Pesti Srácok

Tovább javult a német-magyar kapcsolatok megítélése

Tovább javult a német-magyar kapcsolatok megítélése

A Németország és Magyaroszág közötti kétoldalú kapcsolatok megítélése kölcsönösen kedvező az országokban, hiszen a németek 66 és a magyarok 61 százaléka szerint javult, vagy nem változott a bilaterális viszony az elmúlt két évben – derül ki a Nézőpont Intézet közvélemény-kutatásából, amelyet a Konrad-Adenauer-Stiftung magyarországi képviseletével együttműködve készített.

A két nemzet egymásról alkotott országképe bizakodásra ad okot: a németek kétharmadának (66 százalék) pozitív véleménye van Magyarországról, és a magyarok körében is magas szinten van (45 százalék) a németekről pozitív véleményt formálók aránya. A németek esetében egyértelműen javult a kétoldalú kapcsolatok megítélése, 2017-ben ugyanis 28, 2019-ben azonban már 42 százalékuk mondta azt, hogy jó véleménnyel van a német-magyar viszonyról. A magyar emberek körében ez magas szinten stabilizálódott az elmúlt években: 2017-ben 56, 2019-ben pedig 53 százalék mondta azt, hogy jó véleménye van a két ország közötti kapcsolatokról. A változás katalizátora a politikai kapcsolatok megítélésének javulása lehet a németek részéről. Az ő esetükben ugyanis 22 százalékkal többen mondták (57 százalék) most, mint két évvel ezelőtt, hogy szorosabbra kéne fűzni a német-magyar kapcsolatokat e téren, míg a magyarok részéről ebben nem történt érdemi változás (42 százalék a korábbi 41 helyett). Újabb közös pont a gazdasági relációk további erősítése: a németek 59, míg a magyarok 55 százaléka mondta azt, hogy a hagyományos erős német-magyar gazdasági kapcsolatokat még szorosabbra kéne fűzni. A németek egyre javuló Magyarország-képét bizonyítja az is, hogy a magyar kormány migrációs politikájával a korábbi 26 százalék helyett ma a németek 38 százaléka ért egyet. Sokat nyom a latba a Páneurópai Piknik 30. évfordulója alkalmából létrejött Merkel–Orbán-találkozó is. Teljes egyetértés mutatkozott ugyanis abban, hogy az akkori határnyitás pozitív cselekedet volt a magyarok részéről; a németek (64 százalék) és a magyarok (66 százalék) szerint is Németországnak hálásnak kell lennie a három évtizeddel ezelőtti cselekedetért.

Forrás: Nézőpont Intézet; Fotó: Horváth Péter Gyula/PS

PestiSracok facebook image

Ajánljuk még

Kicsoda Veszprémi Jimmi, aki az energolosoknak is dolgozott egy bűnbánó pentító vallomása szerint? (videó)

Az alvilág titkai 2025 április 6.
Elfogta a rendőrség Veszprémi Jimmit, valamint három másik olyan gyanúsítottat, akik összefüggésbe hozhatók a '90-es évek leszámolásos, valamint olajos ügyeivel. A Nemzeti Védelmi Szolgálat (NVSZ) és a Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) nyomozói nem adják fel, az el nem évült ügyekben folyamatosan kutatják a bizonyítékokat. A történtek alapján kimondható: az elmúlt hónapokban újabb bizonyítékok kerültek elő a leszámolásos maffiaügyekben. Vélhetően újabb pentítók szólalhattak meg. Kicsoda Veszprémi Jimmi, akire már 2000-ben rávallott egy maffiózó?

Csurka István igazsága – és tévedése

Vezércikk 2020 május 26.
„A Pistának sok mindenben igaza van” – mondta egyszer Antall József, amire sem hívei, sem bírálói nem szívesen emlékeznek ma már. Csurka határozottabb fellépést szeretett volna nemcsak a baloldallal, de általában azokkal szemben, akiket ma politikai establishmentnek, globalista hatalmi elitnek nevezünk. Antall hívei, egykori közvetlen munkatársai közül sokan nem szívesen látják be, hogy maga a miniszterelnök nagyon is tisztában volt azon erők gonosz és veszélyes mivoltával, akikkel szemben ők ma jobb esetben naivan, a fejüket homokba dugóan megengedőek, rosszabb esetben kifejezetten a kegyeikre, vállveregetéseikre hajaznak. Gyűlölői pedig abban a hamis önigazolásban hergelik magukat és egymást, hogy ő is a „háttérhatalom” embere volt. (Valójában épp az ellenkezője: az ő személye akadályozta meg, hogy Magyarországon ellenállás nélkül mentsék át minden hatalmukat a posztkommunisták, váltsanak át komcsiból liberális bőrbe a „gyíkemberek”.)