Pesti Srácok

Átadták a Mindszenty-emlékérmeket a Parlamentben

Átadták a Mindszenty-emlékérmeket a Parlamentben

Mindszenty-emlékéremmel tüntették ki Kerényi Lajos piarista szerzetest, Hollai Ferencet, a Katolikus Iparos és Munkásifjak Országos Egyesülete volt titkárát, a budapesti Kodály Zoltán Magyar Kórusiskolát és a Palaui Köztársaságban működő Mindszenty High Schoolt vasárnap, Budapesten.

A Mindszenty József egykori esztergomi érsekről, hercegprímásról elnevezett elismeréseket Lezsák Sándor, az Országgyűlés alelnöke, a Mindszenty Társaság ügyvezető elnöke adta át az Országházban. Lezsák Sándor köszöntőjében kiemelte: az ország, a Kárpát-medence és a világ magyarságának életében is lényeges a díjazottak munkássága, mindaz, amit tettek, és amit tenni fognak. Felidézte: Mindszenty József 63 évvel ezelőtt a Kossuth Rádióban elhangzott beszéde reményt adott a forradalom "feszültségekkel teli, zaklatott napjaiban". Másnap azonban megjelentek a tankok Budapesten, a körúton. Lezsák Sándor megjegyezte: gyakran felteszi magának a kérdést, mit mondana Mindszenty József ma, harminc évvel a rendszerváltozás után, az "istentelenné váló Európában". Majd a főpapot idézte, aki szerint

Kerényi Lajos piarista szerzetes "65 esztendei áldozatos és fáradhatatlan lelkipásztori szolgálatáért" kapta meg a Mindszenty-emlékérmet. Juhász Judit, a Magyar Művészeti Akadémia szóvivője, a Mindszenty Társaság tagja Kerényi Lajost méltatva ismertette: a második világháború idején a tatai piarista gimnázium diákjaként hívták be katonának. A frontra, majd szovjet hadifogságba került. Hazatérve 1946-ban leérettségizett, majd felvételét kérte a piarista rendbe. 1952-ben szentelték pappá. A hatalomnak hamar szemet szúrt a fiatalokat maga köré gyűjtő, betegeket látogató, kiváló közösségszervező pap, ezért Kerényi Lajos szolgálatának első 25 évét állandó megfigyelés, kihallgatások, újabb és újabb áthelyezés jellemezte. A hatalom azonban nem érte el célját: Kerényi Lajos a zaklatásokat jelként értékelte, hogy fontos, amit tesz, és szolgálati helyein mindenhol virágzó közösségeket hozott létre – mondta Juhász Judit.

PestiSracok facebook image

Hollai Ferenc a munkás fiatalok között végzett fél évszázados szervező tevékenységéért, a hadifoglyok és az internáltak közötti "bátor jelenlétéért" vehette át az elismerést. Az őt méltató Soós Viktor Attila, a Mindszenty Társaság tagja felidézte: Hollai Ferenc 21 évesen lett a Katolikus Iparos és Munkásifjak Országos Egyesületének titkára. Később Lénárd Ödön piarista szerzetes őt bízta meg a Katolikus Szülők Vallásos Szövetsége titkos nyomdájának üzemeltetésével, nyomdagépeinek karbantartásával. Hollai Ferencet egyházi feladatvállalásai miatt letartóztatták, az Andrássy út 60.-ban megkínozták, majd 1948-ban előbb a Buda-Déli központi internálótáborba, majd a kistarcsai internálótáborba került – ismertette Soós Viktor Attila.

A Mindszenty High School hét évtizedes ifjúságnevelő munkájáért, Mindszenty József emlékének ápolásáért kapta meg az elismerést. Tóth Tamás, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia titkára elmondta: a 241 csendes-óceáni szigetből álló Palaui Köztársaság lakossága alig több, mint húszezer, legnagyobb szigetén található a magyar bíborosról elnevezett iskola. A Mindszenty középiskolát 1949-ben alapították, és az, hogy az akkor egy éve börtönben lévő bíboros-hercegprímásról nevezték el, jelzi, hogy Mindszenty helytállása az egész világ figyelmét Magyarországra irányította. Bencze József, Magyarország manilai nagykövete ismertette: egy amerikai jezsuita határozta el, hogy iskolát alapít Koror szigetén. Az iskolaépítés támogatói között egy névtelenséget kérő magyar is volt, és mivel az ismeretlen magyar adta a legnagyobb adományt, ő javasolhatott nevet az intézménynek. Hozzátette: az intézmény a szigetország legszínvonalasabb iskolája, amelynek diákjai ismerik a magyar bíboros életét.

A Kodály Zoltán Magyar Kórusiskolát a szakrális zenei műveltség érdekében végzett, több, mint három évtizedes iskolateremtő és ifjúságnevelő munkájáért tüntették ki. Dabóczi Kálmán, a Mindszenty Társaság tagja az iskoláról elmondta: az 1988-ban alapított iskola a nyugat-európai, úgynevezett katedrális iskolák magyar változata, ahol a liturgikus szolgálatot végző énekesek magas színvonalú nevelésben, oktatásban, hangszeres képzésben részesülnek. Az iskola minden diákja kórusban énekel és hangszeren tanul – tette hozzá.

Az emlékérmek átadása előtt az ünnepség résztvevői megkoszorúzták a bíboros, hercegprímás, esztergomi érsek emléktábláját az Országházban. A díjat adományozó Mindszenty Társaság 2004-ben alakult; célja Mindszenty József emlékének ápolása, a volt főpap történelmi életművének megismertetése a közvéleménnyel, a bíboros teljes életútjának feltárása, továbbá boldoggá avatásának szorgalmazása.

Mindszenty József 1892-ben született, eredeti neve Pehm József. Zala megyei plébános volt, majd 1944-ben nevezte ki XII. Pius pápa veszprémi püspökké; röviddel ezután a nyilas kormány bebörtönözte. Esztergomi érsek és Magyarország prímása 1945-ben lett, bíborosi rangot 1946-ban kapott. Koholt vádak alapján 1948 karácsonyán bebörtönözték, 1949-ben életfogytiglani börtönre ítélték. Az 1956-os forradalom alatt kiszabadították, a szabadságharc leverése után az Egyesült Államok budapesti nagykövetségére menekült. A követségen tartózkodott 1971-ig, amikor elhagyhatta az országot és Bécsbe költözött. Ott halt meg 1975-ben. A rendszerváltáskor, 1990-ben rehabilitálták, 1991-ben pedig ünnepélyes keretek között helyezték örök nyugalomra az esztergomi bazilikában.

Forrás: MTI; Fotó: MTI (a kép a tavalyi átadáson készült – a szerk.)

Ajánljuk még

Állítólagos zaklató üzenetek miatt kilencedik hónapja tartják letartóztatásban Szöőr Annát, a Civil Jogász Bizottság volt tagját

Magyar ugar 2020 október 30.
Kafkai abszurdba fordult a patrióta jogász-pszichológus ügye. Szöőr Anna családi vitái fajultak el annyira, hogy jelenleg zaklatás vádjával áll bíróság előtt, nem először. A vád szerint jelenlegi férjét, korábbi házastársát, vele közös gyermekeinek keresztanyját és a család ügyvédjét árasztotta el kéretlen elektronikus levelekkel, üzenetekkel. Bár a védők és egyes szakértői megállapítások szerint még azt sem bizonyítható, hogy egyáltalán Szöőr Anna írta a sérelmezett üzeneteket, mégis tizenkét hónapra fogházba záratná az ügyészség. Bűnismétlés veszélyére való hivatkozással a Budai Központi Kerületi Bíróság idén február 18-án rendelte el a letartóztatását. Kilencedik hónapja tartják fogva, nyolcszemélyes cellában, köztörvényes, köztük életellenes bűncselekmények miatt letartóztatottakkal összezárva (ami persze nem meglepő, letartóztatás esetén bárki bárkivel egy cellába kerülhet - a szerk.). A tárgyalásokra szoros kéz- és lábbilincsben viszik, nem telefonálhat, nem fogadhat látogatókat, és védőinek a szabadlábra helyezését, illetve a kényszerintézkedés enyhítésére benyújtott indítványait rendszeresen lesöprik. "Az új büntetőeljárási törvény szigorúan szabályozza a letartóztatás, mint legszigorúbb kényszerintézkedés alkalmazását. Ezt a kényszerintézkedést csak a legvégső, különösen indokolt esetben rendelhetik el. Ami történik, előrehozott büntetésnek és beismerés, kikényszerítés meg nem engedett eszközének tűnik, olyan jogi nonszensz, amelyet az ügyet ismerő védők széles körének megdöbbenése és értetlensége kíséri" – mondta a PestiSrácok.hu-nak Gaudi-Nagy Tamás, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat vezetője, aki Szöőr Anna egyik védője is egyben, Molnár László Zsolt ügyvéd mellett. A jogász-pszichológus érdekében a Nemzeti Jogvédő Szolgálaton kívül a Lovas István Társaság és a Nemzetegyesítő Mozgalom is kiállt a napokban.

Csurka István igazsága – és tévedése

Vezércikk 2020 május 26.
„A Pistának sok mindenben igaza van” – mondta egyszer Antall József, amire sem hívei, sem bírálói nem szívesen emlékeznek ma már. Csurka határozottabb fellépést szeretett volna nemcsak a baloldallal, de általában azokkal szemben, akiket ma politikai establishmentnek, globalista hatalmi elitnek nevezünk. Antall hívei, egykori közvetlen munkatársai közül sokan nem szívesen látják be, hogy maga a miniszterelnök nagyon is tisztában volt azon erők gonosz és veszélyes mivoltával, akikkel szemben ők ma jobb esetben naivan, a fejüket homokba dugóan megengedőek, rosszabb esetben kifejezetten a kegyeikre, vállveregetéseikre hajaznak. Gyűlölői pedig abban a hamis önigazolásban hergelik magukat és egymást, hogy ő is a „háttérhatalom” embere volt. (Valójában épp az ellenkezője: az ő személye akadályozta meg, hogy Magyarországon ellenállás nélkül mentsék át minden hatalmukat a posztkommunisták, váltsanak át komcsiból liberális bőrbe a „gyíkemberek”.)