Pesti Srácok

Zsigmond Barna Pál szerint felesleges indulatkeltés kíséri a Csíki Sör Manufaktúra múlt hétvégi rendezvényét

Zsigmond Barna Pál szerint felesleges indulatkeltés kíséri a Csíki Sör Manufaktúra múlt hétvégi rendezvényét

Megdöbbentőnek és elkeserítőnek nevezte Zsigmond Barna Pál országgyűlési képviselő azt a hangvételt, amely egy közismertté és közkedveltté vált erdélyi magyar termékkel kapcsolatos botrányt kíséri. A volt csíkszeredai főkonzul a 888.hu-n megjelent írásában elemezte azt a helyzetet, amely a Csíki Sör Manufaktúra szervezte, a legutóbbi hétvégén megrendezett eseményt, majd az azt követő hangulatkeltést jellemezte.

A gyár vezetése nyereményjátékokkal, Edda-koncerttel csábította a bulijára az érdeklődőket, végül azonban sokkal többen keltek útra és érkeztek meg a Csíkszereda melletti helyszínre, mint amennyit a rendezők fogadni tudtak volna; a megyeszékhely körüli utak bedugultak, ami sokakat bosszantott. A szervezők elnézést kértek az érintettektől; mint írták, alulbecsülték az érdeklődők számát. Sokan voltak ugyanakkor azok is, akik bár nem voltak érintettek a tumultusban, a közösségi felületeken mégis olyan véleményeknek adtak hangot, hogy a magyarok, székelyek ilyenek: ingyen sörért összegyűlnek, de nemzeti kérdésekben pedig nem tudnak összefogni. Írásában Zsigmond Barna Pál rámutatott, hogy ez helytelen megközelítés, mert a Csíki Sör önmagában is hívószó, minden ízében erdélyi magyar termék, és ezt is hirdeti magáról. A jól eltalált marketingnek köszönhetően Erdélyben sokaknak presztízskérdés, hogy ki issza a manufaktúra termékeit, és ki a multicég által előállított, román nevű terméket. A volt csíkszeredai főkonzul rámutatott, hogy ő azért is kedvelte meg a kisebbik csíki sört – túl azon, hogy szereti –, mert sikeresen épített a sokak által támadott nemzeti alapú bizniszre. És ez nem etnobiznisz, mert a Csíki Sör magyar, és a magyar közösséget célozza meg. Megnevezésében, logójában, címkéjében mindenhol ott volt, van a valós kétnyelvűség. A nagybetűs és apró betűs, valós, igazságos, azaz tényleges kétnyelvűség. Hagyományra hivatkozott, magyar büszkeségre apellált. Sokak szerint ez nem jó irány, merjünk inkább kicsik lenni, ne sértsünk meg másokat – írta Zsigmond Barna Pál.

– fejtette ki gondolatait a Fidesz országgyűlési képviselője.

PestiSracok facebook image

Vezető erdélyi politikusoknál is népszerűbb már a Csíki Sör Manufaktúra vezetője

Az Erdélyi túrák nevű Facebook-csoport készítette azt a felmérést, amelynek eredménye szerint a Csíki Sör Manufaktúra vezetője, Lénárd András a felkeresések, megtekintések száma alapján lényegesen népszerűbb szereplő a közösségi oldalon olyan helyi politikusoknál, mint Kelemen Hunor, az RMDSZ ügyvezető elnöke, vagy Borboly Csaba, a Hargita Megyei Tanács elnöke.

Fotó: Facebook

Forrás: 888.hu; Vezető kép: Székelyföld.ma

Ajánljuk még

Boros Lajos, az "erkölcsi nulla", a "tégla" – Így lett a KISZ dalnokából a Hanglemezgyár cenzora

A Hálózat 2020 június 14.
Boros Lajos, a ma is népszerű "Lali király" a Danubius Rádiónál, Bochkor Gábor társaként lett igazán ismert. A hetvenes években még politikai csasztuskákat énekelt, olyan gyengén, hogy azt még az akkori sajtó is kritizálta. A KISZ egyik kedvence eredetileg mérnök volt, de olyan jól helyezkedett, hogy 1973-ban már ő is kimehetett a berlini VIT-fesztiválra. Egy másik rendszerkedvenc duó szerint Boros feljegyzéseket írt róluk, ők ezért nem mehettek a következő VIT-re, Kubába, holott Fidel Castro öccse is rajongott értük. Ők egyszerűen "téglának" nevezték Borost. Tény, hogy Boros jól helyezkedett, mert a Hanglemezgyárnál folytatta, ahol Bors Jenő és Erdős Péter befolyásos munkatársa lett. Galla Miklós szerint Boros "erkölcsi nulla" volt, és szándékosan gyereklemezként adta ki az albumukat. A ma már kevéssé ismert, de akkor nagyon népszerű Névtelen Nulla szerint nekik is Boros tartott be, legnagyobb sikereik idején nem adta ki a lemezüket, és később is C kategóriásak lettek. Boros Lajos ismeretlen története.

Volt egyszer egy magyar maffiaháború - Húsz éve végezték ki Portik riválisát, Seres Zoltánt

Az alvilág titkai 2019 április 13.
Húsz évvel ezelőtt, 1999. április 12-én Tahitótfaluban, a nyílt utcán, az autójában gyilkolták meg az éjszakai életben korábban „Igazságosnak” nevezett Seres Zoltán vállalkozót. A motoros merénylők nemcsak vele, hanem olasz üzlettársával, Sforza Nazzarenoval is végeztek, aki néhány órával később, a kórházban hunyt el. A gyilkosok a fegyvert eldobták, majd elhajtottak a helyszínről. A kocsi az AK-47-es gépkarabélyból leadott, legalább 15-20 lövés után az egyik családi ház falába csapódott, és a támadást csak a hátsó ülésen ülő, majd sokkot kapó tolmács élte túl.