Pesti Srácok

Netanjahu visszaadta kormányalakítási megbízását az államelnöknek

Netanjahu visszaadta kormányalakítási megbízását az államelnöknek

Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök visszaadta a kormányalakításra szóló megbízását Reuven Rivlin államelnöknek, aki bejelentette, hogy Beni Gancot, a centrista Kék-fehér párt elnökét kéri majd fel az új kabinet megalakítására – jelentette hétfő este az izraeli média.

Netanjahu két nappal a rendelkezésére álló 28 nap lejárta előtt telefonon értesítette az államelnök hivatalát a kormányalakításra szóló megbízatás visszaadásáról, miután az idei második előrehozott választást követő bő egy hónap alatt nem sikerült kormányképes többséget létrehoznia a 120 tagú kneszetben. A Jediót Ahronót című újság honlapja, az Ynet értesülése szerint Rivlin már kedden, újabb tanácskozás összehívása nélkül felkérheti Beni Gancot az új kormány létrehozására, amihez Gancnak is 28 nap áll majd rendelkezésére.

Benjámin Netanjahu videoüzenetben jelentette be, hogy az elmúlt huszonhat napban szüntelenül egy széles nemzeti egységkormány létrehozásán dolgozott, amely magában foglalná a Likud párt vallásos szövetségeseit, valamint a rivális Kék-fehér pártot, de kísérletei meghiúsultak, mert Beni Ganc megtagadta a tárgyalásokon való részvételt és a személyes találkozót vele. A közszolgálati rádió szerint Ganc az első kormányalakítási konzultációt mégis éppen Benjámin Netanjahuval készül lefolytatni, ezt követően pedig a Netanjahu miniszterelnöki szerepéhez ragaszkodó, jobboldali-vallásos tömörülés többi pártjait invitálja majd egyeztetésre. A rádió úgy tudja, hogy a megbeszéléseken Ganc elsősorban arra fog törekedni, hogy kapcsolatokat építsen ki a mindeddig csakis Netanjahu mellé álló pártokkal, és ha nem is sikerül részvételükkel kormányt alakítania, akkor ezek a kötelékek jól jöhetnek majd az "utolsó huszonegy napban", vagyis Ganc esetleges kormányalakítási kudarca után, amikor három hétig elvileg a kneszet bármely képviselője megszerezheti írásban a többség, vagyis hatvanegy képviselő támogatását egy új kormányhoz. A Kék-fehér párt választási ígérete egy liberális egységkormány megalakítása volt az együtt már többséget alkotó, eddig kormányzó jobboldali Likud és a centrista Kék-fehér párt részvételével, és esetleg további pártok bevonásával.

Az izraeli médiában megszólaltatott elemzők ugyanakkor számos alkalommal felvázolták egy Ganc vezette kisebbségi kormány megalakulásának lehetőségét is, amelyben a Kék-fehér párt a két baloldali párttal, a szociáldemokrata Munkapárt-Híd választási szövetséggel, valamint a baloldali liberális Demokratikus Táborral lépne koalícióra, amit kívülről támogatna a kneszetben a szavazásokon az arab pártok Közös Lista nevű párttömörülése és Avigdor Liberman jobboldali Izrael a Hazánk nevű pártja. Ez a kisebbségi kormányzás az elemzők szerint csak addig tartana, ameddig a Likuddal sikerülne létrehozni a nagykoalíciót, amire akkor érnének meg a feltételek, ha Netanjahu tisztázná magát a korrupciós vádak alól. Aviháj Mandelblitt államügyész várhatóan novemberben dönt az esetleges vádemelésről, vagy a vádak ejtéséről. Ha Gancnak sem sikerülne létrehoznia az új izraeli kabinetet az erre rendelkezésére álló négy hét alatt, majd a további háromhetes időszakban sem születik meg az új kormány, akkor automatikusan új választásokat írnak ki Izraelben, várhatóan februárban vagy márciusban.

PestiSracok facebook image

Idén kétszer rendeztek előrehozott választásokat Izraelben. Először április 9-én, amely után Benjámin Netanjahu nem tudott kormányt alakítani, mert Avigdor Liberman megtagadta részvételét kabinetjében, és nélküle mindössze hatvan képviselő támogatását sikerült megszereznie. Ekkor Netanjahu a kneszetben új választások kiírását szorgalmazta a felkérés visszaadása helyett annak reményében, hogy eggyel több, hatvanegy mandátumot szerezve létrehozhatja majd újabb jobboldali-vallásos kabinetjét. A szeptember 17-én megismételt parlamenti voksoláson azonban a Netanjahu mellett álló pártok csak ötvenöt mandátumot szereztek. A kormányfő támogatásukkal mégis elsőként kapott felkérést Rivlin elnöktől a kormányalakításra, miután Ganc mögé kevesebben sorakoztak fel. Így – várhatóan keddtől – Ganc próbálkozhat másodikként.

Forrás: MTI

Ajánljuk még

A patriotizmus maga a lázadás - Lajkó Fanni és Szűcs Gábor a Polbeatben

‎Polbeat 2024 december 16.
A mai világ arról szól, hogy egyáltalán ne legyenek nemzetek, ebben pedig a patriotizmus eszméje maga a lázadás. Nemigen maradt olyan uniós tagállam, ahol annyira hazaszeretők az emberek, mint mi, magyarok. Szerencsések vagyunk, hiszen Nyugat-Európában már kevert a társadalom, s lényegében nincs az embereknek nemzettudata - mondta a Polbeat című műsorunkban Lajkó Fanni, jogász az Alapjogokért Központ elemzője, aki másik vendégünkhöz, Szűcs Gábor jogász-elemzőhöz hasonlóan a Nemzeti Ellenállás Mozgalom alapító tagja. Szűcs Gábor ugyanerről így fogalmazott: nem elég önmagában, ha politikusok állnak ki egy ügy mellett, "nekünk is meg kell mutatni, hogy mi a fontos, mert a mi életünkről van szó". Huth Gergely kérdéseire elhangzott az is: Magyar Péter csak epizódszereplő lehet, előbb-utóbb el fog bukni és ezt ő is érzi.

Éles lőszerek és beütött, csuklyás alakok a tévészékház ostrománál – Császár Attila volt a Polbeat vendége

‎Polbeat 2023 március 11.
Hiába híresztelték az ellenkezőjét, azaz, hogy a 2006. szeptember 18-i tévéostrom idején a Hír TV és a mögötte állók szándékosan irányították a tömegeket, valójában mi oda mentünk, ahol a drámai események zajlottak, még a közvetlen feletteseinkkel sem volt idő egyeztetni róla. Gyűjtöttük az információkat az utca történéseiről, megvolt a technikánk, hogy ország-világ élőben követhesse azokat, tehát (sajnos egyedüliként a magyar médiában) a munkánkat végeztük – mondta a Polbeatben a Nézőpont Intézet Jótollú Magyar Újságíró-díjával frissen kitüntetett Császár Attila, aki az MTVA-nál, a Hír TV-nél és az Echo TV-nél végzett bő három évtizedes riporteri, szerkesztő-műsorvezetői munkájával érdemelte ki a kuratórium elismerését. Huth Gergely a műsorban lejátszotta azt az először a PestiSrácok.hu-n bemutatott, drámai belső rádiófelvételt, amelyen a lángoló tévészékházban minden bizonnyal szándékosan magukra hagyott rendőrök kiabálnak kétségbeesetten. Császár Attila válaszul kifejtette sok év oknyomozó riporteri munkája révén megalkotott teóriáját Gyurcsányék akkori, ördögi tervéről. Stefka István pedig a közös médiaháborús élményeket elevenítette fel "Csaszival", hiszen mindketten megtapasztalták, hogy milyen a sajtószabadság "balliberális" módra, amikor 1994-ben a visszatérő MSZP–SZDSZ-hatalom úgy rúgatta ki őket azonnali hatállyal a Magyar Televízióból, hogy még a hivatalos vezetőváltást sem várták ki.