Pesti Srácok

Életfogytiglan vár a soroksári futónő gyilkosára

Életfogytiglan vár a soroksári futónő gyilkosára

A Fővárosi Törvényszék hétfőn perelőkészítő ülésen kezdi tárgyalni a soroksári futónő 2013-ban történt meggyilkolása miatt indult büntetőügyet - írja a Magyar Nemzet.

A lap emlékeztet: a vádlott, R. Szilveszter csak öt évvel a gyilkosság után került képbe, miután egy hónappal a bestiális tett után betörések miatt elfogták, elítélték, és azóta is a büntetését töltötte. Aljas indokból, különös kegyetlenséggel elkövetett emberölés mellett nemi erőszakkal és kifosztással is megvádolta őt a Fővárosi Főügyészség, s a vádiratban beismerő vallomás esetén életfogytiglani fegyház kiszabását indítványozta a bíróságnak azzal, hogy legkorábban 30 év múlva lehessen csak feltételesen szabadlábra helyezni.

A hétfői perelőkészítő ülés feladata egyfelől az, hogy a bíróság megvizsgálja, törvényes-e a vád, illetve nincs-e más akadálya a tárgyalás lefolytatásának, másfelől pedig felajánlják a vádlottnak a beismerés lehetőségét. Amennyiben R. Szilveszter tagad, lefolytatják a bizonyítási eljárást. Az ügyet jól ismerő szakértőink szerint az életfogytiglani így is, úgy is meglesz, azaz a bizonyítékok elegendők az egyik legsúlyosabb büntetés kiszabásához. R. Szilveszter kirendelt védője, Lichi József azt mondta a Blikk bulvárlapnak, hogy teljes körű beismerésről szó sem lehet, hiszen álláspontja szerint védence nem ölte és nem erőszakolta meg a futónőt. A védő azt még hozzátette: elképzelhető, hogy R. a kifosztást beismeri, akinek a börtönben leadott tárgyai között megtalálták a futónőtől elvett mobiltelefont - írja a napilap.

Ismert, a nyomozóknak húsz nap híján öt évükbe tellett, hogy azonosítsák a 36 éves korában, Soroksár külterületén futás közben megölt asszony gyilkosát. R. Szilveszter 2013. október 23-a óta börtönben van, a 2020-ig tartó büntetését tölti. Lebukását az igazságügyi genetikai szakértői vizsgálatnak köszönheti. A bűnözőtől vett DNS, illetve a helyszínen talált biológiai nyomok megegyeznek, a nő testén, illetve a környezetében talált DNS-hordozó anyagmaradványok minden bizonnyal R. Szilveszteréi.
Az évek során a nyomozók több tucat verziót is megvizsgáltak. Konfliktusforrást kerestek, ami eldurvulhatott az emberölésig.

PestiSracok facebook image

Családi, munkahelyi, házasságon kívüli kapcsolatokat is vizsgáltak, valamint nyomozati szempontból a legrosszabb verzióra is felkészültek, arra, hogy ad hoc gyilkosság történt. Az áldozat életét feltérképezték az általános iskolától a munkahelyéig, az összes férfit keresték, aki az életében megjelenhetett. Ezeket a kapcsolatokat azonban fokozatosan kizárták, és a Nemzeti Nyomozó Iroda kiemelt ügyek főosztályán – a „döglött ügyek” specialistái – tavaly nyár elején arra jutottak, hogy vélhetően a területhez kötődik a bűncselekmény, vagyis olyan embert kezdtek keresni, aki a gyilkosság idején kötődött a gyilkosság helyszínéhez.

A környéken élők, az ott rendszeresen vagy alkalomszerűen megjelenők körét kellett feltérképezni. Az állandóan és ideiglenesen ott tartózkodó hajléktalanokat, sportolókat, alkalmi szexuális együttlétek férfi partnereit, a környék munkás­szállásain bejelentve lakók között a 20–55 éves férfiakat. Ez mintegy 330 ezer embert jelentett. Elszámoltatták a nemi erőszakok elkövetőit, és olyan bűnözőket is kerestek, akik valamilyen módon kapcsolhatók a helyszínhez.

Tavaly szeptemberben értesültek a nyomozók arról, hogy a börtönben ül egy férfi, akinek volt kötődése ehhez a területhez, ám a gyilkosság után távozott onnan. Az akkor 40 éves R. Szilvesztertől azonnal DNS-t vettek, és nem sokkal később bejelentették: megoldották a rejtélyt. Nem mellesleg azóta – függetlenül a soroksári ügytől – minden elítélttől DNS-azonosításra alkalmas mintát vesznek, amikor börtönbe kerülnek, hogy adott esetben összevethessék a bűncselekményekkel kapcsolatos DNS-mintákkal.

Forrás: Magyar Nemzet, fotó: MTI

Ajánljuk még

Állítólagos zaklató üzenetek miatt kilencedik hónapja tartják letartóztatásban Szöőr Annát, a Civil Jogász Bizottság volt tagját

Magyar ugar 2020 október 30.
Kafkai abszurdba fordult a patrióta jogász-pszichológus ügye. Szöőr Anna családi vitái fajultak el annyira, hogy jelenleg zaklatás vádjával áll bíróság előtt, nem először. A vád szerint jelenlegi férjét, korábbi házastársát, vele közös gyermekeinek keresztanyját és a család ügyvédjét árasztotta el kéretlen elektronikus levelekkel, üzenetekkel. Bár a védők és egyes szakértői megállapítások szerint még azt sem bizonyítható, hogy egyáltalán Szöőr Anna írta a sérelmezett üzeneteket, mégis tizenkét hónapra fogházba záratná az ügyészség. Bűnismétlés veszélyére való hivatkozással a Budai Központi Kerületi Bíróság idén február 18-án rendelte el a letartóztatását. Kilencedik hónapja tartják fogva, nyolcszemélyes cellában, köztörvényes, köztük életellenes bűncselekmények miatt letartóztatottakkal összezárva (ami persze nem meglepő, letartóztatás esetén bárki bárkivel egy cellába kerülhet - a szerk.). A tárgyalásokra szoros kéz- és lábbilincsben viszik, nem telefonálhat, nem fogadhat látogatókat, és védőinek a szabadlábra helyezését, illetve a kényszerintézkedés enyhítésére benyújtott indítványait rendszeresen lesöprik. "Az új büntetőeljárási törvény szigorúan szabályozza a letartóztatás, mint legszigorúbb kényszerintézkedés alkalmazását. Ezt a kényszerintézkedést csak a legvégső, különösen indokolt esetben rendelhetik el. Ami történik, előrehozott büntetésnek és beismerés, kikényszerítés meg nem engedett eszközének tűnik, olyan jogi nonszensz, amelyet az ügyet ismerő védők széles körének megdöbbenése és értetlensége kíséri" – mondta a PestiSrácok.hu-nak Gaudi-Nagy Tamás, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat vezetője, aki Szöőr Anna egyik védője is egyben, Molnár László Zsolt ügyvéd mellett. A jogász-pszichológus érdekében a Nemzeti Jogvédő Szolgálaton kívül a Lovas István Társaság és a Nemzetegyesítő Mozgalom is kiállt a napokban.

Csurka István igazsága – és tévedése

Vezércikk 2020 május 26.
„A Pistának sok mindenben igaza van” – mondta egyszer Antall József, amire sem hívei, sem bírálói nem szívesen emlékeznek ma már. Csurka határozottabb fellépést szeretett volna nemcsak a baloldallal, de általában azokkal szemben, akiket ma politikai establishmentnek, globalista hatalmi elitnek nevezünk. Antall hívei, egykori közvetlen munkatársai közül sokan nem szívesen látják be, hogy maga a miniszterelnök nagyon is tisztában volt azon erők gonosz és veszélyes mivoltával, akikkel szemben ők ma jobb esetben naivan, a fejüket homokba dugóan megengedőek, rosszabb esetben kifejezetten a kegyeikre, vállveregetéseikre hajaznak. Gyűlölői pedig abban a hamis önigazolásban hergelik magukat és egymást, hogy ő is a „háttérhatalom” embere volt. (Valójában épp az ellenkezője: az ő személye akadályozta meg, hogy Magyarországon ellenállás nélkül mentsék át minden hatalmukat a posztkommunisták, váltsanak át komcsiból liberális bőrbe a „gyíkemberek”.)