Pesti Srácok

Orbán Viktor: Lezsák Sándor a magyar nemzeti kultúra szószólója

Orbán Viktor: Lezsák Sándor a magyar nemzeti kultúra szószólója

A magyar nemzeti kultúra szószólójának nevezte Lezsák Sándort Orbán Viktor kormányfő, aki a Magyar Érdemrend nagykeresztje polgári tagozat kitüntetést adta át csütörtökön a Karmelita kolostorban az Országgyűlés alelnökének, József Attila-díjas költőnek, a Nemzeti Fórum, a Bethlen Gábor Alapítvány és a Mindszenty Társaság elnökének, a Lakitelek Népfőiskola alapítójának. A miniszterelnök az egész magyar nemzet hálája jelének nevezte a kitüntetést, egyúttal 70. születésnapja alkalmából is köszöntötte Lezsák Sándort.

Méltatásában a miniszterelnök kiemelte: Lezsák Sándor azon dolgozik, hogy visszaadja a magyarság önbecsülését az egész Kárpát-medencében, mert enélkül nincs jövő, a nemzet önbecsülése pedig az egyes emberek önbecsüléséből adódik.

– fűzte hozzá.

PestiSracok facebook image

Az ünnepségen Havasi Bertalan, a Miniszterelnöki Sajtóirodát vezető helyettes államtitkár ismertette: Áder János köztársasági elnök a miniszterelnök előterjesztésére adományozta a kitüntetést Lezsák Sándornak a rendszerváltoztatás harmincadik évfordulója alkalmából a szabad Magyarország megteremtésében és a hazai demokrácia kereteinek kialakításában, többek között a lakiteleki találkozók megszervezésével vállalt szerepe, valamint több évtizedes, közmegbecsülésnek örvendő közéleti pályája elismeréseként.

Orbán Viktor úgy fogalmazott: régi adósságát törleszti Magyarország, amikor a nagykeresztet átadja Lezsák Sándornak. Megjegyezte: történelmi faktum, hogy 1987-ben az ő kertjéből indult útjára a rendszerváltás, ugyanakkor Lezsák Sándor nem ezért kapja meg az elismerést, hanem azért, amit végigvitt és befejezett.

– mutatott rá a kormányfő. A miniszterelnök kiemelte: ragyogó közéleti életpályája és jelentős irodalmi életműve mellett Lezsák Sándor most is a három évtizeddel ezelőtti lendülettel és határozottsággal dolgozik, sokadszor tölti be többek közt az Országgyűlés alelnöki tisztjét, irányítja a népfőiskolai mozgalmat és viszi tovább a Mindszenty Társaság ügyeit. A kormányfő szerint sokan a magyar politika rejtélyes alakjának, kifürkészhetetlen háttéremberének, kiismerhetetlen szervezőjének tartják Lezsák Sándort, pedig "a dolog egyszerűbb, mint a politikai rejtvényfejtők, modern kremlinológusok gondolnák; minden döntés, mozdulat, kezdeményezés mögött egyetlen dolog munkál: Lezsák Sándor azon dolgozik, hogy visszaadja a magyarság önbecsülését az egész Kárpát-medencében". Szerinte enélkül nincs jövő, a nemzet önbecsülése pedig az egyes emberek önbecsüléséből adódik. Hozzátette: a mi dolgunk annyi, hogy a magyarok következő nemzedékeiben is elültessük az érzést, hogy magyarnak lenni a legnagyszerűbb dolog, ami történhet az emberrel.

– fogalmazott a kormányfő, aki köszönetet mondott Lezsák Sándornak, hogy hírnöke ennek a "szerelemnek".

Lezsák Sándor felidézte: sokszor említették neki a '88-'89-'90-es években, hogy újra fel kellene állítani a lakiteleki sátrat. Hozzátette: addig javasolták ezt neki, amíg fel nem szabdalták darabokra ollóval és el nem küldte a darabjait azoknak, akiket illet. Hozzátette: azért tett így, mert sokan töltötték meg tartalommal ezt a sátrat és igyekeztek ezt a következő években is megtartani. Megjegyezte: a most megkapott nagykeresztet nem tudja darabokra szaggatni, habár szíve szerint szétosztaná és legalább egy sportcsarnokot meg lehetne tölteni azokkal, akiknek szerinte juthatna belőle.

– fogalmazott az Országgyűlés alelnöke, aki szerint ehhez empátiakészségre is szükség volt, hogy tudja kit, miért és hogyan szólaltathat meg.

– folytatta hasonlatát, majd megköszönte a miniszterelnök bizalmát és szövetségét.

Forrás: MTI

Ajánljuk még

Vérrel írt üzenet, fegyverarzenál, eltévedt lövedék – Fokozódik a feszültség a déli határnál

Exkluzív 2023 szeptember 5.
Tovább súlyosbodott a helyzet a déli határunk szerb oldalán azóta, hogy Az Akta bemutatta a terrorista embercsempész bandák táborait, akiknek az egymással folytatott háborúja a helyi magyarok életét veszélyezteti. Ahogy riportunkban bemutattuk, afgán és észak- afrikai terrorista csoportok tanyáznak a Szabadka környéki erdőkben, sorozatlövő, gránátvető fegyverekkel és gránátokkal ellátva, és most már naponta vannak tűzharcok, lőnek és robbantanak, gyakran a lakóházak közelében. Ezek a bandák szervezik a napi több száz, Zágrábból a Délvidékre érkező illegális migráns továbbjuttatását. Az elmúlt napokban fokozódott az amúgy is tarthatatlan helyzet. A lövöldözések maradványait, lőszerhüvelyeket néhány tíz méterre a határtól százával találni – már a határon lőnek, miközben 300–400 fős csoportok invázióját irányítják neki a kerítésnek. És már nem létráznak: végigvágják a kerítést, azon tuszkolják át az embereket az akciót fegyveresekkel fedező embercsempészek. A PestiSrácok.hu számos exkluzív felvételt kapott a terroristákról és a felkutatásukra irányuló akciókról. Megtaláltuk a TikTokon az embercsempész bandák egymásnak szóló hadüzeneteit, különböző üzenetekkel ellátott videóit. Ezek a felvételek is jól mutatják, hogy elit terrorista csoportok háborúja dúl az embercsempész piacért, illetve területekért. A BIRN balkáni oknyomozó portálnak pedig a csoportok vezetőit is sikerült beazonosítania, és belső informátoraik által a területfelosztási harcok eseményeit is feltérképezték. Hat hónapon át tartó kutató-elemző munkájukból az is kiderül, hogy a marokkói és afgán bandák háborújához főleg Koszovóból albán bűnözői körök biztosítják a fegyvereket, méghozzá igencsak borsos áron.

A Közel-Kelet következő időzített bombája: a kurdok

Exkluzív 2016 július 22.
A Közel-Keleten gyakran összefolyik a külpolitika és a belpolitika, a vallási, etnikai és persze gazdasági érdekek mentén kitörő konfliktusokban sokszor követhetetlen, hogy ki kivel van és miért. Ebben az örök háborús térségben a híradásokat napok óta uraló Törökország az egyik legerősebb játékos. Most a puccs a húzótéma, ám Erdoğan elnök külföldön és belföldön egyaránt olyan aktív politikát folytat, hogy mindig történik valami az országával. Van azonban valami, amin mindig megakad a törökök szeme, bármelyik közel-keleti szomszédjuk felé néznek: a kurdok. A török-szír-iraki-iráni határvidéken élő 30-40 milliós lélekszámú népnek nincs saját állama, ez pedig olyan feszültségeket szül folyamatosan, hogy akár ők lehetnek a jövőbeli híradók főszereplői.