Pesti Srácok

Újabb válság a Közel-Keleten

Újabb válság a Közel-Keleten

A közel két hete tartó, az egész országra kiterjedő, erőszakos incidensek által kísért tüntetések nyomán kedden bejelentette saját és kormánya lemondását Szaad Haríri libanoni miniszterelnök. Közölte, hogy erről hivatalosan tájékoztatja Michel Aun államfőt.

Rövid televíziós beszédében Haríri közölte, hogy a válság megoldása érdekében tett kísérlete elérte a "holtpontot", és a béke és a gazdasági biztonság megőrzésére szólította fel honfitársait. Michel Aun tanulmányozza a kormányfő lemondó levelét, és kedden nem kéri a kormányt, hogy ügyvivő kormányként járjon el – közölte az elnöki hivatal egyik, nevének elhallgatását kérő vezetője.

A kormányfő lemondásának hírét örömujjongással fogadta a közvetítést élőben hallgató tömeg. A szunnita politikus azután tette meg bejelentését, hogy a Hezbollah és az Amal libanoni síita milícia tagjai tüntetőkkel csaptak össze kedden Bejrútban, és lerombolták a kormányellenes tüntetők sátrait. A milicisták a Hezbollah vezetőjét, Haszan Naszrallahot és a parlament elnökét, Nabih Berrit éltették, és egy úttorlasznál lerombolták a tüntetők több sátrát. A bejrúti autópályahídon a rendőröknek kellett egy rövid időre közbelépniük, hogy leállítsák a tiltakozók és a Hezbollah-pártiak közötti összetűzéseket. Kora délután a rohamrendőrség sem tudta megakadályozni, hogy a Hezbollah tábora megostromolja a főváros központjában lévő Mártírok terét, a tüntetők fő gyülekezési helyét. A Hezbollah-pártiak az összecsapásról tudósító újságírókra is botokkal támadtak, elvették a kameráikat. Egyelőre nem tudni, hányan sérültek meg.

A polgárháború (1975-1990) vége óta tapasztalt legsúlyosabb gazdasági válságban a megszorítások és a korrupció ellen már tizenharmadik napja tüntetnek az arab országban. A tiltakozók – akik számára az volt az utolsó csepp a pohárban, hogy a kormány adót akart kivetni a Whatsappon keresztül indított hívásokra – nem kímélik a korábban érinthetetlennek tartott vezetőket, köztük a Hezbollah fejét sem. A polgári engedetlenségi mozgalom annak ellenére folytatódik, hogy a kormány visszavonta tervét, és reformintézkedéseket – korrupcióellenes lépéseket, újabb adók nélküli költségvetést, a közszolgáltatások javítására privatizációs programokat és a legrászorultabbak számára segélyprogramot – jelentett be, illetve több miniszter is lemondott. Michel Aun államfő október 24-én kormányátalakítást jelentett be, ami végül a kabineten belüli megosztottság miatt nem valósult meg. Elutasította a kormány lemondását az Irán-barát Hezbollah befolyásos vezetője, Naszrallah is.

PestiSracok facebook image

Sajtóértesülések szerint több nyugati állam, közöttük Franciaország és Washington is arra kérte Szaad Harírit, hogy a stabilitás érdekében maradjon a kormány élén. Jean-Yves Le Drian francia külügyminiszter kedden a kormányfő lemondása után, a nemzetgyűlésben kijelentette, hogy Libanon nagyon súlyos válságot él át mintegy két hete, tömegtüntetésekkel, incidensekkel, feszültségekkel, bizalmi válsággal.

– mondta, és Franciaország segítségét ajánlotta fel ehhez. Heiko Maas német külügyminiszter hangsúlyozta: Németország reméli, hogy a kormányfő lemondása nem ássa alá az ország stabilitását.

– mondta Maas Kairóban, ahol egyiptomi kollégájával, Számeh Sukrival tárgyalt.

– tette hozzá.

Forrás: MTI

Ajánljuk még

Vérrel írt üzenet, fegyverarzenál, eltévedt lövedék – Fokozódik a feszültség a déli határnál

Exkluzív 2023 szeptember 5.
Tovább súlyosbodott a helyzet a déli határunk szerb oldalán azóta, hogy Az Akta bemutatta a terrorista embercsempész bandák táborait, akiknek az egymással folytatott háborúja a helyi magyarok életét veszélyezteti. Ahogy riportunkban bemutattuk, afgán és észak- afrikai terrorista csoportok tanyáznak a Szabadka környéki erdőkben, sorozatlövő, gránátvető fegyverekkel és gránátokkal ellátva, és most már naponta vannak tűzharcok, lőnek és robbantanak, gyakran a lakóházak közelében. Ezek a bandák szervezik a napi több száz, Zágrábból a Délvidékre érkező illegális migráns továbbjuttatását. Az elmúlt napokban fokozódott az amúgy is tarthatatlan helyzet. A lövöldözések maradványait, lőszerhüvelyeket néhány tíz méterre a határtól százával találni – már a határon lőnek, miközben 300–400 fős csoportok invázióját irányítják neki a kerítésnek. És már nem létráznak: végigvágják a kerítést, azon tuszkolják át az embereket az akciót fegyveresekkel fedező embercsempészek. A PestiSrácok.hu számos exkluzív felvételt kapott a terroristákról és a felkutatásukra irányuló akciókról. Megtaláltuk a TikTokon az embercsempész bandák egymásnak szóló hadüzeneteit, különböző üzenetekkel ellátott videóit. Ezek a felvételek is jól mutatják, hogy elit terrorista csoportok háborúja dúl az embercsempész piacért, illetve területekért. A BIRN balkáni oknyomozó portálnak pedig a csoportok vezetőit is sikerült beazonosítania, és belső informátoraik által a területfelosztási harcok eseményeit is feltérképezték. Hat hónapon át tartó kutató-elemző munkájukból az is kiderül, hogy a marokkói és afgán bandák háborújához főleg Koszovóból albán bűnözői körök biztosítják a fegyvereket, méghozzá igencsak borsos áron.

A Közel-Kelet következő időzített bombája: a kurdok

Exkluzív 2016 július 22.
A Közel-Keleten gyakran összefolyik a külpolitika és a belpolitika, a vallási, etnikai és persze gazdasági érdekek mentén kitörő konfliktusokban sokszor követhetetlen, hogy ki kivel van és miért. Ebben az örök háborús térségben a híradásokat napok óta uraló Törökország az egyik legerősebb játékos. Most a puccs a húzótéma, ám Erdoğan elnök külföldön és belföldön egyaránt olyan aktív politikát folytat, hogy mindig történik valami az országával. Van azonban valami, amin mindig megakad a törökök szeme, bármelyik közel-keleti szomszédjuk felé néznek: a kurdok. A török-szír-iraki-iráni határvidéken élő 30-40 milliós lélekszámú népnek nincs saját állama, ez pedig olyan feszültségeket szül folyamatosan, hogy akár ők lehetnek a jövőbeli híradók főszereplői.