Pesti Srácok

Kétezer diák vett részt a Terror Háza Múzeum rendhagyó történelemóráin

Kétezer diák vett részt a Terror Háza Múzeum rendhagyó történelemóráin

Mintegy kétezer diák vett részt öt nap alatt az Elmondjuk, hogy tudd! elnevezésű rendhagyó történelemórákon a Terror Háza Múzeumban. A tanulók az egész országból – Nyíregyházáról, Mezőberényről, Szigetszentmiklósról, Kisújszállásról, Üllőről, Dunaújvárosról, Esztergomról, Budaörsről, Monorról –, valamint budapesti általános- és középiskolákból érkeztek – mondta Tallai Gábor, a Terror Háza Múzeum programigazgatója kedden az MTI-nek.

Az október 15. és 17. között, valamint október 22-én napközben, 10-től 17 óráig tartott ingyenes, ismeretterjesztő előadások témája ezúttal a 30 éve szabadon emlékév jegyében a rendszerváltoztatást, a harminc évvel ezelőtt történt eseményeket járta körül. A Terror Háza Múzeum történészei többek között a rendszerváltoztatás jelképeiről, a temesvári 1989-es véres forradalomról, a Páneurópai Piknikről, a megszálló szovjet csapatok kivonásáról, a rendszerváltoztatást megelőző változásokról és az első szabad választásokról tartottak előadásokat a történelem iránt érdeklődő felsősöknek és gimnazistáknak. Tallai Gábor megjegyezte: a harminc évvel ezelőtti eufórikus eseménysorozat emléke napjainkra mintha fakulni kezdett volna; ez ellen is próbálnak hatni.

– fejtette ki a programigazgató.

PestiSracok facebook image

A mostani rendhagyó történelemórákhoz is kapcsolódva hétfőn elindult a Budapest 1956 applikáció, amely a kiterjesztett valóság alkalmazásával, interaktív elemekkel és korabeli dokumentumokkal mutatja be a forradalom és szabadságharc eseményeit. A magyar és angol nyelvű alkalmazás segítségével a fontos helyszíneihez lehet eljutni, ahol korabeli filmek, körpanorámás látképek, animált figurák és számos feladat felhasználásával lehet teljesebb képet kapni a történtekről.

A múzeumban már tíz éve szerveznek rendhagyó történelemórákat; ezeken húszezer diákot fogadtak. Tallai Gábor elmondta, hogy minden évben legalább két alkalommal, egyenként három-négy napon át zajlanak ilyen órák, a kommunizmus áldozatainak emléknapjához, február 25-höz, illetve 1956 októberének évfordulójához időzítve. A sorozat tovább folytatódik. Szintén az emlékévhez kapcsolódva a 30 éve szabadon című tablókiállítás a nap bármely időszakában ingyenesen megtekinthető a Terror Háza Múzeum előtt.

Forrás: MTI; Fotó: MTI

Ajánljuk még

Jobba Gabi színésznő tragikus élete és öngyilkossága – Kik „vették el tőle a levegőt”?

Magyar ugar 2021 január 9.
Jobba Gabi hatalmas csillaga volt a Kádár-rendszernek, Aczél egyik kedvenc írója, Gyurkó László is támogatta, valamint az az Erdős Péter, akinek az egyik kedvese volt. Mégis öngyilkos lett, tragikusan fiatalon, mindössze harminchat évesen. „Nincs több erőm ezzel a lelki nyomorúsággal élni és nem akarok tovább senkinek a terhére lenni” – írta utolsó levelében, míg Gyurkó arra célzott, valakik tönkretették, elvették tőle a levegőt. Mi történhetett? Tóth Eszter Zsófia történész tragikus életének és halálának járt utána.

Kicsoda Veszprémi Jimmi, aki az energolosoknak is dolgozott egy bűnbánó pentító vallomása szerint? (videó)

Az alvilág titkai 2025 április 6.
Elfogta a rendőrség Veszprémi Jimmit, valamint három másik olyan gyanúsítottat, akik összefüggésbe hozhatók a '90-es évek leszámolásos, valamint olajos ügyeivel. A Nemzeti Védelmi Szolgálat (NVSZ) és a Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) nyomozói nem adják fel, az el nem évült ügyekben folyamatosan kutatják a bizonyítékokat. A történtek alapján kimondható: az elmúlt hónapokban újabb bizonyítékok kerültek elő a leszámolásos maffiaügyekben. Vélhetően újabb pentítók szólalhattak meg. Kicsoda Veszprémi Jimmi, akire már 2000-ben rávallott egy maffiózó?

Csurka István igazsága – és tévedése

Vezércikk 2020 május 26.
„A Pistának sok mindenben igaza van” – mondta egyszer Antall József, amire sem hívei, sem bírálói nem szívesen emlékeznek ma már. Csurka határozottabb fellépést szeretett volna nemcsak a baloldallal, de általában azokkal szemben, akiket ma politikai establishmentnek, globalista hatalmi elitnek nevezünk. Antall hívei, egykori közvetlen munkatársai közül sokan nem szívesen látják be, hogy maga a miniszterelnök nagyon is tisztában volt azon erők gonosz és veszélyes mivoltával, akikkel szemben ők ma jobb esetben naivan, a fejüket homokba dugóan megengedőek, rosszabb esetben kifejezetten a kegyeikre, vállveregetéseikre hajaznak. Gyűlölői pedig abban a hamis önigazolásban hergelik magukat és egymást, hogy ő is a „háttérhatalom” embere volt. (Valójában épp az ellenkezője: az ő személye akadályozta meg, hogy Magyarországon ellenállás nélkül mentsék át minden hatalmukat a posztkommunisták, váltsanak át komcsiból liberális bőrbe a „gyíkemberek”.)