Pesti Srácok

Karácsony súlyosan eladósíthatja Budapestet

Karácsony súlyosan eladósíthatja Budapestet

Megtorpanhat a főváros fejlődése, illetve elszabadulhatnak Budapest kiadásai, ha Karácsony Gergely főpolgármester komolyan gondolta a kampányígéreteinek azonnali végrehajtását – hívta fel a figyelmet a Munkástanácsok.

Budapest gyors eladósításával, emellett a főváros fejlődésének hosszú távú megtorpanásával járhatnak Karácsony Gergely nemrég hivatalba lépett főpolgármester beígért intézkedései – jelezték a Magyar Nemzetnek szakszervezeti körökből. Karácsony legutóbb tegnap erősítette meg egy közszférával foglalkozó szakszervezeti fórumon, hogy mindent megtesznek a képviseletekkel annak érdekében, hogy a budapesti közszolgák bére emelkedjen, munkakörülményeik jelentősen javuljanak. Ugyanakkor az intézkedések pluszfedezetének előteremtéséről nem árult el részleteket.

– hangsúlyozta a lap megkeresésére Palkovics Imre. A Munkástanácsok Országos Szövetségének elnöke ugyanakkor figyelmeztetett: a fővárosi és a kerületi önkormányzatok vagyonának, adott esetben tartalékainak felélésével, a beruházások egy részének leállításával, majd a fejlesztésre és működésre szánt pénzek átcsoportosításával, végül akár jelentős kölcsönfelvétellel, tehát Budapest ismételt eladósításával járhat a közszolgák hosszú távú, a költségvetési egyensúlyt felborító béremelése, illetve az egyéb szociális intézkedések, mint a munkanélküliek ingyenes tömegközlekedése. Emlékezetes, Demszky Gábor, a főváros 2010 előtti vezetője a napokban már azt szorgalmazta, hogy el kell érni: Budapest a kormány megkerülésével közvetlenül forduljon külföldi pénzügyi források felé.

Emlékeztetett: a kormány korábban többször konszolidálta a 2010-es kormányváltás előtt eladósodott önkormányzatokat. Akkor világosan kijelentették, hogy a kerületek és a települések egyebek közt helyi adókból jutnak bevételekhez, és munkavállalóik bérezéséről is maguk határoznak a lehetőségekhez mérten. Arra is emlékeztetett, hogy a korábbi baloldali kormányok kölcsönökből finanszírozták a szociális és jóléti kiadások jelentős emelését, ami végső soron az önkormányzatok eladósodásához vezetett, és a lakosság életminősége sem javult.

Forrás: Magyar Nemzet; Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd

PestiSracok facebook image

Ajánljuk még

Vérrel írt üzenet, fegyverarzenál, eltévedt lövedék – Fokozódik a feszültség a déli határnál

Exkluzív 2023 szeptember 5.
Tovább súlyosbodott a helyzet a déli határunk szerb oldalán azóta, hogy Az Akta bemutatta a terrorista embercsempész bandák táborait, akiknek az egymással folytatott háborúja a helyi magyarok életét veszélyezteti. Ahogy riportunkban bemutattuk, afgán és észak- afrikai terrorista csoportok tanyáznak a Szabadka környéki erdőkben, sorozatlövő, gránátvető fegyverekkel és gránátokkal ellátva, és most már naponta vannak tűzharcok, lőnek és robbantanak, gyakran a lakóházak közelében. Ezek a bandák szervezik a napi több száz, Zágrábból a Délvidékre érkező illegális migráns továbbjuttatását. Az elmúlt napokban fokozódott az amúgy is tarthatatlan helyzet. A lövöldözések maradványait, lőszerhüvelyeket néhány tíz méterre a határtól százával találni – már a határon lőnek, miközben 300–400 fős csoportok invázióját irányítják neki a kerítésnek. És már nem létráznak: végigvágják a kerítést, azon tuszkolják át az embereket az akciót fegyveresekkel fedező embercsempészek. A PestiSrácok.hu számos exkluzív felvételt kapott a terroristákról és a felkutatásukra irányuló akciókról. Megtaláltuk a TikTokon az embercsempész bandák egymásnak szóló hadüzeneteit, különböző üzenetekkel ellátott videóit. Ezek a felvételek is jól mutatják, hogy elit terrorista csoportok háborúja dúl az embercsempész piacért, illetve területekért. A BIRN balkáni oknyomozó portálnak pedig a csoportok vezetőit is sikerült beazonosítania, és belső informátoraik által a területfelosztási harcok eseményeit is feltérképezték. Hat hónapon át tartó kutató-elemző munkájukból az is kiderül, hogy a marokkói és afgán bandák háborújához főleg Koszovóból albán bűnözői körök biztosítják a fegyvereket, méghozzá igencsak borsos áron.

A Közel-Kelet következő időzített bombája: a kurdok

Exkluzív 2016 július 22.
A Közel-Keleten gyakran összefolyik a külpolitika és a belpolitika, a vallási, etnikai és persze gazdasági érdekek mentén kitörő konfliktusokban sokszor követhetetlen, hogy ki kivel van és miért. Ebben az örök háborús térségben a híradásokat napok óta uraló Törökország az egyik legerősebb játékos. Most a puccs a húzótéma, ám Erdoğan elnök külföldön és belföldön egyaránt olyan aktív politikát folytat, hogy mindig történik valami az országával. Van azonban valami, amin mindig megakad a törökök szeme, bármelyik közel-keleti szomszédjuk felé néznek: a kurdok. A török-szír-iraki-iráni határvidéken élő 30-40 milliós lélekszámú népnek nincs saját állama, ez pedig olyan feszültségeket szül folyamatosan, hogy akár ők lehetnek a jövőbeli híradók főszereplői.