Pesti Srácok

Katalán válság – Kilenc függetlenségi vezetőt ítéltek börtönbüntetésre zendülés miatt

Katalán válság – Kilenc függetlenségi vezetőt ítéltek börtönbüntetésre zendülés miatt

Zendülés miatt kilenc katalán függetlenségi vezetőt ítélt a spanyol legfelsőbb bíróság kilenc és tizenhárom év közötti börtönbüntetésre hétfőn közzétett ítéletében. A héttagú bírói testület egyhangú döntése értelmében a legmagasabb büntetést Oriol Junqueras, volt katalán elnökhelyettes kapta, akit közpénz hűtlen kezelésének bűncselekményében is bűnösnek találtak.

Zendülés közpénz hűtlen kezelése miatt Raül Romeva, Jordi Turull és Dolors Bassa volt katalán kormánytagokra tizenkét éves börtönbüntetést szabtak ki. Joaquin Forn és Josep Rull büntetése tíz év hat hónap, Carme Forcadell, volt katalán parlamenti elnök tizenegy és fél év, mert a bíróság szerint zendülést követtek el, amely közrendellenes bűncselekménynek számít a spanyol jogban. Jordi Sánchez és Jordi Cuixart, a Katalán Nemzetgyűlés és az Ómnium Cultural civil politikai szervezet egykori vezetőit szintén zendülés bűncselekményében találták bűnösnek, és kilenc év börtönre ítélték őket. Nem kell börtönbe vonulnia Santi Villa, Meritxell Borras és Carles Mundó volt katalán kormánytagoknak, akiket pénzbüntetéssel sújtottak engedetlenség bűncselekménye miatt. Tíz hónapon keresztül napi kétszáz eurót kell fizetniük, ami összesen meghaladja a hatvanezer eurót. Az összes vádlottat eltiltották a közügyek gyakorlásától, börtönbüntetésükkel megegyező időre. A pénzbüntetésre ítélt három politikus esetében ez egy év nyolc hónap.

A bíróság indoklása szerint mindannyian kezdettől fogva tisztában voltak azzal, hogy jogilag életképtelen népszavazást terjesztettek elő, amelyet azonban úgy mutattak be, mint amely elvezet a független katalán köztársasághoz. A katalán parlament döntéseivel pedig a jogszerűség látszatát igyekeztek megteremteni, elhitetve az emberekkel, hogy szavazatukkal hozzájárulnak a köztársaság megteremtéséhez. A vádlottak összehangolt stratégia részeként, politikai nyomásgyakorlás céljával, civil politikai szervezetekkel összefogva mozgósították a lakosságot, hogy így gyakoroljanak politikai nyomást – érvelt a bíróság. Az ítélet szerint az erőszakos események elégtelenek voltak a tényleges területi függetlenség és az alkotmány hatályon kívül helyezésének kikényszerítéséhez, ezért a bíróság elvetette az alkotmányos rend ellen irányuló, huszonöt év börtönnel sújtható lázadás bűncselekményét, amelyet az ügyészség kezdeményezett eredetileg. A 2017. október 1-jén alkotmányellenesen megtartott és rendőri erőszakba torkollott függetlenségi népszavazás, valamint a katalán függetlenségi nyilatkozat elfogadása miatt indult perben tizenketten kerültek a vádlottak padjára, közülük kilencen előzetes letartóztatásban vannak, többen csaknem két éve. A februárban kezdődött perben a legfelsőbb bíróság ötvenkét tárgyalást tartott és több, mint négyszáz tanút hallgatott meg, közöttük Mariano Rajoyt, Spanyolország volt miniszterelnökét. Az eljárásban a vádlottak ártatlannak vallották magukat az ellenük felhozott vádpontokban.

PestiSracok facebook image

– fogalmazott Junqueras. Carles Puigdemont, leváltott katalán elnök és egykori kormányának vele együtt külföldre menekült négy tagja ebben az eljárásban nem ült a vádlottak padján, mivel a spanyol bíróság által kért kiadatásukat Belgiumban és Németországban is elutasították, Spanyolországban viszont elfogatóparancs van érvényben ellenük. A volt elnök Twitter-oldalán szörnyűnek nevezte, hogy összesen száz év börtönt kaptak a katalán politikusok.

– írta Puigdemont. Az ítélet nyilvánosságra hozatalát követően tüntetések kezdődtek Katalónia-szerte. A várható megmozdulások miatt korábban megerősítették a hatósági jelenlétet több vasútállomáson, a barcelonai repülőtéren, bírósági és állami intézmények épületeinél. Quim Torra függetlenségpárti katalán elnök elmarasztaló ítélet esetére már korábban békés utcai megmozdulásokra, polgári engedetlenségre bíztatott. A Katalán Nemzetgyűlés külföldön tervez demonstrációkat a spanyol nagykövetségek előtt, például Londonban és Brüsszelben.

Forrás: MTI; Fotó: EFE/Emilio Naranjo

Ajánljuk még

A patriotizmus maga a lázadás - Lajkó Fanni és Szűcs Gábor a Polbeatben

‎Polbeat 2024 december 16.
A mai világ arról szól, hogy egyáltalán ne legyenek nemzetek, ebben pedig a patriotizmus eszméje maga a lázadás. Nemigen maradt olyan uniós tagállam, ahol annyira hazaszeretők az emberek, mint mi, magyarok. Szerencsések vagyunk, hiszen Nyugat-Európában már kevert a társadalom, s lényegében nincs az embereknek nemzettudata - mondta a Polbeat című műsorunkban Lajkó Fanni, jogász az Alapjogokért Központ elemzője, aki másik vendégünkhöz, Szűcs Gábor jogász-elemzőhöz hasonlóan a Nemzeti Ellenállás Mozgalom alapító tagja. Szűcs Gábor ugyanerről így fogalmazott: nem elég önmagában, ha politikusok állnak ki egy ügy mellett, "nekünk is meg kell mutatni, hogy mi a fontos, mert a mi életünkről van szó". Huth Gergely kérdéseire elhangzott az is: Magyar Péter csak epizódszereplő lehet, előbb-utóbb el fog bukni és ezt ő is érzi.

Éles lőszerek és beütött, csuklyás alakok a tévészékház ostrománál – Császár Attila volt a Polbeat vendége

‎Polbeat 2023 március 11.
Hiába híresztelték az ellenkezőjét, azaz, hogy a 2006. szeptember 18-i tévéostrom idején a Hír TV és a mögötte állók szándékosan irányították a tömegeket, valójában mi oda mentünk, ahol a drámai események zajlottak, még a közvetlen feletteseinkkel sem volt idő egyeztetni róla. Gyűjtöttük az információkat az utca történéseiről, megvolt a technikánk, hogy ország-világ élőben követhesse azokat, tehát (sajnos egyedüliként a magyar médiában) a munkánkat végeztük – mondta a Polbeatben a Nézőpont Intézet Jótollú Magyar Újságíró-díjával frissen kitüntetett Császár Attila, aki az MTVA-nál, a Hír TV-nél és az Echo TV-nél végzett bő három évtizedes riporteri, szerkesztő-műsorvezetői munkájával érdemelte ki a kuratórium elismerését. Huth Gergely a műsorban lejátszotta azt az először a PestiSrácok.hu-n bemutatott, drámai belső rádiófelvételt, amelyen a lángoló tévészékházban minden bizonnyal szándékosan magukra hagyott rendőrök kiabálnak kétségbeesetten. Császár Attila válaszul kifejtette sok év oknyomozó riporteri munkája révén megalkotott teóriáját Gyurcsányék akkori, ördögi tervéről. Stefka István pedig a közös médiaháborús élményeket elevenítette fel "Csaszival", hiszen mindketten megtapasztalták, hogy milyen a sajtószabadság "balliberális" módra, amikor 1994-ben a visszatérő MSZP–SZDSZ-hatalom úgy rúgatta ki őket azonnali hatállyal a Magyar Televízióból, hogy még a hivatalos vezetőváltást sem várták ki.