Pesti Srácok

Prágában tanácskoztak a visegrádi országok agrárminiszterei

Prágában tanácskoztak a visegrádi országok agrárminiszterei

A Közös Agrárpolitika jövőjének alakítása, valamint erdészeti kérdések voltak a főbb témák a Visegrádi Együttműködés agrárminisztereinek Bulgáriával, Horvátországgal, Szlovéniával és Romániával kibővített prágai találkozásán, amelyen az Európai Unió Tanácsának elnökségét adó Finnország is részt vett – közölte az Agrárminisztérium (AM) szombaton az MTI-vel.

A közlemény szerint a találkozón Feldman Zsolt mezőgazdaságért felelős államtitkár hangsúlyozta, hogy az eddig kiszámíthatóan, alacsony hibaaránnyal működő támogatási rendszert nem szabad egy bizonytalan, nehezen végrehajtható rendszerre cserélni. Kiemelte: a jelenlegi tervekben szereplő változtatások olyan mértékűek, hogy megvalósulásuk esetén a jelenlegi európai uniós jogalkotási sebesség mellett mind a gazdálkodók, mind a tagállamok számára megfelelő felkészülési időt, akár két év átmeneti időszakot kell biztosítani. Ez volna elegendő a nemzeti szabályozás megalkotásához, a támogatási rendszer részleteit tartalmazó stratégiai terv brüsszeli elfogadtatásához.

A prágai találkozón a miniszterek nyilatkozatot írtak alá, amelyben az európai erdők védelmében szükséges lépések megtételére hívják fel az érintett európai politikai intézmények figyelmét. Az innovatív megközelítések alkalmazása, az erdőgazdálkodás megfelelő szintű támogatása és modernizációja, az adminisztráció egyszerűsítése vagy éppen a tagállamok közötti együttműködések erősítése mind hozzájárulnak a fenntartható európai erdőgazdálkodáshoz – írták.

Feldman Zsolt hangsúlyozta, hogy a gazdálkodókat érdekeltté kell tenni az erdőgazdálkodásban való részvételben; ez segíti elő leghatékonyabban az erdőterületek növelését. Erre jó példa lehet az a magyar döntés, amelynek révén a Vidékfejlesztési Program keretében érdemben megnövelték mind az erdőtelepítéshez elérhető támogatás mértékét, mind pedig a telepítés miatt kieső mezőgazdasági jövedelmet pótolni hivatott támogatás nagyságát a gazdálkodók részére.

PestiSracok facebook image

Forrás: MTI

Ajánljuk még

Rabok legyünk vagy szabadok? - Halkó Petrával, az új könyvéről beszélgetünk a csütörtöki Polbeat-felvételen

‎Polbeat 2025 június 11.
A szabadságelvűségünk magyar? Volt-e valaha szabad a magyar nemzet, vagy mindig is a nemzetközi ideológiák társadalomátalakító kísérleteinek terepeként szolgált? A rendszerváltoztatás idején, 1989–1990-ben valóban visszaszereztük a szabadságunkat vagy csak egy illúziónak, esetleg egy átverésnek estünk áldozatul? Halkó Petra, a XXI. Század Intézet vezető elemzője Rabok legyünk vagy szabadok? című könyvében ezekre a kérdésekre keresi a választ, Stefka István és Huth Gergely pedig ezeket a témákat feszegeti majd a Polbeat következő, június 12-i, csütörtöki nyilvános felvételén, melyre ezúttal is az R56 Gasztrosörözőben kerítünk sort. Természetesen nem némi, hanem sok aktualitással fűszerezve, mert a szabadságharcosok és hazaárulók vetélkedése - sajnálatosan - örök!