Pesti Srácok

Netanjahu visszaadta kormányalakítási megbízását az államelnöknek

Netanjahu visszaadta kormányalakítási megbízását az államelnöknek

Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök visszaadta a kormányalakításra szóló megbízását Reuven Rivlin államelnöknek, aki bejelentette, hogy Beni Gancot, a centrista Kék-fehér párt elnökét kéri majd fel az új kabinet megalakítására – jelentette hétfő este az izraeli média.

Netanjahu két nappal a rendelkezésére álló 28 nap lejárta előtt telefonon értesítette az államelnök hivatalát a kormányalakításra szóló megbízatás visszaadásáról, miután az idei második előrehozott választást követő bő egy hónap alatt nem sikerült kormányképes többséget létrehoznia a 120 tagú kneszetben. A Jediót Ahronót című újság honlapja, az Ynet értesülése szerint Rivlin már kedden, újabb tanácskozás összehívása nélkül felkérheti Beni Gancot az új kormány létrehozására, amihez Gancnak is 28 nap áll majd rendelkezésére.

Benjámin Netanjahu videoüzenetben jelentette be, hogy az elmúlt huszonhat napban szüntelenül egy széles nemzeti egységkormány létrehozásán dolgozott, amely magában foglalná a Likud párt vallásos szövetségeseit, valamint a rivális Kék-fehér pártot, de kísérletei meghiúsultak, mert Beni Ganc megtagadta a tárgyalásokon való részvételt és a személyes találkozót vele. A közszolgálati rádió szerint Ganc az első kormányalakítási konzultációt mégis éppen Benjámin Netanjahuval készül lefolytatni, ezt követően pedig a Netanjahu miniszterelnöki szerepéhez ragaszkodó, jobboldali-vallásos tömörülés többi pártjait invitálja majd egyeztetésre. A rádió úgy tudja, hogy a megbeszéléseken Ganc elsősorban arra fog törekedni, hogy kapcsolatokat építsen ki a mindeddig csakis Netanjahu mellé álló pártokkal, és ha nem is sikerül részvételükkel kormányt alakítania, akkor ezek a kötelékek jól jöhetnek majd az "utolsó huszonegy napban", vagyis Ganc esetleges kormányalakítási kudarca után, amikor három hétig elvileg a kneszet bármely képviselője megszerezheti írásban a többség, vagyis hatvanegy képviselő támogatását egy új kormányhoz. A Kék-fehér párt választási ígérete egy liberális egységkormány megalakítása volt az együtt már többséget alkotó, eddig kormányzó jobboldali Likud és a centrista Kék-fehér párt részvételével, és esetleg további pártok bevonásával.

Az izraeli médiában megszólaltatott elemzők ugyanakkor számos alkalommal felvázolták egy Ganc vezette kisebbségi kormány megalakulásának lehetőségét is, amelyben a Kék-fehér párt a két baloldali párttal, a szociáldemokrata Munkapárt-Híd választási szövetséggel, valamint a baloldali liberális Demokratikus Táborral lépne koalícióra, amit kívülről támogatna a kneszetben a szavazásokon az arab pártok Közös Lista nevű párttömörülése és Avigdor Liberman jobboldali Izrael a Hazánk nevű pártja. Ez a kisebbségi kormányzás az elemzők szerint csak addig tartana, ameddig a Likuddal sikerülne létrehozni a nagykoalíciót, amire akkor érnének meg a feltételek, ha Netanjahu tisztázná magát a korrupciós vádak alól. Aviháj Mandelblitt államügyész várhatóan novemberben dönt az esetleges vádemelésről, vagy a vádak ejtéséről. Ha Gancnak sem sikerülne létrehoznia az új izraeli kabinetet az erre rendelkezésére álló négy hét alatt, majd a további háromhetes időszakban sem születik meg az új kormány, akkor automatikusan új választásokat írnak ki Izraelben, várhatóan februárban vagy márciusban.

PestiSracok facebook image

Idén kétszer rendeztek előrehozott választásokat Izraelben. Először április 9-én, amely után Benjámin Netanjahu nem tudott kormányt alakítani, mert Avigdor Liberman megtagadta részvételét kabinetjében, és nélküle mindössze hatvan képviselő támogatását sikerült megszereznie. Ekkor Netanjahu a kneszetben új választások kiírását szorgalmazta a felkérés visszaadása helyett annak reményében, hogy eggyel több, hatvanegy mandátumot szerezve létrehozhatja majd újabb jobboldali-vallásos kabinetjét. A szeptember 17-én megismételt parlamenti voksoláson azonban a Netanjahu mellett álló pártok csak ötvenöt mandátumot szereztek. A kormányfő támogatásukkal mégis elsőként kapott felkérést Rivlin elnöktől a kormányalakításra, miután Ganc mögé kevesebben sorakoztak fel. Így – várhatóan keddtől – Ganc próbálkozhat másodikként.

Forrás: MTI

Ajánljuk még

"Az árulók nem mi vagyunk, és nem én változtam, hanem Orbán" - Itt az exkluzív Csintalan-Vincze PS-interjú! (videókkal!)

Magyar ugar 2018 április 23.
Jajj, Istenem, ne hülyéskedj már, hogy Simicska Lajos záratta be a Magyar Nemzetet, meg a Lánchíd Rádiót. Értem én, hogy elzáratlan pénzcsapok özönével a hát mögött nehéz megérteni, de előbb, vagy utóbb mindenki megtanulja, hogy milyen ez, hogy adott esetben a hónap végén elfogyhat a lóvé és arról kell dönteni, hogy az egész család megy-e a levesbe - jelentette ki a PestiSrácok.hu-nak adott exkluzív páros interjúban Csintalan Sándor, aki lányával, a konzervatív értékeket valló és a Fidelitasban politizáló Vincze Emíliával beszélgetett portálunkkal. A Hír TV műsorvezetője, Simicska Lajos bizalmi embere elárulta, Simicska döntésébe nem volt beavatva, mert ilyen döntést neki kell meghoznia, de barátai és kollégái kerültek szörnyű helyzetbe. Csintalan szerint a G-napon az kockáztatott, aki a Magyar Nemzetnél, Lánchíd Rádiónál és a Hír TV-nél maradt. Szarvas Szilveszter ezzel kapcsolatban vitába szállt Csintalannal.

„Rákos daganat” – Simonyi András és a KGB-hez sorolt DIVSZ, avagy egy hálózati aranyifjú fantasztikus pályafutása

A Hálózat 2021 január 20.
Simonyi András ex-nagykövet különösen durva nyilatkozatot tett nemrégiben, amelyben „rákos daganatot” emlegetett. Pedig neki illene hallgatnia. Simonyi apja Dániában dolgozó „kereskedelmi tanácsos” volt a diktatúrában, a fiú nemzetközi iskolába járt, ahol remekül megtanult dánul és angolul. Bár egy kései interjú szerint már akkor rocker és lázadó volt, valójában hazatérve a KISZ-ben folytatta, elnyerte a támogatott fiataloknak járó AIESEC-ösztöndíjat, majd a Londonban megalapított, de a szovjetek által irányított DIVSZ munkatársa lett. Ma már tudjuk, hogy utóbbi a KGB alá tartozott. Ugyanitt dolgozott a mindig a talpára eső Fodros István vagy az az Elbert János, akit sokak szerint éppen a KGB tett el láb alól. Maga Simonyi tovább emelkedett, lázadóként az MSZMP-ben folytatta, a nyolcvanas években már az Állami Ifjúsági Bizottság „nemzetközi osztályának” vezetőjeként ment Bécsbe. Elképesztő, de rendszerszerű, hogy a NATO brüsszeli központja mellé akkreditált nagykövet lett belőle 1995-ben, hogy az szt-tiszt Medgyessy Péter miniszterelnökségének idejétől (2002) az egykori ősellenségnél, washingtoni nagykövetként folytassa. Érdekes, hogy van-e bizonyíték a beszervezettségére? Nem igazán, nem ettől volt a hálózat egyik megfutatott aranyifjúja.