek a szászországi tartományi gyűlésbe sem sikerült bekerülnie, a szavazatok 4,5 százalékát szerezték meg. A választási részvételi arány 49,2 százalékról 66,6 százalékra emelkedett Szászországban.

Forrás: MTI; Vezető kép: MTI/EPA/Jens Schlüter

PestiSracok facebook image
Ajánljuk még

Kicsoda Veszprémi Jimmi, aki az energolosoknak is dolgozott egy bűnbánó pentító vallomása szerint? (videó)

Az alvilág titkai 2025 április 6.
Elfogta a rendőrség Veszprémi Jimmit, valamint három másik olyan gyanúsítottat, akik összefüggésbe hozhatók a '90-es évek leszámolásos, valamint olajos ügyeivel. A Nemzeti Védelmi Szolgálat (NVSZ) és a Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) nyomozói nem adják fel, az el nem évült ügyekben folyamatosan kutatják a bizonyítékokat. A történtek alapján kimondható: az elmúlt hónapokban újabb bizonyítékok kerültek elő a leszámolásos maffiaügyekben. Vélhetően újabb pentítók szólalhattak meg. Kicsoda Veszprémi Jimmi, akire már 2000-ben rávallott egy maffiózó?

Csurka István igazsága – és tévedése

Vezércikk 2020 május 26.
„A Pistának sok mindenben igaza van” – mondta egyszer Antall József, amire sem hívei, sem bírálói nem szívesen emlékeznek ma már. Csurka határozottabb fellépést szeretett volna nemcsak a baloldallal, de általában azokkal szemben, akiket ma politikai establishmentnek, globalista hatalmi elitnek nevezünk. Antall hívei, egykori közvetlen munkatársai közül sokan nem szívesen látják be, hogy maga a miniszterelnök nagyon is tisztában volt azon erők gonosz és veszélyes mivoltával, akikkel szemben ők ma jobb esetben naivan, a fejüket homokba dugóan megengedőek, rosszabb esetben kifejezetten a kegyeikre, vállveregetéseikre hajaznak. Gyűlölői pedig abban a hamis önigazolásban hergelik magukat és egymást, hogy ő is a „háttérhatalom” embere volt. (Valójában épp az ellenkezője: az ő személye akadályozta meg, hogy Magyarországon ellenállás nélkül mentsék át minden hatalmukat a posztkommunisták, váltsanak át komcsiból liberális bőrbe a „gyíkemberek”.)