Pesti Srácok

Szavazósablonnal segítik a látássérülteket a szavazáson

Szavazósablonnal segítik a látássérülteket a szavazáson

A látássérült választópolgárok Braille-írással ellátott szavazósablont vehetnek igénybe, hogy önállóan adhassák le szavazatukat az önkormányzati és nemzetiségi választáson. Ilyen sablon csak ott áll rendelkezésre, ahol legalább egy választópolgár október 4-ig igényelte azt. A Nemzeti Választási Iroda összesítése szerint százhetvenhatan igényeltek ilyen sablont az önkormányzati és ötvenketten a nemzetiségi szavazásra.

A Braille-szavazósablon olyan kartontasak, amely a szavazólap szövegét tartalmazza, és azokon a helyeken, ahol a szavazólapon a szavazásra szolgáló körök vannak, ki van vágva. A szavazólapot a szavazatszámláló bizottság becsúsztatja a sablonba, oly módon, hogy a sablon kivágásai sorban illeszkedjenek a szavazólapon feltüntetett, a szavazat elhelyezésére szolgáló körökhöz. A bizottság átadja a választópolgárnak a jelöltek és listák felsorolását tartalmazó, szintén Braille-írással készült tájékoztatót is. A látássérült választópolgár a fülkében kitapogatja a sablon szövegét, sorszámát és – az általa választott jelölt illetve lista neve melletti kivágáson keresztül – a szavazólapon berajzolja az X-et. Ezután a szavazólapokat kiveszi a sablonból, borítékba teszi – a boríték használata ebben az esetben sem kötelező, de a látássérültek esetében nagyobb a veszélye, hogy véletlenül úgy hajtogatja a szavazólapot, hogy boríték használata nélkül a szavazat láthatóvá válik –, majd az urnába dobja, a sablonokat és a tájékoztatót pedig visszaadja a bizottságnak.

Forrás: MTI; Fotó: Origo

PestiSracok facebook image

Ajánljuk még

Rabok legyünk vagy szabadok? - Halkó Petrával, az új könyvéről beszélgetünk a csütörtöki Polbeat-felvételen

‎Polbeat 2025 június 11.
A szabadságelvűségünk magyar? Volt-e valaha szabad a magyar nemzet, vagy mindig is a nemzetközi ideológiák társadalomátalakító kísérleteinek terepeként szolgált? A rendszerváltoztatás idején, 1989–1990-ben valóban visszaszereztük a szabadságunkat vagy csak egy illúziónak, esetleg egy átverésnek estünk áldozatul? Halkó Petra, a XXI. Század Intézet vezető elemzője Rabok legyünk vagy szabadok? című könyvében ezekre a kérdésekre keresi a választ, Stefka István és Huth Gergely pedig ezeket a témákat feszegeti majd a Polbeat következő, június 12-i, csütörtöki nyilvános felvételén, melyre ezúttal is az R56 Gasztrosörözőben kerítünk sort. Természetesen nem némi, hanem sok aktualitással fűszerezve, mert a szabadságharcosok és hazaárulók vetélkedése - sajnálatosan - örök!